|
N. lakói.
|
négykerekü szekér
|
nem szentelt,
|
ngerseség
|
|
N. lakói;
|
négykézláb mászó
|
nem szentnek nyilatkoztat
|
Nicomedes bithyniai király neje.
|
|
N. lakosai,
|
négylábú
|
nem szentül
|
Nílus
|
|
N. lakosai.
|
négylábu állat
|
nem szenved
|
nincs adósággal terhelve
|
|
N. leánya v. leány unokája, egy költőnél Thetis.
|
négylábú állat hátulsó horgas ina.
|
nem szenved kétséget;
|
nincs álmatlan éjjele.
|
|
N. temploma;
|
négylábu állat módjára.
|
nem szenvedett, ily nagy csapás nem érte
|
nincs ártalmára
|
|
N. tiszteletére;
|
négylábu állat okozta kár,
|
nem szenvedhet valamit
|
nincs az összeesküvésben
|
|
N. tisztelője.
|
négylábunál szügy:
|
nem szenvedi
|
nincs bajom vele
|
|
N. ünnepe
|
négyoldalu.
|
nem szenvedő
|
nincs bátorsága valamihez
|
|
N.-féle.
|
négyrétü
|
nem szenvedte.
|
nincs becse
|
|
N.-féle;
|
négység.
|
nem szép
|
nincs befolyás nélkül
|
|
N.-hoz tartozó,
|
négyszárnyu.
|
nem szépen
|
nincs benne illő összefüggés
|
|
N.-tól és Apollótól kőfallal kerített,
|
négyszáz.
|
nem szerelmes
|
nincs egészen jól
|
|
nád
|
négyszázadik.
|
nem szeretetre méltó
|
nincs egyebem mint
|
|
nád-
|
négyszázanként
|
nem szeretett
|
nincs eladósítva
|
|
nadály
|
négyszázszor.
|
nem szerető
|
nincs elfoglalva
|
|
nádas
|
négyszegletes
|
nem szigoru vagy nem komoly
|
nincs ellenemre
|
|
nádas, kákás.
|
négyszegletes.
|
nem szilárd állás
|
nincs értelme
|
|
nádból font kosár, küln. vallásos célra az áldozatokhoz, gyümölcsös, kenyeres, virágos kosár.
|
négyszegletü.
|
nem szilárdul
|
nincs eszén
|
|
nádból készült különböző tárgyak
|
négyszer
|
nem szilárdul álló
|
nincs hatalmunkban.
|
|
nádból való
|
négyszer annyi
|
nem szívből jövő.
|
nincs határozott véleményed;
|
|
nádból, kákából készített
|
négyszer nősült.
|
nem szíves
|
nincs hazája,
|
|
nádbuga;
|
négyszer öt
|
nem szívesen
|
nincs helytartója
|
|
náddús
|
négyszeres
|
nem szívesen teszi
|
nincs illő mondatszerkezet v. hangzatosság által egybefoglalva
|
|
nádi bika.
|
négyszeres birság
|
nem szokott
|
nincs itt
|
|
nádnemü
|
négyszeres.
|
nem szoktam hazudni
|
nincs itt pillérre palack láncon felaggatva (itt nem mérnek bort); a földmérők határjelzőknek is használták.
|
|
nádpálca, mint szőlőkaró.
|
négyszeresen
|
nem szól
|
nincs ize.
|
|
nádra.
|
négyszeresen.
|
nem szól ellene
|
nincs jelen
|
|
nadragulyából való.
|
négyszerez
|
nem szól rá semmit
|
nincs jó véleményem róla
|
|
nádsíp
|
négyszerez.
|
nem szól többet róla
|
nincs jólét baj nélkül
|
|
nádsíp v. fuvola
|
négyszerező
|
nem szolgálatkész
|
nincs kedve irni.
|
|
nádsíp.
|
négyszinü.
|
nem szóló
|
nincs kedvem.
|
|
nádszár
|
négyszög
|
nem szólt mellettem.
|
nincs kétség benne
|
|
nádtermő
|
négyszög rajzolása
|
nem szónok
|
nincs kéznél.
|
|
Naevius-féle,
|
négyszög.
|
nem szőrös
|
nincs különbség
|
|
naggyá és teljessé tesz
|
négyszöget
|
nem szoros és oda nem illő egymásra következés.
|
nincs más gondja a nemzetnek
|
|
naggyá lesz
|
négyszögezés
|
nem született
|
nincs meg
|
|
nagy
|
négyszögkockákra osztott szám- v. játéktábla (ostábla).
|
nem szünik
|
nincs meg valamie
|
|
nagy adagakban bevesz
|
négyszöglábra felmér.
|
nem szünő.
|
nincs megállítva
|
|
nagy adósságban
|
négyszögletü csúcsoszlop
|
nem szünöm meg kérdeni
|
nincs mért belékeverd T.
|
|
nagy ág
|
négyszögű
|
nem szünsz minket rágalmazni.
|
nincs miért
|
|
nagy ajkú.
|
négyszögü azaz faragot követ illető
|
nem tagad
|
nincs miért csudálkoznod, hogy rajtad e történt, mert stb.
|
|
Nagy Antiochus syriai királlyal békét kötött, később fényes diadalt aratott a gallo-görögökön.
|
négyszögü darab
|
nem tágít
|
nincs mit mondjak
|
|
nagy apa v. nagy anya anyja
|
négyszögű darab fa
|
nem tágítás
|
nincs ok miért.
|
|
nagy apa vagy nagy anya apja
|
négyszögü evőasztal
|
nem tágító.
|
nincs remény, hogy az elefántoknak tovább parancsolni lehessen
|
|
Nagy Armenia keleti hegyvidéke, Assyria határán.
|
négyszögű kövecsekkel kirakott
|
nem talál
|
nincs semmi baj
|
|
nagy árt szab
|
négyszögü lap
|
nem talál.
|
nincs semmi bajom, dolgom, közöm vele.
|
|
nagy baj v. szerencsétlenség
|
négyszögü lécezet, a melyre a szőlőt felkötözték.
|
nem találás
|
nincs semmi célja
|
|
nagy bajban van
|
négyszögü mozaik tábla falékítvényül.
|
nem találja kedvét vagy nem gyönyörködik benne
|
nincs semmi ellenvetésem
|
|
nagy bajjal
|
négyszögű pilléroszlopok, a melyek csak keveset állanak ki a fal síkjából
|
nem találó
|
nincs semmi haszna
|
|
nagy bajjal elnyeri
|
négyszögü tér, a melyen sorban állanak a sátrak és a melynek hossza 120
|
nem találó (-val, -vel)
|
nincs semmi tökéletes.
|
|
nagy bajjal előnyomul
|
négyszögü üvegtábla.
|
nem találó kifejezések.
|
nincs senki halottaiból feltámadott;
|
|
nagy bajjal fölserkent és fölver;
|
négyszögü.
|
nem találón
|
nincs szaga.
|
|
nagy bajjal szerez.
|
négyszögüvé tesz
|
nem találtak
|
nincs szándékom
|
|
nagy bajjal visszakap
|
négytagu.
|
nem támogatott
|
nincs tanulása, olvasása;
|
|
nagy bátya atyai ágon
|
negyven
|
nem tanított
|
nincs tehát igazok azoknak, a kik e szó helyett így akarnak olvasni
|
|
nagy becsben tart
|
negyven éves
|
nem tanulékony
|
nincs tengervizzel vegyítve.
|
|
nagy befolyásu
|
negyven hüvelyk szélességü lemezből összehajtott, a melynek tehát körfogata (nem átmérője) negyven hüvelyk.
|
nem tanult
|
nincs tisztán kifejezve, de az összefüggésből v. nyelvszokásból könnyen ki lehet venni
|
|
nagy befolyásu, hatásu -ra, -re.
|
negyven-negyven
|
nem tanulta meg
|
nincs több követelése
|
|
nagy belátás kell, hogy meghatározhassuk, mennyire lehessen a korban bizni.
|
negyven.
|
nem tapasztalt
|
nincs többé szüksége felvigyázatra.
|
|
nagy benyomást tesz;
|
negyvenből álló
|
nem táplált
|
nincs tudva előttem
|
|
nagy bizonyságát adta annak, hogy akarja;
|
negyvened
|
nem társaságba való
|
nincs tudva előttem.
|
|
nagy bohóságok.
|
negyvenedik
|
nem tart
|
nincs tulajdonképpen itélet mondva
|
|
nagy bősegben megvan
|
negyvenedik rész
|
nem tart meg
|
nincs valamije
|
|
nagy bőségben oszt ki.
|
negyvenenként.
|
nem tartani meg a határidőt
|
nincs vége hossza.
|
|
nagy bőségben.
|
negyvenes
|
nem tartja
|
nincs vegyítve.
|
|
nagy boszorkány.
|
negyvenkilenc.
|
nem tartja meg szavát
|
nincs visszatérése
|
|
nagy buzgalommal eléhoz
|
negyvenkilencedik.
|
nem tartom szükségesnek.
|
nincsenek őseim
|
|
nagy buzgósággal és tűzzel költészetre, verselésre adja magát
|
negyvennyolcadrésze
|
nem tartós
|
nincsenek többé párthivei
|
|
Nagy Constantin
|
negyvenszer
|
nem tartozik a dologhoz.
|
ninivei.
|
|
Nagy Constantin leánya.
|
négyzet
|
nem tartozik azok közé
|
Ninus assyriai király neje és utóda
|
|
nagy csata
|
négyzet.
|
nem tartozik bizonyos személyhez v. időhöz
|
Ninus és Semiramis fia.
|
|
nagy csecsű
|
négyzetelés
|
nem tartozik reánk
|
Niobe fia.
|
|
nagy csecsü.
|
négyzetszám.
|
nem tartozó
|
nneglehetősen találó
|
|
nagy daganatok
|
négyzetté alakítás
|
nem tartozol a mi társaságunkba
|
nő
|
|
nagy dicsőség
|
néha
|
nem tartozom senkinek
|
nő a háznál
|
|
nagy dolgok
|
néha a hely megjelölésével
|
nem tartóztat vissza
|
nő angyal.
|
|
nagy dolog
|
néha a kém mellékfogalmával
|
nem tartóztatlak tovább benneteket
|
nő becsületének megtámadása
|
|
nagy edény bor, olaj stb. számára
|
néha a mozgás közben kifejlett iramerő;
|
nem távozik
|
nő curator.
|
|
nagy ellenmondás, hogy
|
néha a szabály ellenére
|
nem tehet
|
nő gyanánt használ
|
|
nagy élvezet után nem járok mindennapiságok után.
|
Néha a személy kijelölése nélkül, a kinek hitelt ad az ember, valami elbeszélést, állítást
|
nem tehetek semmi ellenvetést
|
nő iránti szerelem
|
|
nagy engedményekkel
|
néha a színházi közönség azon részéről, mely valamely színdarvab vagy színész mellett pártot alakított
|
nem tehetem hogy ne irjak
|
nő kezétől esni el
|
|
nagy érdekkel és sokat foglalkozik valamivel
|
Néha alapfoku melléknév után is előfordul, mikor magis kipótolandó
|
nem tehetem, hogy meg ne irjam.
|
nő mell
|
|
nagy erőködést és fáradságot és nagy buzgalmat jelöl
|
Néha annak tárgyesetével a minek ismétlését kéri.
|
nem tehetem, hogy ne irjak
|
nő orvos.
|
|
nagy erős karó
|
néha árnykép
|
nem tehetem, hogy ne kiáltsak
|
nő rabszolgája.
|
|
nagy erővel neki szegezvén;
|
néha az emberi lélek
|
nem tekintve
|
nő reá.
|
|
nagy erővel vagy nagy mennyiségben eléáll
|
néha azonban a második tagja a kérdésnek el is marad.
|
nem tekintve a helyet, hová az ember megy
|
nő szeméremteste
|
|
nagy értéket tulajdonítni
|
néha csak
|
nem teli.
|
nő szeméremteste.
|
|
nagy értékű
|
néha csaknem miniszter.
|
nem teljes
|
nő szeplősítés
|
|
nagy és erőszakosan előtóduló tömeg
|
néha egészen elmarad
|
nem teljesen.
|
nő vezetékneve.
|
|
nagy és gazdag elmebeli tehetséggel felruházott
|
néha eke helyett a föld felásására használták
|
nem teljesít pontosan.
|
nó! nóhát!
|
|
nagy és hatahnas hangon valamit mond
|
néha enyhébb jelentéssel: pajkosság, csintalanság, dévajkodás.
|
nem teljesítése
|
nő,
|
|
nagy és hatalmas hangon beszél
|
néha éppen beszéd tárgya
|
nem teljesíti
|
nő, a ki valami után kapkod, valamit hajhász, valamire nagyon törekszik.
|
|
nagy és hatalmas paizs,
|
néha feleslegesen áll
|
nem teljesíti pontosan
|
nő, a kinek csak egy férje volt
|
|
nagy és idomtalan
|
néha feleslegesen is áll így
|
nem terem.
|
nő, magasra felnő, kél
|
|
nagy és nehéz tárgy
|
néha háboru idején ásott sánc
|
nem teremtett.
|
nő-
|
|
nagy és szép haj
|
néha határozatlan kicsiny számot jelöl
|
nem terjed egyébre
|
nő-istenség a rómaiaknál, kinek mivoltát nem tudják
|
|
nagy eszü
|
néha hiányzik az ige
|
nem terjedt tovább, mint a beszédre;
|
nő-sofista
|
|
nagy étü
|
Néha hiányzik az ige v. mellett
|
nem természetes
|
nő.
|
|
nagy étü asszony.
|
néha hírnév után törekvés
|
nem természetes.
|
nőbohóc
|
|
nagy étü ragadozó hal
|
néha irományról
|
nem termő
|
nocsak
|
|
nagy étü.
|
néha istentiszteleti cselekvény
|
nem tesz magán erőszakot
|
Noé fia.
|
|
nagy faju, közönséges füge.
|
néha jelent zsebet, erszényt
|
nem tesz semmit
|
Noé legkissebbik fia.
|
|
nagy falusi v. mezei birtok.
|
néha káröröm fogalmával
|
nem tesz semmit a dologra
|
Nóé ősatya.
|
|
nagy fáradsággal tesz valamit
|
néha kerülő uton körülküld
|
nem teszesz idegenné házunkban.
|
nőfejedelem.
|
|
nagy fáradságot igénylő.
|
néha kisebbítő jelentésben
|
nem teszi azért inkább megtetté
|
nógat
|
|
nagy farku.
|
néha korlátoltabban csak bizonyos időszakon belől folytonosan
|
nem teszik forgásba
|
nógatás
|
|
nagy fejű (pl. ember).
|
néha más ily tanácskozó és igazgató testület, más államban
|
nem tetszés
|
nógató
|
|
nagy félelem
|
Néha más mondatszerkezet is pótolja a második
|
nem tetszik
|
noha
|
|
nagy félelembe esik
|
néha más népek csapatairól, sereg, tábor.
|
nem tetszik nekem.
|
noha, habár
|
|
nagy feneket keríteni valaminek
|
Néha még egy felső köntös járult a p.- ra, a mikor olyannak lehetett tekinteni, mint egy felső tunica-t.
|
nem tetszve
|
nőhöz tartozó
|
|
nagy fénnyel
|
néha megvetőleg
|
nem tettetett
|
nőhöz való
|
|
nagy figyelemmel
|
Néha mentség gyanánt felhozott okról v. költött alapról
|
nem tévedő
|
női
|
|
nagy figyelemmel tekintetbe vesz
|
néha mint versenybér és tiszteletdij, különösen azok a koszoruk, melyeket a katonáknak jutalmul adtak
|
nem tevés
|
női ékáruk;
|
|
nagy fiu, nagy gyerek.
|
néha mintegy zárjel közt beszúrva mint opinor stb. Ide tartozónak lenni látszik ezen parancsoló
|
nem tiltott
|
női pipere
|
|
nagy földbirtokot
|
Néha nem szorosan egy gyermekről is.
|
nem tiszta
|
női pipere.
|
|
nagy fontosságu;
|
néha okos élő lény
|
nem tisztán
|
női piperét áruló.
|
|
nagy garral.
|
néha oly helyet jelent, melyen nem vagyunk
|
nem tisztán kivehető
|
női ruha diszítésére
|
|
nagy gonddal és utánjárással kidolgozott;
|
Néha res ugy fordul elő, mint átalános kifejezés valami megelőzött szó ismétlése helyett
|
nem tisztán.
|
női ruha finom gyapjuszövetből.
|
|
nagy gonddal készült
|
néha Róma és más idegen állam közt fenforgó perben is
|
nem tisztel
|
női szeméremtest is.
|
|
nagy gondolatok v. tervek
|
néha Róma, Athenae
|
nem tisztelik.
|
női szépségről
|
|
nagy gondosság
|
néha roszaló értelemben
|
nem tisztelő
|
női szüzesség.
|
|
nagy gondot fordít
|
néha rövidítés következtében e helyett
|
nem titkolt
|
női vezetéknév
|
|
nagy gonoszsággal vádol
|
néha szegény emberek étele
|
nem titkolva,
|
női vezetéknév.
|
|
nagy gyakorlottságú
|
néha szégyenlős félénkség
|
nem több mint;
|
nőies
|
|
nagy gyülés
|
néha tam helyett tanto is áll, úgy néha quam helyett quantus áll, tantus felelvén meg neki.
|
nem többször mint egyszer
|
nőistenség
|
|
nagy gyülölségből folyó
|
néha tenger.
|
nem tökéletes
|
nőistenség a galliaiaknál.
|
|
nagy háboru
|
néha ut követi
|
nem tökéletes alakban letett, melyeknek csak alapját vetette meg.
|
nőistenség,
|
|
nagy hajlam
|
néha utasé
|
nem tökéletesen
|
nőistenség, ennek szentelték a zsákmányul ejtett fegyvereket.
|
|
nagy haju
|
néha valamely közbevetett mondattal félbeszakasztott beszédnek folytatásánál
|
nem tökélyes
|
nők
|
|
nagy hang;
|
néhány
|
nem tömör test belső ürege
|
nők utáni bolondulás
|
|
nagy hangu
|
nehány hónappal azután;
|
nem tömött
|
nőké, de férfiaké is:
|
|
nagy harag
|
nehány napi haladékot ad a fizetésre.
|
nem tömötten bevert v. szőtt
|
nőké.
|
|
nagy harag tárgya
|
néhány szótag kivételével (hiján).
|
nem törődik valamivel
|
nőkedvelő
|
|
nagy hasznára lenni.
|
nehányakat barátjaivá tesz.
|
nem torol meg
|
nőknél mell felszorításra
|
|
nagy haszon minden fáradság nélkül
|
néhányan
|
nem törvényes
|
nőkórság
|
|
nagy hatalmu, hatalmas a hadban, hadverő.
|
néhányan,
|
nem törvényes;
|
nőkórságos
|
|
nagy hatást gyakorolnak;
|
néhányan:
|
nem törvényszéken,
|
nomád szittya nép
|
|
nagy hatásu
|
néhányszor
|
nem tovább
|
nomádsátor
|
|
nagy hátrányára volt
|
nehéz
|
nem tovább.
|
nőmre nézve, nem másít meg semmit
|
|
nagy háztáju
|
nehéz (poros) munkáért járó borravaló.
|
nem tréfából mondom.
|
nőn végrehajtott.
|
|
nagy hegyerdőség Bruttiumban, különösen gazdag szurokban, még ma is Sila-erdő
|
nehéz beszédü
|
nem tréfál
|
nőnek szemtelen ajánlatot tesz
|
|
nagy hévvel folytat
|
nehéz beszédüség
|
nem tud
|
nőnek válólevelet küldeni
|
|
nagy hévvel űz valamit
|
nehéz dolgot vinni végbe.
|
nem tud adni magának semmi tanácsot
|
nőnem
|
|
nagy hiba esett, és nagyon roszul számítottak
|
nehéz dolog
|
nem tud fizetni
|
nőnem.
|
|
nagy hibák.
|
nehéz dologra szánja el magát
|
nem tud hallgatni.
|
nőnemet tulajdonít
|
|
nagy hideg
|
nehéz helyzetbe jutni
|
nem tud hová lenni.
|
nőnemhez tartozó.
|
|
nagy hir
|
nehéz idő
|
nem tud magán segítni
|
nőnemű
|
|
nagy hordó.
|
nehéz idők
|
nem tud magának tanácsolni
|
nőnemü alakja ennek: Nodutus.
|
|
nagy hőség okozta betegsége
|
nehéz jószág v. ember
|
nem tud magának tanácsot adni.
|
nőnemü formája ennek:
|
|
nagy hullám
|
nehéz kiejteni,
|
nem tud magáról semmit
|
nőnemü.
|
|
nagy hullámokat vet
|
nehéz kiejtésről.
|
nem tud mihez fogni
|
nőneműen.
|
|
nagy idő
|
nehéz lélekzés
|
nem tud semmire menni
|
nőnév
|
|
nagy időközökben
|
nehéz lélekzet.
|
nem tud v. bir
|
nőnév a gens Livia egyik ágában
|
|
nagy jártassággal
|
nehéz lesz
|
nem tudás
|
nőnév Plautusnál.
|
|
nagy kamatra kölcsönöz.
|
nehéz nyavalyás, eskóros, nyavalyatörős.
|
nem tudás.
|
nőnév.
|
|
nagy kárnak kitett
|
nehéz öltönyével boszantja.
|
nem tudja a jövőt
|
nőni
|
|
nagy kedvem van
|
nehéz szag
|
nem tudja elhatározni magát
|
nőni hagyás
|
|
nagy kegyben van,
|
nehéz természetű
|
nem tudja magát elhatározni
|
Nonius Marcellus római grammaticus, a kinek
|
|
nagy kereskedés
|
nehéz test
|
nem tudja rendbe szedni eszét.
|
Nonius-féle.
|
|
nagy készlet.
|
nehéz v. bonyolódott tárgynak kifejtése.
|
nem tudja száját kitátni
|
Noricum főnéptörzse
|
|
nagy készülettel.
|
nehéz v. terhes volta valaminek
|
nem tudja, hova határozza magát
|
Noricumbeliek.
|
|
nagy kiterjedés
|
nehéz,
|
nem tudják a vért átbocsátni.
|
norma.
|
|
nagy kiterjedésű
|
nehéz, mély álom, halálhoz hasonló álom.
|
nem tudni olvasni és irni;
|
nőről is
|
|
nagy kiterjedésü épület
|
nehéz, nehézkes, otromba, mozdulatlan
|
nem tudó
|
nőről mondva, az a mi a disputator
|
|
nagy kiterjedésü, megmérhetetlen
|
nehéz.
|
nem tudok belőle okulni.
|
nőről v. nőstény állatról
|
|
nagy kő
|
nehezbít
|
nem tudom
|
nőről.
|
|
nagy kő,
|
nehezbül
|
nem tudom jól v. igazán
|
nős parázna
|
|
nagy kő- vagy farakás
|
nehezebbé tesz
|
nem tudom megitélni, eldönteni a dolgot,
|
nősparáználkodik
|
|
nagy kő;
|
nehezedik
|
nem tudom mit mondjak
|
nőstény
|
|
nagy kőbányákkal
|
nehezednek
|
nem tudom mit tevő legyek.
|
nőstény disznó
|
|
nagy költekezés.
|
nehezék
|
nem tudom.
|
nőstény farkas.
|
|
nagy költők.
|
nehezen
|
nem tudományos
|
nőstény kecske.
|
|
nagy költséget okoz
|
nehezen beszélő
|
nem tudsz tanácsolni, mihez fogni.
|
nőstény ló
|
|
nagy költséggel
|
nehezen érthető
|
nem tudta meghülönböztetni a fejéret a feketétől
|
nőstény macska.
|
|
nagy könyezés között
|
nehezen fizető.
|
nem tudták magokat fentartani
|
nőstény malac.
|
|
nagy kopasz homloku
|
nehezen megfejthető
|
nem tudtam, hogy a rhetorok oly kicsiny emberek
|
nőstény medve
|
|
nagy kövek szekeren
|
nehezen mozgó
|
nem tudva
|
nőstény öleb.
|
|
nagy közkedvességben lenni
|
nehezen rágható husról.
|
nem tudva történik.
|
nőstény oroszlán.
|
|
nagy különbség
|
nehezen vezényelhető.
|
nem tulajdonítok magamnak annyit, hogy
|
nőstény v. anyateve.
|
|
nagy lábujj
|
nehezit
|
nem tulajdonképpeni rabszolga;
|
nőstény v. kanca öszvér
|
|
nagy lármával.
|
nehézkes
|
nem túlon túli
|
nőstény vaddisznó
|
|
nagy léptekkel.
|
nehézkesen járó
|
nem túlságos
|
nőstény-párduc
|
|
nagy májusi ünnep, a melyet a római nép a Tiberisen ünnepelt.
|
nehézkesség.
|
nem tür
|
nősül
|
|
nagy medve
|
nehézkór, eskór, nehéz nyavalya.
|
nem türés
|
nosza
|
|
nagy megtisztelés reám nézve.
|
nehézség
|
nem türő
|
nosza! rajta! nomost!
|
|
nagy mellü.
|
nehézség elhárítása, eloszlatása, eltávolítása.
|
nem üdített
|
nőszágy
|
|
nagy méltóság:
|
nehézség nélkül
|
nem udvarias
|
nőszemély meggyalázója.
|
|
nagy mennyiség
|
nehézség, melyet bajosan lehet megoldani
|
nem üdvözölt
|
nőszemély mellett fekszik
|
|
nagy mennyiségben ád valamit
|
nehézség.
|
nem úgy
|
nőszemélynek szemtelen ajánlatot tevő
|
|
nagy mennyiségben aláhány
|
nehézség;
|
nem ügyelem meg
|
nőszemélyt meggyalázni
|
|
nagy mennyiségben kihány
|
nehézségben nevekedik
|
nem ügyelnek reá
|
nőszés
|
|
nagy mennyiségben összehord
|
nehézségből, akadályból v. veszélyből kivisz, -vezérel, -szabadít, -ment
|
nem ünnepi,
|
nőszés végett felugrik
|
|
nagy mennyiségben összetöm
|
nehézségeket
|
nem ura valaminek
|
nőszés.
|
|
nagy mennyiségű
|
nehézségeket talál
|
nem ütközik meg valamin
|
nőt elhál.
|
|
nagy mértékbeni látogatottság
|
nehézségekről
|
nem vág le
|
nőt férfihoz vezető, kerítő.
|
|
nagy mészárlás, vérengzés
|
nehézséget
|
nem vágó, a ki nem tud vágni.
|
nőt megszeplősítni.
|
|
nagy mészárlást tenni.
|
nehézséget keresni hol nincs
|
nem vagyok közemberek szájára való (mondta a leány midőn széptevőjét visszautasította);
|
nőt visz haza, nősül
|
|
nagy monyu.
|
nehézséget okoz.
|
nem vagyok oly engedékeny
|
nóta
|
|
nagy mozgásba hoz
|
nehézséggel járó
|
nem valakivel közösen nemzett
|
nőtanu v. -bizonyság
|
|
nagy nehezen
|
nehézszagu boróka
|
nem valami diszes takaróval
|
nőtelen
|
|
nagy nemzőtagu.
|
neheztel
|
nem valami nagyocska könyv;
|
nőtelen.
|
|
nagy név
|
neheztel valakire
|
nem választ
|
nőtestvér
|
|
nagy nevet szerzett magának
|
neheztelés
|
nem válik rosszá
|
nőtestvér.
|
|
nagy nyereség fáradság nélkül,
|
neheztelésre ad okot
|
nem vállalkozó
|
nőtestvérekhez tartozó
|
|
nagy nyilt hely a táborban, hol a vezér és főbb tisztek sátrai voltak felállítva, s a hová összegyültek a katonák, ha pl. a vezér beszédet akart tartani hozzájok
|
neheztelő
|
nem való
|
nőtestvéri
|
|
nagy nyomoruság
|
nehogy undort
|
nem való a disznónak a gyömbér.
|
nőtisztelőim egy része;
|
|
nagy nyugtalanságot okoz
|
nehogy valahol:
|
nem valóan alapuló
|
nőtlen
|
|
nagy oktalanságot árul el
|
nehogy valahonnan
|
nem valódi
|
nőtlen (ugy özvegy ember mint ifju legény)
|
|
nagy örömmel vágyik
|
nehogy valaki a határszélhez közeledjék
|
nem valódi nárdus.
|
nőtlen ágya.
|
|
nagy phrygiai Blaudus városából való, Zeuxis.
|
nehogy valami történjék
|
nem valódi volta
|
nőtlen ember.
|
|
nagy pofáju és száju emberek.
|
nehogy valami történjék,
|
nem valódi.
|
nőtlenség
|
|
nagy pofájú, pofás, pofók.
|
nehogy valamiben.
|
nem válogató
|
nőtlenség.
|
|
nagy pompa és fény.
|
neje
|
nem válogatott
|
nőtlenségért a nőtlenekre vetett adó.
|
|
nagy pompával
|
neje haragjától.
|
nem valóságos
|
nőtlent illető.
|
|
nagy ponyvák, a melyeket a forum, szinház stb. felett kifeszítettek
|
neje sugalmazására
|
nem váltott.
|
nőtől kapott,
|
|
nagy rakás
|
Neje volt Pulvia, P. Clodius özvegye
|
nem változott az ára
|
nőtől származó
|
|
nagy reményem van
|
neje.
|
nem változott, még teljes
|
nőtt fel
|
|
nagy rémülést okozott Rómában, a míg Marius megverte és csaknem egészen kiirtotta őket.
|
nejétől Antoniától, (a triumvir Antonius leányától) volt egy fia
|
nem változtat rajta;
|
nőül ad
|
|
nagy része
|
nejétől elválik;
|
nem vár bé
|
nőül kérés
|
|
nagy reszelő
|
nejétől elválni.
|
nem várja bé
|
nőül venni, adni, megkérni;
|
|
nagy részvétet költ,
|
neked esküsznek meg.
|
nem váró
|
nőül vesz
|
|
Nagy Sándor egy vezére.
|
neked, nekie
|
nem varrt
|
nővé tesz
|
|
Nagy Sándor ismert hires hadvezére.
|
nekem
|
nem várt
|
növekedés
|
|
Nagy Sándor neje.
|
nekem (neked, neki) nem kell v. nem tetszik
|
nem vásárlott
|
növekedik
|
|
Nagy Sándortól legyőzött Darius perzsa király mellékneve.
|
nekem egészen közönyös
|
nem vasas (vitéz katonáknak tiszteletbeli ajándékul)
|
növekedjék.
|
|
nagy sebességgel végig siet
|
nekem éppen ugy, mint neked.
|
nem védelmez
|
növekedni
|
|
nagy semmi.
|
nekem jutott
|
nem védett
|
növekedve emelkedik
|
|
nagy seregtől kisérve
|
nekem van jogom
|
nem vegyített
|
növekszik
|
|
nagy sietségben és zavarban eső
|
neki (reá) -dől
|
nem vendégszerető
|
növekvés
|
|
nagy síetséggel
|
neki a munkának, rajta!
|
nem véres
|
növekvésében hátra marad
|
|
nagy sietséggel irt
|
neki ad
|
nem vesz részt benne,
|
növel
|
|
nagy sík
|
neki bátorodik
|
nem vesz számba
|
nővel való szoros viszony.
|
|
nagy sokaság
|
neki bátorodott.
|
nem vesz számba valamit
|
növelés
|
|
nagy sokaság.
|
neki engedelmeskedik
|
nem vesz tekintetbe
|
növelés.
|
|
nagy sokasága van.
|
neki engedelmeskedni
|
nem veszem észre
|
növelt, fogadott fiú v. leány
|
|
nagy sokaságban állanak elé;
|
neki engedni
|
nem veszi észre az ember honnan való;
|
november hónap;
|
|
nagy sós tó Nagy-Phrygiában.
|
neki ereszt
|
nem veszik észre.
|
nővendég
|
|
nagy súllyal röpített;
|
neki ereszteni
|
nem veszik számba
|
növendék
|
|
nagy szabásu
|
neki erősödött
|
nem veszik számba v. figyelembe
|
növendék leány
|
|
nagy szakállu
|
neki esik
|
nem vesztek el.
|
növény
|
|
nagy szállító v. hadi hajó hajósa.
|
neki esni, reá támadni.
|
nem vétkes.
|
növény szurkos nedve
|
|
nagy szám
|
neki fekszik
|
nem vétő
|
növény tövise
|
|
nagy számmal összegyüjt
|
neki fekszik v. feszül
|
nem vett
|
növény, békabogyó takta
|
|
nagy számmal tömegben levő
|
neki fekszik valaminek
|
nem vezet semmire
|
növény, csalmatok.
|
|
nagy szél.
|
neki feküdt a tudományoknak
|
nem viharos, melynél nem jár veszéllyel a kikötés.
|
növény, más néven:
|
|
nagy széllel
|
neki feszülés
|
nem világos
|
növény, másként
|
|
nagy szemü, ökörszemü.
|
neki fog
|
nem virasztva
|
növény, mely
|
|
nagy szerencse
|
neki fogás
|
nem vitatható
|
növény, némelyek szerint lonc.
|
|
nagy szerencsét v. magas méltóságot birni
|
neki fogó
|
nem vitatja senki, hogy
|
növény, portsin
|
|
nagy szerencsétlenség
|
neki futás
|
nem vív többet
|
növény, valószinüen borágó.
|
|
nagy szigor.
|
neki iramodás;
|
nem vizsgált
|
növény- v. faiskola
|
|
nagy szigorral, és önkénnyel végbevitt
|
neki jutott, hogy a H. ellen a háborut folytassa;
|
nem volt ártalmukra;
|
növény.
|
|
nagy szóáradattal
|
neki készül
|
nem volt benne semmi
|
növény:
|
|
nagy szókkal élni
|
neki készül valaminek
|
nem volt elég hely, hogy stb.
|
növényben
|
|
nagy szorultságban
|
neki kezd
|
nem volt gondom, hogy valamit megtakargassak
|
növények
|
|
nagy takaró
|
neki küld
|
nem volt idő a haragtól visszatérni
|
növények magva, melyet elvetnek
|
|
nagy távolságba helyez
|
neki megy
|
nem volt mit irjak;
|
növények szakállszerű szőre v. gyapja
|
|
nagy távolságban;
|
neki megy (-nak, -nek)
|
nem voltak erőltetve, negédesen kinyomva.
|
növények termékenyítése magvetés v. oltás utján.
|
|
nagy teher nyomása
|
neki megy az ellenségnek
|
nem voltak messze egymástól
|
növényekből készített sürített lé
|
|
nagy tekintetben
|
neki mint vezérnek hűséget esküdni
|
nem vonakodik
|
növényekből kivont festékek
|
|
nagy tekintetü
|
neki örömestebb ad valamit:
|
nem zaklatja
|
növényeket felkaróz.
|
|
nagy teljességben pozsognak.
|
neki segíteni;
|
nem zaklatott
|
növényeket.
|
|
nagy terjedtségü
|
neki szalad
|
nem zavaros vagy nem vegyített
|
növényekről, névszerint:
|
|
nagy terű
|
neki szánt
|
nem zenész.
|
növényekről: nőtt, termett.
|
|
nagy tervek
|
neki szegez
|
nem, faj
|
növényekről: pelyhes, gyapjas, molyhos.
|
|
nagy testalkatásu
|
neki támaszkodik
|
nem.
|
növényekről: sarj, sarjadék.
|
|
nagy tett
|
neki törődés, edződés, tompulás.
|
nem:
|
növényélet nélkül való.
|
|
nagy tevékenységü.
|
neki törődött
|
néma
|
növényen
|
|
Nagy Theodosius fia, keletrómai császár
|
neki türközés
|
néma keserv
|
növényén fiatal sarj.
|
|
nagy tisztességben
|
neki tüzel
|
néma.
|
növényen, küln. nádon a virágot és magvat rejtő csomóta
|
|
nagy tó Bithyniában a melynek keleti végénél volt Nicoea városa, Iszniki tó
|
neki ugrik a bikáknak
|
némajátékos.
|
növényfaj
|
|
nagy tömegben kisiet
|
neki vág
|
némajátékosnő
|
növényi nedvekből;
|
|
nagy tömeggel (földdel, vizzel s több effélével) beföd
|
neki vagy ügyének kedvez.
|
némaság.
|
növénynedvvel locsolt,
|
|
nagy tüzzel
|
neki van rendelve, szánva
|
nemcsak a neve gazdag, hanem valósággal is az
|
növénynek
|
|
nagy ünnep.
|
neki veti magát
|
nemde
|
növénynév
|
|
nagy ünnepély
|
neki-úszik
|
nemde a termékeny földet utánozni
|
növényről
|
|
nagy űr
|
nekifog
|
nemde azt gondolod?
|
növényről és szántóföldről, virágzó
|
|
nagy urak társaságában;
|
nekiitél
|
nemde?
|
növényről lágy szőrrel benőtt, lágy szőrü, bolyhos, pelyhes; (némelyek úgy értelmezik: kinőtt, kifejlett, éppen most megért, friss).
|
|
nagy útra kél, indul.
|
nekimegy
|
nemegyezően.
|
növényről s több efféléről teljes nedvű. Innen átalán
|
|
nagy v. soktagu.
|
nekünk kedvező
|
némely
|
növényről s több efféléről, nemesít,
|
|
nagy v. vastag ajkú
|
nekünk nem üdvös;
|
némely helyeken.
|
növényről virágzó.
|
|
nagy vadász
|
nekünk nincs akkora atyafiságunk
|
némely helyt
|
növényről,
|
|
nagy vagyonáról ismeretes
|
Neleus anyja
|
némely helyt így olvasnak e helyett
|
növényről, buján, kövéren nő,
|
|
nagy valamiben
|
Neleus anyja.
|
némely irányban
|
növényről, előjő, kihajt.
|
|
nagy vérontáson vásárolt.
|
Neleusnak egy pásztora.
|
némely irók használják a kettős et-et (mind-mind) helyett
|
növényről, kövérség
|
|
nagy vérontást tenni a polgárok között
|
nélkül
|
némely kéziratban áll
|
növényről, mely máshoz kötve arra felfut v. arra dől:
|
|
nagy veszedelem
|
nélkül levő
|
némely kiadásban
|
növényről, szántóföldről s efféléről, a buja növényzet és diszlés jelölésére:
|
|
nagy veszélyben forogni.
|
nélkül való
|
némely kifejezésekben, nevében, megbizása következtében:
|
növényről, tő
|
|
nagy veszteséget szenvedett
|
nélkül való (vagyok stb.)
|
némely növény magtokja.
|
növényről, új v. ifju ág, hajtás.
|
|
nagy zajjal kiált
|
nélkülöz
|
némely növény magvainak pelyhes, gyapjuszerü bóbitája
|
növényről.
|
|
nagy záporesőben
|
nélkülöz valamit
|
némely sajátságos kifejezésben,
|
növényszár alaku diszítmény az oszlopfőn.
|
|
nagy zsákmányhoz jutott.
|
nélkülözés
|
némely szóknál nem jelent ismétlést, hanem az igével jelölt cselekvés megsemmisítését vagy megszüntetését, tehát az igével jelölt cselekvés megtörténte előtt megvolt állapot helyreállítását
|
növényszáron a két bog közt elnyuló egyenes izület.
|
|
nagy,
|
nélkülözhetetlen
|
némely szólásmódban, küln. pénzügybeli közbenjárás jelölésére
|
növényt átültet
|
|
nagy, csekély ára van;
|
nélkülözni kell
|
némely, egyik és másik, bizonyos, de meg nem nevezett személyekről,
|
növényt átültet.
|
|
nagy, duzzadt ajkú
|
nem
|
némely:
|
növényt gyökerestől kitép
|
|
nagy, fontos dolog:
|
nem . . . hat
|
némelyek
|
növénytudomány
|
|
nagy, hazug;
|
nem . . . het
|
némelyek azonban a
|
nővér
|
|
nagy, kiterjedett tér
|
nem a maga fajából származott
|
némelyek azonosnak tartják Tuccaborival.
|
nővér kedveért adott
|
|
nagy- v. tömörtaguság.
|
nem a maga helyén és idején
|
némelyek azonosnak tartják Vindobonával.
|
nővére holttestén
|
|
Nagy-Görögország;
|
nem a maga idején
|
némelyek azt tartják, hogy ez Terentia, a Moecenas neje, álneve.
|
nővére Quintus Ciceró neje volt.
|
|
nagy. léptekkel.
|
nem a maga idején való
|
némelyek igy fordítnak: mily ügyesen van a büntény tervezve
|
nővéreivel
|
|
nagyanya
|
nem a maga idején való munkásság
|
némelyek szerint
|
nővéri
|
|
nagyanya fivére
|
nem a maga idején.
|
némelyek szerint = zenészet
|
növés
|
|
nagyanyai
|
nem a magok harcolás módját használták (lovasok, kiknek gyalog kellett csatázniok)
|
némelyek szerint a mai Gem-Ryk Osterlandban.
|
növést
|
|
nagyanyától öröklött
|
nem a mint kell
|
némelyek szerint a turmalin.
|
növeszt
|
|
nagyanyától való
|
nem a rendes bevételekből való;
|
némelyek szerint a vércse
|
növevény
|
|
nagyapához tartozó
|
nem ad
|
némelyek szerint a Weser.
|
nőzsarnok
|
|
nagyapai
|
nem ad hitelt
|
némelyek szerint ajaja sarkvirág
|
nuces.
|
|
nagyarmeniai várost illető.
|
nem ad rá semmit
|
némelyek szerint az a név, a mely alatt Claudia Quinta vestaszűzet a Magna Mater temploma előcsarnokában tisztelték,
|
Num.-féle.
|
|
nagyban üző
|
nem adja meg
|
némelyek szerint egy neme a fűzfának
|
Numa alapította tizenkét
|
|
nagybátya
|
nem adja oda (a leányt).
|
némelyek szerint helyesebb irása és formája ennek:
|
Numa és Tatius hazája, ma Correse falu.
|
|
nagybátya.
|
nem adják korán férjhez.
|
némelyek szerint helyesebb olvasás
|
Numanai.
|
|
nagybátyai,
|
nem adok érted v. rád egy barabolyt
|
némelyek szerint Homeros születéshelye, mely dicsőségért Rhodus, Salamis, Chios, Argos és Athenoe városai vele vetélkedtek, még ma is ugyanaz a neve
|
Numantia lakói.
|
|
nagybecsü
|
nem aggodalmasan szabályhoz kötve.
|
némelyek szerint ma Marosujvár, mások szerint Tövis, de tán helyesebben Bogács és Szt.-Király között feküdt.
|
Numidia és Zeugitana között.
|
|
nagybélű
|
nem aggódó
|
némelyek szerint nagyagyu hal,
|
Numidia királya, Hiempsal fia, Pompejus párthive.
|
|
nagybélű emberek.
|
nem ajánlott
|
némelyek szerint rozs
|
Numidia királya, kit a rómaiak végre C. Marius alatt meggyőztek s diadallal Rómába vittek.
|
|
nagybélű.
|
nem akad fel
|
némelyek szerint valami földi mogyoró (Sprengel szerint arachis hypogea, a minek azonban az mond ellent, hogy e növény hazája Amerika), mások szerint valószinűbben az indiai yamsgyökér
|
Numidiában
|
|
nagycsecsü
|
nem akadályozlak ha azt akarad tenni
|
némelyek szerint «gyöngy», gyöngyalak
|
numidiai király a második pún háboru idejében
|
|
nagyétü
|
nem akadályoztatom
|
némelyek ugy értelmezik, mint nálunk a «torok», iszákosság
|
numidiai márványkockákból rakott rakatos padolat;
|
|
nagyétűek tivornyázó helye.
|
nem akar
|
némelyek úgy vélekednek, hogy a «bellum Alexandrinum, Hispanum, Africanum» című munkáknak ő a szerzője.
|
numidiai,
|
|
nagyétüség
|
nem akar benne részt venni.
|
némelyek valami illetlen táncfélének akarják értelmezni, de az első hely legalább is kétes, az utóbbi csonka. Cicerónál kétségtelenül kockajátékot jelent.
|
numidiai;
|
|
nagyfejü.
|
nem akar elkisérni valakit
|
némelyek.
|
Numitor fia.
|
|
nagyfülű
|
nem akar említni
|
némelyeket büntetésre kiszemel (kiválaszt)
|
Numitor testvére
|
|
nagygyá lesz
|
nem akar harcolni
|
némelyik
|
Numitoria, Q. N. Pullus leánya, Antonius triumvir anyja.
|
|
nagygyá lesz.
|
nem akar kisérője lenni,
|
némelykor
|
nyafog
|
|
nagygyá tesz
|
nem akar megmondani valamit
|
Némelykor az egyik
|
nyaggat
|
|
nagyhasú
|
nem akar többé a polgárzatban élni
|
nemes
|
nyáj
|
|
nagyhatásu
|
nem akar valamiről tudni
|
nemes apa leánya
|
nyájas
|
|
nagyhirüség
|
nem akar valamit tenni
|
nemes babér
|
nyájas leereszkedés
|
|
nagyhoz kezd.
|
nem akar.
|
nemes bátorság
|
nyájas mosoly
|
|
nagyít
|
nem akar:
|
nemes érzelemről
|
nyájasan
|
|
nagyít, nagyobbá tesz mindent, mint valósággal van
|
nem akarás
|
nemes fajta
|
nyájasan, hizelegve, udvariasan
|
|
nagyítás
|
nem akarás.
|
nemes fajtájú
|
nyájasan.
|
|
nagyítás.
|
nem akarja beszélni
|
nemes fajuság
|
nyájaskodik, édes szavakkal, nyájas odasimulással s több efféle módon magát kedvessé tenni igyekezik
|
|
nagyítása valamely dolognak beszédben.
|
nem akarja elismerni
|
nemes gondolkozás
|
nyájasság
|
|
nagyítgat
|
nem akarja hogy minden részesüljön benne
|
nemes lelkű
|
nyájasság.
|
|
nagyítni
|
nem akarok hosszadalmas lenni.
|
nemes nemzetség
|
nyájba
|
|
nagyító
|
nem akarok semmit, ellene mondani.
|
nemes születés
|
nyájba gyüjt
|
|
nagyító és erős kifejezések
|
nem akarok tovább élni.
|
nemes születésü
|
nyájba, csapatba egyesült
|
|
nagyítólag
|
nem akarok tovább menni
|
nemes v. nagylelkü
|
nyájhoz tartozó
|
|
nagyított
|
nem akarom (nem óhajtom), hogy elmenjen,
|
nemes vérből származott
|
nyájonként.
|
|
nagyjából kitakarított.
|
nem akarva.
|
nemesebb belrészek
|
nyak
|
|
nagykereskedő
|
nem alábbvaló senkinél
|
nemesebb részek a test felrészében,
|
nyak körül megy
|
|
nagykereskedő;
|
nem alap nélkül.
|
nemesedik
|
nyak:
|
|
nagykorú és önálló személy ünnepélyes gyermekül fogadása
|
nem alapos
|
nemesedik,
|
nyakába borulni
|
|
nagykoruvá lenni.
|
nem alárendelt.
|
nemesen
|
nyakába vesz
|
|
nagylelkű
|
nem alávetett
|
nemesen cselekvő
|
nyakán lenni
|
|
nagylelkü.
|
nem alázza meg magát.
|
nemesít
|
nyakán ül.
|
|
nagylelkűen
|
nem alkalmas
|
nemesít,
|
nyakára hág
|
|
nagylelküen.
|
nem alkalmas (-ra, -re).
|
nemesít:
|
nyakára küld
|
|
nagylelkűség
|
nem alkalmas idő
|
nemesített.
|
nyakára tettek, hogy hordozza, két kezét pedig e büntető eszköz két szára végéhez kötözték:
|
|
nagylelkűség.
|
nem alkalmas.
|
nemeslelkű
|
nyakas
|
|
nagymonyu
|
nem alkalmasan
|
nemeslelkűség
|
nyakas természeted miatt.
|
|
nagynak hiszi magát
|
nem alkalmasok a harcra
|
nemesség
|
nyakasan
|
|
nagynéne
|
nem alkalmaz.
|
nemesszívű
|
nyakasság
|
|
nagyobb álló víz
|
nem alkalmazzák
|
nemet mond:
|
nyakasság.
|
|
nagyobb áron
|
nem áll egymás mellett szorosan
|
nemezkészítéshez tartozó
|
nyakát oda tartani (hogy agyonszurassa magát)
|
|
nagyobb barom
|
nem áll elő
|
nemezkészítést illető
|
nyakát szegni valakinek (valakit gyötreni, kinozni).
|
|
nagyobb befolyást nyer
|
nem áll ki
|
nemezkészítő
|
nyakbékó
|
|
nagyobb belátással bir
|
nem áll ki.
|
nemezkészítő;
|
nyakbékó mint büntető eszköz rabszolgák számára.
|
|
nagyobb érvénye van.
|
nem áll szilárdan
|
nemezványolást
|
nyakbilincsbe tett.
|
|
nagyobb és erősebb szárnytoll
|
nem áll szilárdul
|
nemezványoló.
|
nyakcsapfű
|
|
nagyobb fajta,
|
nem állandó
|
nemhez, fajhoz tartozó
|
nyakig adós
|
|
nagyobb fitestvér;
|
nem állandó.
|
nemhogy
|
nyakkaloda,
|
|
nagyobb fokban;
|
nem állhatják, hogy nézegessék
|
némi
|
nyakkalodába fogott, kötött v. feszített.
|
|
nagyobb hordóból több kisebb hordóba lefejt
|
nem alszik
|
némi előmenetelt tesz. Innen
|
nyakkendő
|
|
nagyobb kamattal
|
nem altatott
|
nemi érintkezés nőszemélylyel
|
nyakkötő
|
|
nagyobb méltóság
|
nem annyira
|
némi erőkifejtéssel forgó mozgásba hoz
|
nyaklánc
|
|
nagyobb méltóságra vagy hatalomra emel
|
nem annyira mint
|
nemi inger
|
nyaklánc aranyból
|
|
nagyobb mértékben részesültem a jótéteményben mint mások
|
nem annyira.
|
némi ize van
|
nyakláncocska
|
|
nagyobb poharakat hordoznak
|
nem ápolás
|
némi keserüséggel
|
nyakláncos
|
|
nagyobb porfelleg;
|
nem ápolt
|
nemi kicsapongás eszköze.
|
nyákot elvezető (a testből kivivő) növény.
|
|
nagyobb részint
|
nem ármányoskodott.
|
nemi közösülés.
|
nyakpereces
|
|
nagyobb részint,
|
nem árnyékos
|
nemi közösülésre oda adja magát
|
nyakra főre
|
|
nagyobb stb. (mint valami más) vagy ilyennek látszó,
|
nem arra való
|
némi oltalom alá vesz
|
nyakra főre indul
|
|
nagyobb súlya (hatalma, ereje, befolyása stb.) van
|
nem arra való, hogy
|
nemi szerelem.
|
nyakra főre, hanyatt homlok
|
|
nagyobb szorgalmat fordít (-ra, -re).
|
nem árt neki semmit;
|
nemi szerelemhez tartozó
|
nyakra való bilincs ember és állat számára,
|
|
nagyobb tisztek
|
nem ártalmas farkasok
|
némi ügyességet nyer beszédjében
|
nyakra-főre
|
|
nagyobb v. kisebb tisztnek (választott) segéde
|
nem átall.
|
némi veszéllyel valakit
|
nyakra-főre leugrom
|
|
nagyobb volt
|
nem átható
|
nemi viszonyban
|
nyakra-főre.
|
|
nagyobb, mint a hogy ember lenni szokott
|
nem áthatva
|
némiképp
|
nyakravaló
|
|
nagyobbá
|
nem az utolsó előtti harmadik szótag előtt
|
némiképpen
|
nyakravalós
|
|
nagyobbá lesz
|
nem azért, mintha röviden nem mondhatták volna meg
|
nemileg
|
nyakszíj, nyakbékó.
|
|
nagyobbá tesz
|
nem bánja
|
némileg egyenlővé
|
nyakszirt
|
|
nagyobbacska
|
nem bánom
|
némileg ellenkező v. átellenben levő
|
nyakunkon van
|
|
nagyobbára
|
nem bánom;
|
némileg kiment.
|
nyál
|
|
nagyobbára;
|
nem bánt
|
némileg megtagad
|
nyal valamit
|
|
nagyobbik csontja
|
nem bántás
|
nemmel felel
|
nyál,
|
|
nagyobbít
|
nem bántva a csalárd hirhozót
|
nemmel felelés
|
nyál, a mi még a szájban van
|
|
nagyobbocska
|
nem bátorságos
|
nemre való tekintetben
|
nyál.
|
|
nagyobbodás
|
nem bátran
|
nemszócska
|
nyaláb
|
|
nagyobbodik
|
nem bebizonyítható.
|
nemtelen
|
nyalakodás
|
|
nagyobbra
|
nem bebonyolított
|
nemtelen születés
|
nyalakodás.
|
|
nagyobbra emelkedik v.jobban felépül mint azelőtt;
|
nem becsülés
|
nemtelenül
|
nyalakodik
|
|
nagyocska bőrzsák
|
nem becsületes
|
nemtelenül.
|
nyalakodó
|
|
nagyocska élődi állatt
|
nem becsületesen
|
nemtő készítő.
|
nyalánk
|
|
nagyocska.
|
nem becsületesen.
|
nemtői
|
nyalánk.
|
|
nagyok
|
nem becsületesség
|
nemtőt illető
|
nyalánkság
|
|
nagyokat húzva és bőven iszik, mint a nagyobb állatok
|
nem becsülő
|
nemz
|
nyalánkság és víg élet által elveszteget, elfecsérel, eldorbézol
|
|
nagyokat lépve
|
nem becsült
|
nemz,
|
nyalánkság.
|
|
nagyon
|
nem becsült apró hal.
|
nemz.
|
nyalánksághoz tartozó
|
|
nagyon (tiszta) fejér
|
nem beható
|
nemzedék
|
nyalánkságok
|
|
nagyon ágas
|
nem békés
|
nemzés
|
nyalánkságos edény
|
|
nagyon agg.
|
nem békés, ellenséges
|
nemzés v. szülés utján átörökít
|
nyalánkul.
|
|
nagyon aggaszt
|
nem béketartó.
|
nemzés.
|
nyalás
|
|
nagyon alkalmatlan
|
nem benső
|
nemzési
|
nyalás;
|
|
nagyon állhatatos.
|
nem beszél többé mesékről
|
nemzésre nem alkalmas.
|
nyálazva kifolyat
|
|
nagyon álmos
|
nem beszélek róla.
|
nemzésre való
|
nyaldos.
|
|
nagyon árnyékos
|
nem beszélő
|
nemzést előmozdító
|
nyálfolyás előidézésével gyógyít
|
|
nagyon ártalmas;
|
nem beszélő oszlop
|
nemzet
|
nyálhoz tartozó
|
|
nagyon átázott,
|
nem beszélt velem
|
nemzeti
|
nyali-fali.
|
|
nagyon áthevít
|
nem beteg
|
nemzeti irodalom
|
nyalint
|
|
nagyon bajos
|
nem bibelődöm
|
nemzetiesen.
|
nyálka
|
|
nagyon bajos,
|
nem bir ellenállani
|
nemzetiség úgy
|
nyalka legényke; éppen úgy megvetőleg Clodiusról:
|
|
nagyon bán
|
nem bír magával
|
nemzetről
|
nyálka vagy nyálkás nedv;
|
|
nagyon barátságos viszonyban élő
|
nem birja meg
|
nemzetség
|
nyálkás
|
|
nagyon becsületes
|
nem birnak állani.
|
nemzetséget illető
|
nyálkás nedv
|
|
nagyon bizó
|
nem birni magával
|
nemzetségi
|
nyálkásság
|
|
nagyon boldog
|
nem birtak, hanem csak másnak a véleményét pártolhatták
|
nemzetségi rokonság
|
nyalni való
|
|
nagyon bonyolult.
|
nem bizható
|
nemzetségnév, Abas fia v. utóda, főként Acrisiusról és Perseusról.
|
nyaló
|
|
nagyon borzas
|
nem bizható.
|
nemzetségnév;
|
nyalogat
|
|
nagyon boszankodtam rajta
|
nem bizhatóság
|
nemzett
|
nyalogat valamit
|
|
nagyon bővelkedik valamivel.
|
nem bizik valamiben
|
nemzett v. született
|
nyalogat.
|
|
nagyon bővön
|
nem bizonyos
|
nemzetünkbeli
|
nyalogató
|
|
nagyon büdös;
|
nem bizonyos.
|
nemző
|
nyálszerü
|
|
nagyon bűnös
|
nem biztos
|
nemző erő
|
nyár
|
|
nagyon bús
|
nem biztos hűségü
|
nemző erőtől duzzadoznak.
|
nyár kezdete után
|
|
nagyon buzgók.
|
nem biztos, bizonytalan, ismeretlen
|
nemző eszköz.
|
nyár közepe, a legnagyobb nyári hőség ideje.
|
|
nagyon csekély birtokot
|
nem biztos, nem bizonyos
|
nemző rész
|
nyár közepéhez tartozó
|
|
nagyon csekély értékü valami
|
nem biztosan találó.
|
nemző részek
|
nyár melege
|
|
nagyon csekély.
|
nem bizva magába
|
nemző tehetség
|
nyaral
|
|
nagyon csekélység
|
nem bocsát valamihez
|
nemző, szülő (nő)
|
nyaralyatörős módjára
|
|
nagyon csillogó
|
nem bocsátja ki kezéből
|
nemző, szülő (nő).
|
nyárfa
|
|
nagyon csinos.
|
nem bőkezű.
|
nemző.
|
nyárfából való
|
|
nagyon csodás v. csodálatos.
|
nem bölcs
|
nemzőrész
|
nyárfaerdő
|
|
nagyon dicsér
|
nem bölcsen
|
nemzőrész.
|
nyárfát termő.
|
|
nagyon dicséretes.
|
nem bolygatott
|
nemzőrész;
|
nyargal
|
|
nagyon dicsérik
|
nem bolygó
|
nemzőrészek
|
nyargaló
|
|
nagyon dicsérni
|
nem bolygó, álló, állandó.
|
néne
|
nyargonc
|
|
nagyon dicső
|
nem boszul
|
nénhez v. húghoz tartozó
|
nyárhév
|
|
nagyon dőre.
|
nem búcsuzott
|
Neoptolemus neje.
|
nyárhoz tartozó
|
|
nagyon dörög
|
nem bűnbánó
|
nép
|
nyári
|
|
nagyon drágán.
|
nem büntet meg
|
nép (politikai tekintetben, a mennyiben áltamot formál,
|
nyári (erdei) legelők
|
|
nagyon dühöng.
|
nem célszerü.
|
nép a benső Libya nyugati részén.
|
nyári lég
|
|
nagyon dús
|
nem csak
|
nép a Caucasusban.
|
nyári legelő
|
|
nagyon duzzadó
|
nem csak;
|
nép a Chersonesus Tauricá-n.
|
nyári módon
|
|
nagyon édes.
|
nem csekély
|
nép a Don partjain.
|
nyári nap
|
|
nagyon éhes;
|
nem csekély suly.
|
nép a Duna és Alpok között
|
nyári napfordulás
|
|
nagyon éhezik
|
nem csekélyebb, nem áll hátrább
|
nép a Duna torkolatai körül.
|
nyári napmegtérés és igy a földmérőknél a főalapvonal, a mely délészak irányban szeli a felmérendő területet, holott a rá függőleges második alapvonal neve
|
|
nagyon ékesen szóló
|
nem cselekszik ellene
|
nép a Duna vidékén.
|
nyári növény
|
|
nagyon eladósodott
|
nem csendes
|
nép a Fekete- és Azovi-tenger táján.
|
nyári ruha
|
|
nagyon elágazik
|
nem csillapodott.
|
nép a Fucinus tó partvidékén.
|
nyári szállás
|
|
nagyon elaljasodott nőszemély.
|
nem csillapult
|
nép a Kaspi tenger mellékén.
|
nyári tábor
|
|
nagyon elbámul
|
nem csinál belőle nagy dolgot v. semmit
|
nép a kaspi tenger mellett.
|
nyárias
|
|
nagyon élces
|
nem csinál semmit
|
nép a kaspi tenger partvidékén.
|
nyáriasan meleg
|
|
nagyon eléhezett emberről.
|
nem csinálás
|
nép a Kaspi-tenger délnyugoti partján
|
nyárilag
|
|
nagyon élesek
|
nem csinálnak titkot belőle;
|
nép a Kaspi-tenger mellékén.
|
nyáron
|
|
nagyon éleselmü
|
nem csinos
|
nép a Kaukázus mellett
|
nyárs.
|
|
nagyon éleselmüen.
|
nem csökkent v. gyengült
|
nép a Lacus Moeotis táján.
|
nyárspolgárias
|
|
nagyon elfogadható
|
nem csökkentett
|
nép a Maeotis mellékén.
|
nyárssal megégetett v. megbélyegzett.
|
|
nagyon elhasogatott
|
nem dallamos.
|
nép a Maeotis mellett.
|
nyárutó v. kisasszony hava
|
|
nagyon elkényeztetett izlésre mutat
|
nem derült
|
nép a Maeotis partvidékén.
|
nyavalyatörés
|
|
nagyon elkeseredett
|
nem dicséretes
|
nép a Maeotis taván túl.
|
nyavalyatörések.
|
|
nagyon elkeseredtek.
|
nem dicséretes, rettenetes
|
nép a Maeotison tul.
|
nyavalyatöréssel.
|
|
nagyon elkötelezett
|
nem dicséretes.
|
nép a mai Asturiában
|
nyavalyatörős
|
|
nagyon előálló
|
nem dicsérni való.
|
nép a Moeotis tava megett.
|
nyavalyatörős.
|
|
nagyon elrongyolt.
|
nem dicsért
|
nép a Moeotis taván tul.
|
nyavalyatörősek
|
|
nagyon elsoványkozik;
|
nem dolgozik
|
nép a Moeotison túl.
|
nyegle
|
|
nagyon elsoványodik.
|
nem durva
|
nép a Pontus Euxinus mellékén.
|
nyegle.
|
|
nagyon elvetemült.
|
nem édes
|
nép a rhoetiai havasokon.
|
nyegleségből
|
|
nagyon érdekel
|
nem édes anyai
|
nép a Syrtis-ek mellett Afrikában.
|
nyegleszerü feldicsérés.
|
|
nagyon érdeklődni iránta
|
nem édes gyermekek
|
nép a T. folyó mellékén.
|
nyél
|
|
nagyon eres
|
nem édesség
|
nép a Tamaris folyó mellékén Hispania-Tarraconensisben.
|
nyeldeklő
|
|
nagyon érett
|
nem egészen
|
nép a tengeri alpokon Gallia-Narbonensisben.
|
nyeldeklő.
|
|
nagyon erőködik
|
nem egészen felfútt laptákkal.
|
nép a Troglodyták országában.
|
nyelés
|
|
nagyon erős
|
nem egészen helyre jött barátság
|
nép a vörös tenger mellékén, termékeny vidéken, küln. bővön termeltek myrrhát és tömjént;
|
nyeles keretbe foglalt háló mint laptaütő
|
|
nagyon erős.
|
nem egészen megegyezéséből) veje, rosz erkölcsü és rosz jellemü ember, Caesarnak s később Antoniusnak párthive. Cassius Laodiceába szorította be, hol egy katonával megölette magát.
|
nép adta,
|
nyélforma fa
|
|
nagyon erőtlen,
|
nem egészen megemésztett
|
nép Aethiopiában.
|
nyelv
|
|
nagyon érzéketlen
|
nem egészen sárga
|
nép Aetiopiában.
|
nyelv alatti. Luct. Placidustól említett de roszalt kifejezés.
|
|
nagyon érzéketlenné, közönyössé válik.
|
nem egészen sötét
|
nép Aetoliában.
|
nyelv beszéd:
|
|
nagyon és folytonosan ékesít;
|
nem egészen tisztán.
|
nép Africa ulterior-ban.
|
nyelv,
|
|
nagyon fájdalmas
|
nem egy könnyen
|
nép Africá-ban.
|
nyelv- v. szónoklattan szerzője.
|
|
nagyon fejér.
|
nem egyéb mint;
|
nép Africában a troglodytok földjén
|
nyelv- v. szónoklattani kézikönyv.
|
|
nagyon fekete
|
nem egyenes
|
nép Africában.
|
nyelv:
|
|
nagyon fél
|
nem egyenesen
|
nép Afrika legtávolabb eső részében.
|
nyelvalaku
|
|
nagyon fél (valamitől).
|
nem egyenesen megy
|
nép Áfrikában.
|
nyelvalaku cső.
|
|
nagyon fél.
|
nem egyénisége.
|
nép Akarnaniában.
|
nyelvalaku tárgyak pl. földnyelv s több efféle
|
|
nagyon feldagad.
|
nem egyenlő
|
nép Alsó-Italia-ban.
|
nyelvalaku tárgyakról:
|
|
nagyon felemel.
|
nem egyenlő részekből összerakott
|
nép Alsó-Moesiában.
|
nyelvbeli közlekedés.
|
|
nagyon félénk
|
nem egyenlő, azaz rövidebb lépésekkel
|
nép Aquitaniában, a mai Belin táján.
|
nyelvbeli tehetetlenség.
|
|
nagyon félénk.
|
nem egyenlőn
|
nép Aquitaniában, területe, tengerpartja bővölködött osztrigával;
|
nyelvbeli tisztaság.
|
|
nagyon felhalmozott,
|
nem egyenoldalu négyszög
|
nép Aquitaniában.
|
nyelvéhez illő
|
|
nagyon felindít
|
nem egyetértő.
|
nép Arabia felix-ben.
|
nyelves
|
|
nagyon felizgatott.
|
nem egyez
|
nép Arábia Petraeaban.
|
nyelves beszélni jól tudó.
|
|
nagyon félő
|
nem egyezés
|
nép Arábia-Felixben.
|
nyelves péra
|
|
nagyon félő.
|
nem egyezik
|
nép Arábiában
|
nyelvesecske.
|
|
nagyon felpuffadt.
|
nem egyeznek
|
nép Arabiában.
|
nyelveskedő (nő).
|
|
nagyon feltünő dolog
|
nem egyező
|
nép Armeniában.
|
nyelvész
|
|
nagyon fenséges
|
nem egyeztethető
|
nép Assyriában.
|
nyelvészeti tudomány
|
|
nagyon fénylik.
|
nem egyforma
|
nép az Alpokon, a mai Kraina szomszédságában.
|
nyelvészetileg: tisztán
|
|
nagyon fiatal
|
nem egyszerre.
|
nép az Alpokon.
|
nyelvét jól forgatni tudó
|
|
nagyon finom korpa.
|
nem ejti ki tisztán
|
nép az emodiai hegységben
|
nyelvetlen
|
|
nagyon folyó
|
nem ékes
|
nép az európai Scythiában.
|
nyelvétől megfoszt,
|
|
nagyon forró
|
nem eladó
|
nép az Indus mellett,
|
nyelvfekély a szarvasmarhánál.
|
|
nagyon forró v. nagyon száraz.
|
nem élces
|
nép az Oxus mellékin.
|
nyelvhiba.
|
|
nagyon furfangos, ravasz kópé
|
nem elég erősek a betörőkkel szemben.
|
nép Ázsiában
|
nyelvi közlekedés egymás nyelvének megértése
|
|
nagyon gyakran
|
nem elég figyelemmel hallgatják,
|
nép Ázsiában a Fekete- és Kaspi-tenger közt.
|
nyelvmester,
|
|
nagyon gyalázatosan
|
nem elég jó holdvilág
|
nép Ázsiában a Maeotis mellett.
|
nyelvmester;
|
|
nagyon gyenge
|
nem elég tömötten, roszul, durván szőtt.
|
nép Ázsiában a Maeotis-on túl.
|
nyelvöket megrontotta
|
|
nagyon gyorsan
|
nem elegendő
|
nép Ázsiában a Moeotis partvidékin.
|
nyelvszokás
|
|
nagyon gyülöl
|
nem elegendőleg felfegyverkezve nagy veszedelem ellen.
|
nép Ázsiában a Moetison tul.
|
nyelvtan
|
|
nagyon gyülölni
|
nem elégséges
|
nép Ázsiában Armenia és Adiabene közt
|
nyelvtan.
|
|
nagyon gyülölő
|
nem elégséges már hogy költeményt irjak
|
nép Ázsiában az Imitys folyó forrásainál.
|
nyelvtanban
|
|
nagyon gyülölt
|
nem éles
|
nép Ázsiában az Indus mentén.
|
nyelvtanban főnév.
|
|
nagyon háborog,
|
nem éleselmü
|
nép Ázsiában, a Caucasus mellett.
|
nyelvtanban igealak,
|
|
nagyon hajas, szőrös, tömött haju.
|
nem életre való
|
nép Ázsiában, a kaspi tengeren túl.
|
nyelvtanban köznemü.
|
|
nagyon hasadásos
|
nem elfoglalt
|
nép Ázsiában, a Maeotis mellett.
|
nyelvtanban végzet.
|
|
nagyon hasonló
|
nem ellenez
|
nép Ázsiában, a Maeotison tul.
|
nyelvtani
|
|
nagyon használatos
|
nem elmésen
|
nép Ázsiában, India határán.
|
nyelvtani alakzat
|
|
nagyon használatos a stoicusoknál.
|
nem elmésen.
|
nép Ázsiában.
|
nyelvtani elmélet előadója
|
|
nagyon hasznosan.
|
nem élő
|
nép ázsiai Sarmatiában a Moeotis-on túl.
|
nyelvtani.
|
|
nagyon hatalmas.
|
nem élő.
|
nép ázsiai Sarmatiában.
|
nyelvtanilag magyaráz
|
|
nagyon hideg
|
nem elszakasztott
|
nép Bactrianában az Ochus mellékén.
|
nyelvtanilag.
|
|
nagyon hideg égaljról.
|
nem elszánt
|
nép Bactrianában az Oxus mellékén.
|
nyelvtanító nő;
|
|
nagyon hideg vizü vizvezeték Rómában
|
nem eltérő
|
nép Bactrianában.
|
nyelvtudós
|
|
nagyon hideg.
|
nem emberi
|
nép Bithyniában.
|
nyelvű.
|
|
nagyon hig
|
nem emészthetés
|
nép boldog Arabiában
|
nyelvváltság, azaz meggondolatlan beszédért való birság.
|
|
nagyon híres.
|
nem emésztő
|
nép boldog Arabiában, ma Hadramant
|
nyenyeréző, a ki valamit minden gondolkozás nélkül énekelve ad elé, leőröl
|
|
nagyon hullámzik
|
nem emlékezés
|
nép boldog Arábiában.
|
nyer
|
|
nagyon igazságtalan
|
nem említ
|
nép Boldog-Arábiában.
|
nyer,
|
|
nagyon is bizalmas magadviselete által
|
nem említés
|
nép Britanniában.
|
nyer.
|
|
nagyon is.
|
nem említett.
|
nép Bruttiumban.
|
nyeregszerszám
|
|
nagyon ismeretessé lesz
|
nem említni
|
nép Chaldaeában.
|
nyeregtakaró
|
|
nagyon iszonyu
|
nem én vagyok oka, hogy nem
|
nép Colchisban
|
nyeremény
|
|
nagyon ittas
|
nem enged
|
nép Colchisban a Fekete-tenger mellékén.
|
nyeremény,
|
|
nagyon izzad
|
nem enged (valamihez jutni)
|
nép Cyrenaicában
|
nyeremény.
|
|
nagyon jártas és tapasztalt az érzéki gyönyörök megszerzésében és kitalálásában
|
nem enged befolyni valamibe
|
nép Cyrenaicaban Africában.
|
nyereményt
|
|
nagyon javaslom neked, hogy
|
nem enged biztos lépést
|
nép Dalmatiában.
|
nyereményül kapott v. nyereménynek tekinthető
|
|
nagyon jóízü hússal, fecskehal.
|
nem enged egészen kijőni
|
nép déli Germaniában.
|
nyerés
|
|
nagyon jól ismerő,
|
nem enged felkapni
|
nép déli Skótországban
|
nyereség
|
|
nagyon jövedelmező
|
nem enged feltünni
|
nép Drangianában.
|
nyereség kereső.
|
|
nagyon kedvelő
|
nem enged magához közelítni,
|
nép északi Áfrikában.
|
nyereség.
|
|
nagyon kedves
|
nem enged meg
|
nép északi Európában.
|
nyereséges
|
|
nagyon kellemes
|
nem enged nyugodni
|
nép északi Germaniában.
|
nyereséget
|
|
nagyon kellemesen
|
nem engedelmes.
|
nép európai Sarmatiában
|
nyereséget húz
|
|
nagyon kellemesen.
|
nem engedés a kérésben
|
nép európai Sarmatiában.
|
nyereséget illető,
|
|
nagyon keménnyé tesz
|
nem engedett
|
nép európai Scythiában.
|
nyereséggel
|
|
nagyon kemény.
|
nem engedett módon
|
nép felső Itáliában.
|
nyereséggel.
|
|
nagyon kemény;
|
nem engedi magán uralkodóvá lenni.
|
nép Felső-Italiában.
|
nyereségnek tekinteni;
|
|
nagyon keményen.
|
nem engedi magát a pillanat benyomásaitól vezéreltetni
|
nép Galatiában
|
nyereségnek vesz
|
|
nagyon keserü;
|
nem engedő
|
nép GalIia Belgicaban.
|
nyergelés
|
|
nagyon keserves és nagyon undorító.
|
nem engedték meg neki hogy vádalja amazt
|
nép Gallia Aquitaniában, a mai Poitiers vidékén.
|
nyerges
|
|
nagyon keserves.
|
nem éppen
|
nép Gallia Aquitaniában.
|
nyerges.
|
|
nagyon kétes
|
nem éppen csekély
|
nép Gallia Aquitaniában;
|
nyerget hordó
|
|
nagyon kevés szó
|
nem éppen igen;
|
nép Gallia Aquitanica-ban.
|
nyerni;
|
|
nagyon kevés, ember
|
nem ér egy barabolyt.
|
nép Gallia Aquitanicában, a mai Conterans táján.
|
nyerő
|
|
nagyon kevesen
|
nem ér v. nyer el
|
nép Gallia Aquitanicában.
|
nyers
|
|
nagyon kevéssé.
|
nem érdemelt
|
nép Gallia Belgica-ban, a mai Gronde.
|
nyers bőrből készült
|
|
nagyon kevéssel
|
nem érdemes
|
nép Gallia Belgica-ban.
|
nyers durva
|
|
nagyon kiáltó.
|
nem érdemes elődeire
|
nép Gallia Belgicában.
|
nyers erőtől duzzadozó
|
|
nagyon kicsiny
|
nem érdemlett
|
nép Gallia Celticá-ban.
|
nyers fémvegyülékből való.
|
|
nagyon kicsiny kunyhócska.
|
nem érdemlő
|
nép Gallia Lugdunensisben a mai Bayeux táján.
|
nyers.
|
|
nagyon kicsiny,
|
nem érdes
|
nép Gallia Lugdunensisben, a mai Bajeux táján.
|
nyersen
|
|
nagyon kicsiny.
|
nem érek rá, hogy megjelenjek.
|
nép Gallia Lugdunensisben.
|
nyerseség
|
|
nagyon kigunyolni.
|
nem érez ízt
|
nép Gallia Narbonensisben
|
nyerseség.
|
|
nagyon kimagasló,
|
nem érik őt mindjárt
|
nép Gallia Narbonensisben, az Alpok tövében.
|
nyert győzelem
|
|
nagyon kinevetni
|
nem érintett
|
nép Gallia Narbonensisben.
|
nyert,
|
|
nagyon kiterjedő
|
nem erős v. szilárd
|
nép Gallia Narbonensisben; főhelye volt Dinia, ma Digne.
|
nyerte
|
|
nagyon kitünő
|
nem erősített
|
nép Gallia Narbonnensis-ben.
|
nyertünk
|
|
nagyon kiván
|
nem erőszakos.
|
nép Gallia-Aquitanicában.
|
nyervágy
|
|
nagyon kivánt
|
nem erőszakoskodik,
|
nép Gallia-Belgicában.
|
nyervágy.
|
|
nagyon komoly
|
nem ért
|
nép Gallia-Narbonensisben.
|
nyervágyó
|
|
nagyon könnyen, minden erőködés nélkül, «a kicsiny ujjával;»
|
nem ért a csóka a lanthoz
|
nép Galliában Massilia környékén.
|
nyes
|
|
nagyon könnyü.
|
nem ért egyet
|
nép Galliában, a mai Bretagneban;
|
nyesés
|
|
nagyon kövér.
|
nem érték a célt
|
nép Galliában.
|
nyeséssel
|
|
nagyon közel levő
|
nem érteni görögül.
|
nép Gallogroeciában.
|
nyesni való
|
|
nagyon közel levő (értelmileg) = könnyen megfogható, szem előtt levő, világos, kézzel fogható
|
nem érthető
|
nép Gedrosia és India közt.
|
nyeső
|
|
nagyon közel rokonnak lenni.
|
nem érti a latint;
|
nép Gedrosiában.
|
nyestből való,
|
|
nagyon különböző zajt jelöl, a kapcsolat szerint majd
|
nem érzi
|
nép Germaniában az Elbe mellett.
|
nyestbőr erszény.
|
|
nagyon különbözőleg értelmezett szó; némelyek szerint
|
nem esetlen.
|
nép határozata
|
nyikorgás.
|
|
nagyon különféle.
|
nem ett
|
nép Hispania Baeticában.
|
nyikorgó
|
|
nagyon langyos.
|
nem evés
|
nép Hispania Boeticában.
|
nyikorog
|
|
nagyon lassan közeledik.
|
nem falánk
|
nép Hispania Tarraconensisben
|
nyíl
|
|
nagyon lassít
|
nem fanyar és savanyu
|
nép Hispania Tarraconensisben, a mai Andosilla táján.
|
nyil tolla
|
|
nagyon láthatóvá lesz
|
nem fedett
|
nép Hispania Tarraconensisben, a melynek területe:
|
nyíl v. dárda vas hegye
|
|
nagyon látogatott
|
nem fél
|
nép Hispania Tarraconensisben.
|
nyílás
|
|
nagyon látogatott hely
|
nem fél,
|
nép Hispania-Tarraconensisben
|
nyilas (Apollo), mint csillagzat is.
|
|
nagyon likacsos és lágy
|
nem feledő
|
nép Hispaniában.
|
nyilás a falban, a melyben gerenda fekszik
|
|
nagyon magas
|
nem feledték a várat,
|
nép Illyriában.
|
nyilás a falon
|
|
nagyon magas hangnemben éneklő, hangzó.
|
nem feledtem el;
|
nép Illyricumban.
|
nyilás átalán
|
|
nagyon magas hegy Aetoliában.
|
nem felejti el
|
nép India intra Gangem-ben.
|
nyilás van
|
|
nagyon magas.
|
nem felelni
|
nép Indiában
|
nyilása egy sebnek.
|
|
nagyon megakadva lenni;
|
nem felelt meg egészen várakozásának
|
nép Indiában a Gangesen
|
nyilást
|
|
nagyon megéhezik, mohó éhséget kap.
|
nem félő.
|
nép Indiában a Gangesen innen
|
nyilást csinálni.
|
|
nagyon megfeszít.
|
nem félt
|
nép Indiában a Gangesz mellett.
|
nyilat
|
|
nagyon meggondolatlan
|
nem feltűnő
|
nép Indiában a Gangeszen innen.
|
nyilat hordozó
|
|
nagyon meggyengül.
|
nem fennálló törvény
|
nép Indiában a mallusok földjén, közel a Ganges partjához.
|
nyilatkozás
|
|
nagyon megijeszt
|
nem fényesített
|
nép Indiában az Indus és Iomanes közt.
|
nyilatkozat
|
|
nagyon megijeszt.
|
nem férfias
|
nép Indiában az Indus torkolatja táján.
|
nyilatkozat.
|
|
nagyon megközelít
|
nem férfias.
|
nép Indiában,
|
nyilatkozatával bizonyít
|
|
nagyon megmered.
|
nem férjes nőszemély meggyalázása
|
nép Indiában, a Gangesen
|
nyilatkozathoz tartozó
|
|
nagyon megmérhetetlen.
|
nem feszengeni.
|
nép Indiában, a mely állítólag sáskával élt.
|
nyilatkozatot
|
|
nagyon megrakott
|
nem feszes
|
nép Indiában.
|
nyilatkozatra szólít fel.
|
|
nagyon megsebesít
|
nem figyel
|
nép Istriában.
|
nyilatkozik
|
|
nagyon megsirat
|
nem figyelmez reá
|
nép Italiában Illyricum határán.
|
nyilatkozik, hogy azt űzi és abban mint tanító föllépni tud vagy akar:
|
|
nagyon megterhel.
|
nem finom
|
nép kegye.
|
nyilatkozó
|
|
nagyon megtisztelő
|
nem finom.
|
nép Kis-Ázsiában.
|
nyilatkozónő:
|
|
nagyon megtisztelő dolog
|
nem finomul
|
nép Kisázsiában, a mely a kigyómarás gyógyításához értett.
|
nyilatkoztass engem égi származásunak
|
|
nagyon meguntat (valamit)
|
nem finomul.
|
nép Kisázsiában.
|
nyilatkoztat
|
|
nagyon megvisel
|
nem fog neki ártani
|
nép Liburniában.
|
nyilaz
|
|
nagyon megviselt
|
nem fogad el
|
nép Libya belsejében.
|
nyilazó
|
|
nagyon meleg földben.
|
nem fogadom el (a javaslatot)
|
nép Libyában.
|
nyílfű
|
|
nagyon meleg.
|
nem fogja a fejsze.
|
nép Liguriában
|
nyílfű.
|
|
nagyon méltatlan
|
nem fogják feledni soha a veszélyt
|
nép Liguriában, a mai Montferrat-ban Brignolo táján.
|
nyílhegy
|
|
nagyon mélyen.
|
nem fogják neki tulajdonítni
|
nép Liguriában.
|
nyilhoz tartozó
|
|
nagyon mélyértelmüen.
|
nem foglalkozik tudománnyal
|
nép Lusitaniában.
|
nyílik
|
|
nagyon merészen
|
nem foglalkozik.
|
nép Macedoniában
|
nyilkészítő
|
|
nagyon mérges
|
nem fogod azt úgy tehetni, hogy én bele ne szóljak.
|
nép Macedoniában a terra Bisaltica nevű tartományban.
|
nyilkovács.
|
|
nagyon mérgesen.
|
nem fogsz olyanná tenni, hogy máshoz, és ne saját házunkhoz tartozzam
|
nép Macedoniában.
|
nyillal fegyverkezett
|
|
nagyon mohón.
|
nem folyó
|
nép Margianában.
|
nyilsebességgel foly
|
|
nagyon mulatságosan,
|
nem folyó tárgyakról
|
nép Mauretania Caesariensisben.
|
nyílt
|
|
nagyon nedves
|
nem folyó tárgyról le- v. alásülyed
|
nép Mauretaniában.
|
nyilt áruló hely bérlete
|
|
nagyon nedvteljes
|
nem folyó tárgyról, kiesik, -siklik, elhull:
|
nép Mediában.
|
nyilt és nemeslelkü gondolkozás
|
|
nagyon nehéz
|
nem folyó tárgyról, nagy mennyiségben kivet, -lök, -vezet, -viszen, -küld, -bocsát:
|
nép Mesopotamiában.
|
nyilt és őszinte.
|
|
nagyon nehéz,
|
nem folytat
|
nép Moesiában
|
nyílt és sík mezőn való, mezei, mező-
|
|
nagyon nem találó
|
nem folytonos
|
nép Moesiában.
|
nyilt mező, térség.
|
|
nagyon népes
|
nem fordul elő, s a viznek nem folyását v. irányát jelenti, így pl. nem mondhatjuk
|
nép Noricumban.
|
nyilt mezőbeli, mezei
|
|
nagyon nyomorult
|
nem fris
|
nép Numidiában.
|
nyilt oldala
|
|
nagyon nyugtalan
|
nem füstölő,
|
nép Pannoniában.
|
nyilt szivü
|
|
nagyon nyulánk v. karcsu.
|
nem füstölögnek az oltárok (nem áldoznak)
|
nép Persiában.
|
nyílt tenger
|
|
nagyon ócsárol
|
nem fut.
|
nép Poeoniában.
|
nyilt tér
|
|
nagyon öreg
|
nem gabnatermelésre való
|
nép Pontusban.
|
nyilt tér v. hely.
|
|
nagyon őrizkedik
|
nem gáncsolt
|
nép Rhoetiában.
|
nyilt tér, azonban rendesen a fenség és nagyszerűség fogalmával
|
|
nagyon őrködik.
|
nem gondol
|
nép Sarmatiában
|
nyilt utca
|
|
nagyon örül.
|
nem gondol a szőnyegen levő tárgygyal
|
nép Scythiában a Moeotis partvidékén.
|
nyilt,
|
|
nagyon ostromol
|
nem gondol a vevésre
|
nép Scythiában, az Imaus-on innen.
|
nyilt, nyilvános
|
|
nagyon pompás
|
nem gondol avval, a mi közel van
|
nép Scythiában.
|
nyilt, szabad tér
|
|
nagyon púpos.
|
nem gondol G.
|
nép sepredéke
|
nyíltan
|
|
nagyon rátartó
|
nem gondol vele
|
nép Sogdianában.
|
nyiltan és szabadon adott
|
|
nagyon rátartó,
|
nem gondol ―val
|
nép Syriában.
|
nyiltan és tisztán hirdet
|
|
nagyon ravaszul
|
nem gondolni a jövővel
|
nép szava
|
nyiltan szólva
|
|
nagyon régi
|
nem gondoló
|
nép Thraciában.
|
nyiltól ért, megsebzett
|
|
nagyon reményteljes ifjú
|
nem gondolván arra, hogy őt úgy híjják.
|
nép Umbriában.
|
nyíltság
|
|
nagyon rest
|
nem gyanító
|
nép-
|
nyíltszívű
|
|
nagyon részeg
|
nem gyanított
|
nép-megszámlálás
|
nyiltszivüleg
|
|
nagyon részegnek lenni.
|
nem gyarapul
|
népbarát
|
nyiltszivüség
|
|
nagyon rosszul esik
|
nem gyászoló.
|
népdal
|
nyilván
|
|
nagyon rosz kedvvel,
|
nem gyengült
|
népdalköltő
|
nyilván előad
|
|
nagyon roszul.
|
nem gyönyörködő
|
népegyesület Germániában
|
nyilván előállít
|
|
nagyon sajáttalan
|
nem háborgatják.
|
népénekes
|
nyilván és fenhangon kikiált
|
|
nagyon sápadt
|
nem háborgatott
|
népes
|
nyilván kimutat
|
|
nagyon sáppadt
|
nem háborgatva
|
népes gyülekezet
|
nyilván megmutat
|
|
nagyon savanyu
|
nem háborgós
|
népes gyülekezet előtt
|
nyilván mutat
|
|
nagyon sebes
|
nem háborította
|
népes temetés.
|
nyilván mutatni
|
|
nagyon sebesen, azonnal
|
nem háborítva
|
népes,
|
nyilván való
|
|
nagyon semmire való.
|
nem habozva
|
népesség
|
nyilván való (vagyok stb.),
|
|
nagyon siet.
|
nem hagy esni
|
népesség számosság
|
nyilván való dolog
|
|
nagyon sietni.
|
nem hagy ismeretessé lenni
|
népet gyüjt maga körül.
|
nyilván való,
|
|
nagyon sietve
|
nem hágy valakinek békét
|
népet illető
|
nyilván valóvá, köztudomássá tesz.
|
|
nagyon siralmas.
|
nem hagyja magát
|
népfaj
|
nyilván,
|
|
nagyon sok;
|
nem hagyó
|
népfaj a Kárpátok és Duna között
|
nyilván.
|
|
nagyon sokan.
|
nem hagyom el, nem felejtem el
|
népfaj Arabiában.
|
nyilvánít
|
|
nagyon sokat,
|
nem hajlékony
|
népfaj Cappadociában
|
nyilvánítás
|
|
nagyon sokkal;
|
nem hajlított
|
népfaj délkeleti Britanniában.
|
nyilvánítja, hogy
|
|
nagyon sokszor
|
nem hajló
|
népfaj éjszaknyugati Galliában.
|
nyilvánítja, hogy feljelentést akar tenni.
|
|
nagyon sokszor ezelőtt.
|
nem hajt
|
népfaj Numidiában.
|
nyilvánítja, hogy igazán ez v. amaz
|
|
nagyon sós.
|
nem hajt végre
|
népfajból
|
nyilvánítni
|
|
nagyon sovány.
|
nem hajtható
|
népgyülés
|
nyilvánítni, hogy (valamit) fel akar jelenteni
|
|
nagyon sovány;
|
nem halálos
|
népgyülés a comitiumon
|
nyilvánító
|
|
nagyon sovárog
|
nem hallgat meg,
|
népgyülés előtt beszél
|
nyilvános
|
|
nagyon sürü
|
nem hallgat valamire;
|
népgyűlésen
|
nyilvános kihirdetés
|
|
nagyon sürü.
|
nem hallgatják meg
|
népgyülésen beszélő
|
nyilvános küldetés
|
|
nagyon szakállas
|
nem halló v. hallani nem akaró
|
népgyülésen fellépő
|
nyilvános megtekintésre
|
|
nagyon száraz
|
nem hallotta, hogy panaszkodott volna
|
népgyülési
|
nyilvános nyilatkozat
|
|
nagyon száraz.
|
nem halok meg egészen.
|
népgyülésre tartozó
|
nyilvános perben komoly szónoki harcba ereszkedni
|
|
nagyon szégyenli magát.
|
nem hamis;
|
néphatározat
|
nyilvános tanuságtétel
|
|
nagyon szelíd.
|
nem hamisított
|
néphez tartozó
|
nyilvános tárgyalás
|
|
nagyon szellemdús
|
nem hangzik össze
|
néphez való
|
nyilvános tárgyalások
|
|
nagyon szent,
|
nem hangzó
|
népies
|
nyilvános v. közárverésen elad
|
|
nagyon szenved
|
nem hangzó.
|
népies ejtése ennek:
|
nyilvános v. közhivatal
|
|
nagyon szenved.
|
nem harckész
|
népies kifejezés, összevonva ebből:
|
nyilvános:
|
|
nagyon szép.
|
nem hasonlít
|
népies nyelven, a serdülő leány szeméremteste.
|
nyilvánosan
|
|
nagyon szepegő és nagyon siető.
|
nem hasonlítható
|
népiesen
|
nyilvánosan bizonyít
|
|
nagyon szerelmes
|
nem hasonló
|
népiesen Gnatia, kikötőváros Apulia Peucetiában, ma romjai Torre d’Egnasia v. Agnazzo mellett.
|
nyilvánosan dicsér
|
|
nagyon szerelmes.
|
nem használ
|
népkegy
|
nyilvánosan és hivatalosan kihirdet
|
|
nagyon szerelmesnek lenni belé
|
nem használás
|
népkegy-vadászó,
|
nyilvánosan kiállított
|
|
nagyon szeretni
|
nem használható
|
népkegyvadászattal ellensulyozni igyekeznek.
|
nyilvánosan kiállított, áruba bocsátott
|
|
nagyon szigoruan
|
nem használja többé
|
népkormány barátai, «szabadelvüek», néppárt; részint
|
nyilvánosan kihirdet
|
|
nagyon szilárd
|
nem használják
|
népnek adott,
|
nyilvánosan kihirdet (falragasszal), jelesen törvényjavaslatot
|
|
nagyon szokatlan.
|
nem használt
|
népnél levő
|
nyilvánosan kikiált
|
|
nagyon szokott
|
nem használt ige
|
népnyelvből,
|
nyilvánosan megigér
|
|
nagyon szőrös ember.
|
nem használt, és csupán a «judicium» szó értelmezésére alakított szóalak.
|
néposztály Ahenében
|
nyilvánosan megsért
|
|
nagyon szük
|
nem hasznos
|
néppártnak tetszeni kivánó
|
nyilvánosan mindenki előtt látható
|
|
nagyon szükölködik.
|
nem hasznosan
|
néppárttal tartó
|
nyilvánossá tesz
|
|
nagyon szükölködő
|
nem határolt
|
népre hatással levő;
|
nyilvánosság
|
|
nagyon szükséges.
|
nem hatástalan
|
népről
|
nyilvánosság, közönség
|
|
nagyon tágít
|
nem hátrál valami előtt, nem húzza magát vissza valamitől
|
népről népre
|
nyilvánosságra, világosságra hoz
|
|
nagyon takarékos
|
nem helyén levő
|
népség
|
nyilvánságos
|
|
nagyon tanulékony.
|
nem helyes
|
népség a Hebrus mellékén.
|
nyilvánságosan
|
|
nagyon tartós.
|
nem helyeselhető.
|
népség a Kaukázus táján.
|
nyilvántartó
|
|
nagyon tele van
|
nem helyeselhetőleg
|
népség a Kaukazusban, Ázsiában.
|
nyilvánvaló
|
|
nagyon termékeny.
|
nem helyesen
|
népség a mai Dalmatiában és Albániában.
|
nyilvánvaló dolog
|
|
nagyon tetszik.
|
nem helyesen szóba öltözött
|
népség a mai Helvetiában
|
nyilvánvaló lesz,
|
|
nagyon tiszta.
|
nem helyeslendő dolgokat.
|
népség a mai Krakkó környékén.
|
nyilvánvaló megmutatás
|
|
nagyon tisztel
|
nem helyi
|
népség a Moeotis tó partján.
|
nyílvessző
|
|
nagyon tolakodó.
|
nem hibás
|
népség a Seine mellett Galliában.
|
nyilvesszőnek való
|
|
nagyon tömött
|
nem hihetem, hogy ezt igaznak ne tartsd.
|
népség a Tanais mellékén.
|
nyilzápor.
|
|
nagyon törekszik valami után
|
nem hirelt.
|
népség Aetoliában
|
nyír
|
|
nagyon törekszik valamire.
|
nem híres
|
népség Africában
|
nyírás
|
|
nagyon törpe
|
nem hisz
|
népség Afrikában.
|
nyíratlan
|
|
nagyon tudós.
|
nem hivás
|
népség Alsó-Italiában.
|
nyírfa.
|
|
nagyon ügyes
|
nem hivott.
|
népség Alsó-Pannoniában.
|
nyirköröm
|
|
nagyon ügyesen
|
nem hordja magán az A. bélyegét.
|
népség Apuliában.
|
nyirkos
|
|
nagyon ügyesen forgolódik.
|
nem hozó
|
népség Aquitaniában
|
nyirkos valami
|
|
nagyon ujjong.
|
nem hozzánk tartozó
|
népség Aquitaniában.
|
nyirkosan
|
|
nagyon üldöz;
|
nem hű lény.
|
népség aquitaniai Galliában. Két törzs volt: Bit. Cubi, a mai Berry, fővárosa Bourges, és Bit. Vivisci, a mai Bordeaux táján
|
nyíró
|
|
nagyon üres.
|
nem idegen a dologtól, éppen a dologra tartozó.
|
népség Arabia felix-ben.
|
nyirogat
|
|
nagyon utána jár.
|
nem idején valóság
|
népség Arabia Felixben.
|
nyirok
|
|
nagyon utána járó
|
nem idomított
|
népség Arabiában
|
nyirok.
|
|
nagyon v. egészen tiszta.
|
nem igaz
|
népség Arabiában.
|
nyirónő
|
|
nagyon v. sokat dicsért.
|
nem igaz beszéd
|
népség Arcadiában.
|
nyissad már
|
|
nagyon vad.
|
nem igaz kamarán kelt
|
népség Armenia határán.
|
nyit
|
|
nagyon vagy másokkal együtt tisztel
|
nem igazán
|
népség Armoricában
|
nyit.
|
|
nagyon vágyik tudni
|
nem igazán.
|
népség az Indus mellékén.
|
nyitás
|
|
nagyon vágyik valamire
|
nem igazat mond
|
népség ázsiai Sarmatiában
|
nyitásra való
|
|
nagyon vastag
|
nem igazat mondó
|
népség Britanniában.
|
nyitatlan
|
|
nagyon vastag,
|
nem igazi
|
népség Bruttiumban
|
nyitható
|
|
nagyon vékony
|
nem igazi Cato
|
népség Calabriában
|
nyitja
|
|
nagyon vékony lemezről
|
nem igazi Damasippus.
|
népség Campaniában, mely a «mons Massicus» északi oldalán lakott, fővárosuk volt Teanum, ma Teano
|
nyitod-e
|
|
nagyon vékony szövet.
|
nem igazi Filep; egy Andriscus nevü ember, a ki Pilep név alatt macedoniai királynak adta ki magát.
|
népség Cilicia Tracheában.
|
nyitott
|
|
nagyon vén
|
nem igazi földleiró.
|
népség Ciliciában.
|
nyitott füllel.
|
|
nagyon veszedelmes, életveszélyes
|
nem igazi keresztény.
|
népség Dalmatiában.
|
nyitott vagy fedeletlen négy kerekü gallus szekér (kelta szó).
|
|
nagyon világitó
|
nem igazi úton keletkezett
|
népség déli Galliában.
|
nyitva
|
|
nagyon világosan ragyog
|
nem igazítni el;
|
népség déli Germaniában, a mai Fichtelgebirg nevü hegység vidékén.
|
nyitva áll, van
|
|
nagyon vörös
|
nem igen
|
népség déli Hispaniában.
|
nyitva áll.
|
|
nagyon, erősen esküszik
|
nem igen bizik.
|
népség éjszaki Afrikában,
|
nyitva levő
|
|
nagyon.
|
nem igen csinyján
|
népség éjszaknyugati Germaniában.
|
nyitva v. tárva van vagy áll:
|
|
nagyon:
|
nem igen érdekel.
|
népség észak-nyugati Németországon.
|
nyitva v. tárva van, áll
|
|
nagyorru.
|
nem igen erős
|
népség északi Afrika belső részében
|
nyitva volt a biztos és nem is hosszu út;
|
|
nagyot
|
nem igen gazdag,
|
népség északi Afrikában.
|
nympha
|
|
nagyot halló.
|
nem igen harap
|
népség északi Galliában
|
nympha Diana kiséretében.
|
|
nagyot játszik
|
nem igen használatos
|
népség északi Galliában (a mai Beauvais vidékén).
|
nympha fia, Achilles
|
|
nagyot kiáltani
|
nem igen használt ige, a melyből
|
népség északi Galliában, a melynek fővárosa volt:
|
nymphák, a kikhez a mennyasszonyok fohászkodtak.
|
|
nagyot lélekzel
|
nem igen jó helyzetbe hoz
|
népség északi Galliában.
|
nyög
|
|
nagyra
|
nem igen látogatott
|
népség északi Galliában; fővárosuk volt Lutetia Parisiorum, ma Párizs.
|
nyögést hallat
|
|
nagyra becsül
|
nem igen magas
|
népség északi Germaniában
|
nyögő.
|
|
nagyra becsül.
|
nem igen mély,
|
népség északi Germániában, az Elbetől nyugatra.
|
nyögve.
|
|
nagyra becsülés
|
nem igen messzire.
|
népség északi Hispániában.
|
nyolc (szó) tagu.
|
|
nagyra becsülés, mély tiszteletből folyó (minden érzéki vágytól vagy nemi hajlamtól tiszta
|
nem igen nagy embere az urak dolgának
|
népség északi Spanyolországban
|
nyolc annyira nevelt, szaporított
|
|
nagyra becsülés.
|
nem igen nagy számmal jelentik magokat.
|
népség északi Thraciában.
|
nyolc apró pénzt érő.
|
|
nagyra becsülni, különös tekintettel lenni iránta.
|
nem igen sok
|
népség északkeleti Hispaniában, a mai Cataloniában, fővárosuk volt Ausa, ma Vique
|
nyolc asz.
|
|
nagyra becsülő
|
nem igen tapad egytagu
|
népség északkeleti Hispaniában.
|
nyolc együtt
|
|
nagyra becsült
|
nem igen tápláló
|
népség északkeleti Spanyolországban
|
nyolc éves.
|
|
nagyra levő
|
nem igen vagy eszeden
|
népség északkeleti Spanyolországban, melynek fővárosa Ilerda volt.
|
nyolc évi időszak
|
|
nagyra nevel
|
nem igényel
|
népség északnyugati Germaniában.
|
nyolc évi időszak.
|
|
nagyra törekvő
|
nem igenyest menő beszéd
|
népség északnyugati Illyriában.
|
nyolc hangu
|
|
nagyra törő
|
nem igyekezik elnyerni
|
népség északnyugati Németországon
|
nyolc húros
|
|
nagyra van
|
nem igyekszik feljebb jutni.
|
népség Galatiában
|
nyolc húros hangszer.
|
|
nagyra vonatkozó
|
nem illemes
|
népség Galatiában.
|
nyolc kötetü.
|
|
nagyravágyás
|
nem illemesen
|
népség Gallia Aquitaniában, a mai pays de Poitou-ban,
|
nyolc laptól határolt test
|
|
nagyravágyást nem keltő
|
nem illendő
|
népség Gallia Aquitanicában.
|
nyolc mellékkápolnás,
|
|
nagyravágyó
|
nem illetett
|
népség Gallia Belgica-ban, a nerviusok védelme alatt.
|
nyolc óra;
|
|
nagyravágyó, mivel valaki kegyet v. tekintélyt akar nyerni
|
nem illető
|
népség Gallia Belgicaban a Mosa (Maas) jobb partján
|
nyolc oszlopos.
|
|
nagyravágyó.
|
nem illik
|
népség Gallia Belgicában.
|
nyolc százas
|
|
nagyravágyólag
|
nem illik hozzánk
|
népség Gallia Belgicában;
|
nyolc százat magában foglaló
|
|
nagyság
|
nem illik össze.
|
népség Gallia Cisalpinában
|
nyolc százból álló
|
|
nagyság egyéb tekintetben:
|
nem illő
|
népség Gallia Lugdunensisben.
|
nyolc tagból álló bizottság tagja.
|
|
nagyság.
|
nem illően
|
népség Gallia Narbonensisben
|
nyolc tagu.
|
|
nagysága
|
nem ingadozó
|
népség Gallia Narbonensisben.
|
nyolc vitte
|
|
nagysága,
|
nem ingerelt
|
népség Gallia Transpadanában.
|
nyolc-nyolc
|
|
nagyságban, számban, terjedelemben
|
nem ingó.
|
népség Gallia-Aquitanica tengerpartján, a mai Saintonge tartományban
|
nyolc-nyolc száz.
|
|
nagyságra és mennyiségre nézve
|
nem is
|
népség Gallia-Belgicában a Scaldis
|
nyolc.
|
|
nagyságra nézve alább való
|
nem is állott többé hatalmában
|
népség Galliában a Garumna mentében.
|
nyolcad adó.
|
|
nagyszabásu műre vállalkozni
|
nem is csodálkozom, sőt örvendek
|
népség Galliában a Mosel mellett.
|
nyolcadhó v. nyárutó
|
|
nagyszagu zeller
|
nem ismer
|
népség Galliában a Seine torkolatjánál.
|
nyolcadik (nyolc) óra
|
|
nagyszerű
|
nem ismer valamit
|
népség Galliában, a mai Orleans vidékén
|
nyolcadik hónaphoz (márciustól számítva) tartozó
|
|
nagyszerű dolog
|
nem ismer,
|
népség Galliában, mely a Sequana forrásai körül lakott
|
nyolcadik;
|
|
nagyszerü hadikészületek
|
nem ismer.
|
népség Galliában.
|
nyolcadot tevő
|
|
nagyszerü helyett dagályos
|
nem ismerés
|
népség Germania északnyugati tengermellékén az Amisia (Ems) és Albis (Elbe) között.
|
nyolcadrész
|
|
nagyszerű kiállítás
|
nem ismeri a világ folyását, hogy folynak a dolgok a világon.
|
népség Germaniában
|
nyolcadrész;
|
|
nagyszerű szépség
|
nem ismerik
|
népség Hispania citerior-ban.
|
nyolcadrészt illető
|
|
nagyszerűen
|
nem ismerik el
|
népség Hispania Tarraconensisben.
|
nyolcadszor.
|
|
nagyszerüen cselekvő
|
nem ittas
|
népség Hispania-Boeticában.
|
nyolcas
|
|
nagyszerűség
|
nem jár ki;
|
népség Hispaniában
|
nyolcas szám.
|
|
nagyszerüség,
|
nem járják
|
népség Hispaniában a promontorium Celticum táján
|
nyolcas szám;
|
|
Nagytiszteletüséged.
|
nem járnak.
|
népség Hispaniában.
|
nyolcas v. nyolc tizenkettődnyi, laterculi, 8 hüvelyknyi tégla; scutula, a melybe 8 uncia fér; a versmértanban clausulae bb., senarius versekről. Jegyz. kéziratokban: besalis.
|
|
nagytörzsökü
|
nem jelentett
|
népség Hispaniában; a tartomány
|
nyolcas-fogatú
|
|
nak nevezett növény, tyukbegy.
|
nem jelöli mindegyiket külön sajátlagos kifejezéssel
|
népség Illyriában.
|
nyolcból álló
|
|
nak, ki a patricius-ok nagy boszuságára
|
nem jő alkalmazásba
|
népség Indiában.
|
nyolclábu.
|
|
nál titkon egy kézre játszó, más kárára titkon valakivel egyetértő.
|
nem jó szívvel
|
népség Indiában. Innen
|
nyolcméretü,
|
|
nál, de gyakran többesben
|
nem jó szívvel szenvedő
|
népség Irlandban.
|
nyolcoldalu
|
|
nálad vagyok
|
nem jó szivvel.
|
népség Istriában.
|
nyolcoldalu test,
|
|
nálam otthon
|
nem jő tekintetbe
|
népség Italia keleti partján
|
nyolcszáz.
|
|
nálam.
|
nem jó vélekedés valakiről,
|
népség Italiában.
|
nyolcszázadik.
|
|
nap
|
nem jó,
|
népség keleti Britanniában.
|
nyolcszázszor.
|
|
nap keltekor
|
nem jóféle
|
népség keleti Germaniában, a Vistula partmellékén.
|
nyolcszögü,
|
|
nap keltétől fogva.
|
nem jóizü
|
népség keleti Spanyolországban
|
nyolcszögü.
|
|
nap közben való
|
nem jól
|
népség Latium tengerpartján;
|
nyolcszor
|
|
nap nem járta
|
nem jól hangzó
|
népség Latiumban
|
nyolcszor házasodott v. nősült.
|
|
nap sugara.
|
nem jól illően
|
népség Latiumban,
|
nyolcszoros érték, mint birság.
|
|
nap,
|
nem jól látó.
|
népség Latiumban.
|
nyolcszoros.
|
|
nap, úgy a csillagzat, mint a nappali idő.
|
nem jött még el annak az ideje;
|
népség Liburniában.
|
nyolcszorozás.
|
|
nap-
|
nem jövedelmez
|
népség Lusitaniában.
|
nyolcszorozott
|
|
nap- és holdtányér
|
nem jut érvényre
|
népség Macedoniától északra.
|
nyolctól vitt
|
|
napa
|
nem kapja meg a hivatalt, mely után járt.
|
népség Mauretania Tingitanában.
|
nyolctól vitt gyaloghintó.
|
|
napatárs.
|
nem kapsi.
|
népség Mauretaniában;
|
nyolcütemü
|
|
napé, villámé
|
nem kapta meg, a mit remélett
|
népség Paropamisadoe tartományban.
|
nyolcvan éves;
|
|
napernyő.
|
nem károsodott
|
népség Picenumban, a mostani Teramoi kerületben, ismeretes mint szőlőmivelő;
|
nyolcvan tengerészeti katona parancsnoka.
|
|
napfelkeltekor
|
nem kaszál.
|
népség Sardinia szigetén.
|
nyolcvan-nyolcvan
|
|
napfény
|
nem katholikus
|
népség Sarmatia Europaeában,
|
nyolcvan.
|
|
napfényes
|
nem kedveltető
|
népség Thraciában
|
nyolcvanadik.
|
|
napfényre hoz
|
nem kedverő
|
népség Thraciában.
|
nyolcvanas
|
|
napfényre jő
|
nem kedves
|
népség Umbriában.
|
nyolcvankilenc.
|
|
napfogyatkozás.
|
nem kedvező
|
népség Vindeliciában.
|
nyolcvankilencedik.
|
|
napfordulás
|
nem kedvező helyen
|
népség, kik a Turdetanusok mellett laktak
|
nyolcvanszor.
|
|
naphőség
|
nem kedvező szinbe állít (mutat), meggyaláz
|
népség, mely
|
nyolcvant magába foglaló
|
|
naphoz tartozó
|
nem kedvező vállalatomra nézve.
|
népség, mely eredetileg Italiában a Tiberis mellékén lakott és onnan Siciliába költözött
|
nyom
|
|
napi
|
nem kedvező, nem alkalmas helyen,
|
népség, nyugati Galliában
|
nyom,
|
|
napi élelem
|
nem kedvezőleg itél
|
népségek
|
nyomában van
|
|
napi élelmi részlete a katonának
|
nem kedvezőn
|
népsöpredék
|
nyomán
|
|
napi ételrészlet.
|
nem kelendő.
|
népszerü magaviselet
|
nyomának kell lenni;
|
|
napi idő
|
nem kell
|
népszerü, részint
|
nyomára jő valaminek
|
|
napi krónika
|
nem kell meszsze menned (hogy példára akadj).
|
népszerüen
|
nyomás
|
|
napi menet
|
nem kell neki hibául tulajdonítani
|
népszerűség
|
nyomás,
|
|
napi munka
|
nem kell, hogy semmi szabályhoz se legyen kötve
|
népszónok
|
nyomással felfelé hajt
|
|
napi részlet (eleség)
|
nem kellemes
|
néptörzs
|
nyomasztó
|
|
napi utazás
|
nem kellett volna őket elhagyni;
|
néptörzs a Ganges alvidékén Indiában.
|
nyomasztó baj.
|
|
napibér
|
nem kellő gonddal
|
néptörzs a Ganges partjai mellett.
|
nyomasztó érzés álomközben
|
|
napja
|
nem kellő gonddal kidolgozott
|
néptörzs a Liburnusok földjén.
|
nyomasztó érzet
|
|
napja.
|
nem kellően felosztott
|
néptörzs a Peloponnesusban.
|
nyomasztó hőség.
|
|
napkelet
|
nem kellően kidolgozott.
|
néptörzs a perzsa birodalomban.
|
nyomasztó teher
|
|
napkeleti
|
nem kellően táplált
|
néptörzs Aethiopiában.
|
nyomasztó tereh, teher,
|
|
naplemente.
|
nem kényszerített
|
néptörzs Aetoliában, mely
|
nyomasztó viszony
|
|
napló
|
nem képes (engem) eltartani.
|
néptörzs Alsó-Italiában.
|
nyomasztóbbá és terhesebbé tesz
|
|
napló, napi események tára
|
nem képes már az igazat átlátni
|
néptörzs Arabia felix-ben.
|
nyomatékos
|
|
naplopó
|
nem keresése az aedilisi hivatalnak.
|
néptörzs Arabiában.
|
nyomatékos ismétlése ugyanazon szónak több mondat v. mondatrész elején.
|
|
napmelegített
|
nem keresetem v. kenyerem a hazugság
|
néptörzs az arabs öböl mellékén.
|
nyomatékos lökés
|
|
napmelegítette
|
nem kért
|
néptörzs az Elbe mellett
|
nyomatékos szók;
|
|
napnyugat felé fekvő
|
nem késik tovább.
|
néptörzs Ázsiában
|
nyomatékosabb
|
|
napok szerint tárgyaló
|
nem kevésbé
|
néptörzs Ázsiának
|
nyomatékosabbá teszi
|
|
napokat a legis actiones-sel (a perfolytatás módjával) együtt kiadta.
|
nem kevesebb mint két ezer.
|
néptörzs boldog Arábia keleti részében, ma Hadramant
|
nyomatékosabban.
|
|
napolta el)
|
nem kevéssé bölcs vagy
|
néptörzs Britanniában.
|
nyomatékosan
|
|
nápolyi bölcsész, Carneades tanítványa, az athenéi új akademiában oktató.
|
nem kevéssé indította meg
|
néptörzs Daciában a Berettyótól északra a Tiszáig.
|
nyomatékosan.
|
|
napon melenget
|
nem kicserélt
|
néptörzs Drangianában.
|
nyomatékosb mint
|
|
napon pirítkozó
|
nem kiható
|
néptörzs északi Hispaniában.
|
nyomatékot adó.
|
|
naponként
|
nem kihatva.
|
néptörzs északnyugati Germaniában
|
nyomattyú.
|
|
naponta
|
nem kisebbített
|
néptörzs Felső-Italiában;
|
nyomban
|
|
napóra
|
nem kisértő
|
néptörzs Gallia Aquitaniában.
|
nyomban követ
|
|
napot hozó
|
nem kívánatos
|
néptörzs Gallia Celticában, a mai Langres vidékén;
|
nyomban követ valamit
|
|
nappal
|
nem kivánok feleségem felesége lenni.
|
néptörzs Galliában és Hispaniában.
|
nyomban követ.
|
|
nappal lopó tolvaj.
|
nem kivánom a megtörténtet meg nem történtté tenni.
|
néptörzs Hispaniában.
|
nyomban követi;
|
|
nappal süttet, melegít
|
nem kóborló
|
néptörzs Indiában a Gangesen
|
nyomdék.
|
|
nappal van
|
nem könnyen
|
néptörzs Indiában.
|
nyomdékitokba lépek;
|
|
nappal.
|
nem könnyen engedő
|
néptörzs Italiában
|
nyomdok
|
|
nappal;
|
nem könnyen hajt a vezényszóra
|
néptörzs Liburniában, a melynek fővárosa:
|
nyomdokiba lép.
|
|
nappalhoz tartozó
|
nem könyörül rajtunk
|
néptörzs Libyában.
|
nyomja a lelkedet, kedélyedet.
|
|
nappali
|
nem kopott
|
néptörzs Macedoniában.
|
nyomó szivattyu
|
|
nappali-
|
nem köszöntött
|
néptörzs Mauretaniában.
|
nyomómű vizre
|
|
nappalt és éjjelt egyenlővé tesz;
|
nem kötelezett
|
néptörzs Mediában.
|
nyomon
|
|
napról és csillagokról
|
nem kötelezővé tesz
|
néptörzs Palaestinában.
|
nyomon követ
|
|
napról napra haladó
|
nem kötve semmitől
|
néptribun 697 R. é. u.
|
nyomon követni
|
|
napról napra halogatni
|
nem követ el;
|
néptribunus 130. év Kr. e.
|
nyomor
|
|
napról napra, egy napról a másikra
|
nem következetes
|
néptribunus 133-ban Kr. e. Tib. Gracchussal, kinek egyszersmind politikai ellenfele volt.
|
nyomorai.
|
|
napsugártól
|
nem közölt.
|
néptribunus 204. Kr. e. a «lex Cincia» szerzője, mely szerint ügyvédnek nem volt szabad perfolytatásért ajándékot elfogadni.
|
nyomorék
|
|
napsütésnek tesz ki
|
nem közös
|
néptribunus 67
|
nyomorékság
|
|
napsütött
|
nem különben
|
néptribunus 88-ban kr. e.
|
nyomorékul
|
|
napszám
|
nem különben a költők érdemkoszoruja
|
néptribunus 91-ben Kr. e., egy agraria törvény eszközlője, egyszersmind azon törvényjavaslatával, hogy a szövetségesek is római polgári jogot élvezzenek, a szövetséges háboru indítója; háza ajtajában ölték meg, de gyilkosát ki nem tudták.
|
nyomorgat
|
|
napszámos
|
nem különbözés
|
néptribunus Caesar idejében.
|
nyomorgat.
|
|
napszámosok
|
nem különböző
|
néptribunus Kr. e. 122-ben, ellenfele C. Gracchusnak
|
nyomorú
|
|
napszúrást kap
|
nem különösen
|
néptribunus Kr. e. 133.,
|
nyomorú házi eszköz.
|
|
napszúrást kapnak
|
nem lakható
|
Neptun egy fia.
|
nyomorult
|
|
naptól barnult
|
nem lát
|
Neptunus
|
nyomorult élődi
|
|
naptól megbarnult.
|
nem lát, káprázik a szeme, roszul lát, vak.
|
Neptunus egyik fia.
|
nyomorult gyalogkatona
|
|
napvilág
|
nem látás
|
Neptunus és Pluto fivére
|
nyomorult kis legiócska.
|
|
napvilág.
|
nem láthatok semmit magam előtt
|
Neptunus fia, fejedelem Apuliában v. Calabriában.
|
nyomorult tolvaj
|
|
napvilág:
|
nem látnak a sötétség miatt.
|
Neptunus három águ szigonya.
|
nyomorultan
|
|
napvilághoz tartozó;
|
nem látó
|
Neptunus mellékneve.
|
nyomorultan.
|
|
napvilágot kerülő
|
nem látogatják
|
Neptunus-féle,
|
nyomorun
|
|
napvilágra hoz
|
nem látogatott
|
Neptunustól megmentse
|
nyomorúság
|
|
Narboból
|
nem látott
|
Neptunustól Pelias
|
nyomoruság.
|
|
nardus-levél.
|
nem lehet hogy ne ártson.
|
népuralkodást pártoló
|
nyomorúságba
|
|
nardus-olajjal elegyített.
|
nem lehet nem adnom.
|
népvégzés
|
nyomoruságok ellen.
|
|
nardusból való
|
nem lehet oly kényelmesen forgatni v. használni
|
Neró barátom.
|
nyomoruságokat áll ki;
|
|
nardushoz hasonló,
|
nem lehet semmi felette, azaz igen felséges dolog;
|
Nero császár kegyence.
|
nyomorúságos
|
|
nárduslevél.
|
nem lehet velök oly könnyen bánni
|
Neró császár neje; innen
|
nyomorúságosan
|
|
nárdusolaj.
|
nem lehetett
|
Nero császárnak előbb nevelője
|
nyomoruságosan tölti.
|
|
nárdusos bor;
|
nem lehetett reábeszélni;
|
Nero egy szabadosa.
|
nyomoruságtól ment.
|
|
nardustermő.
|
nem lekötött
|
Nero kegyence
|
nyomoruságtól.
|
|
nasamon nő.
|
nem lendít semmit a dolgon
|
Nero kortársa, stoicus bölcselő Beryllusból Phoeniciában, tanítványát Barea Soranust feladta;
|
nyomós
|
|
nasamoni,
|
nem lenni adósnak
|
Nero szabadosa;
|
nyomós kijelölés
|
|
nász-
|
nem lesz neki kárára
|
Nerva és Trajan alatt a római vizvezetékek főfelügyelője, 100-ban Kr. u. consul, 101-ben proconsul Britanniában, meghalt hihetőleg 109-ben. E név alatt a következő müvek maradtak fenn: Strategemata; De aquaeductibus; De limitibus agrorum; De agrorum quali
|
nyomósan
|
|
nászágy
|
nem létezni
|
Nestor mellékneve.
|
nyomosbított
|
|
nászágy;
|
nem lovagolható
|
Nestorius egyházatya szülővárosa
|
nyomósbítva
|
|
nászéj;
|
nem marad meg
|
nesz
|
nyomósság
|
|
nászfáklya;
|
nem maradt semmi hátra
|
nesztelen
|
nyomott
|
|
nátha
|
nem más okból, mint
|
név
|
nyomott érzés
|
|
nátha lepte
|
nem másként
|
név alatt is fordul elő.
|
nyomott.
|
|
náthában szenvedő
|
nem másként mint ha
|
név alatt ismét divatba jöttek
|
nyomottság
|
|
náthás
|
nem mástól függő
|
név Hispaniában.
|
nyomoz
|
|
náthát okozó.
|
nem még egyszer akkora
|
név szerint
|
nyomozás
|
|
natu
|
nem megbánandó.
|
név szerint felhoz
|
nyomozással föltalál
|
|
naucratisi,
|
nem megbánás
|
név, melynek nincs tárgya, melynek nem felel meg tárgy
|
nyomozást, vizsgálatot tart
|
|
Nazarabeli.
|
nem megbánó
|
név.
|
nyomozó
|
|
nazarai
|
nem megbízható
|
név:
|
nyomozó.
|
|
nazarai,
|
nem megbizható.
|
névadó.
|
nyomozólevéllel keresett.
|
|
nazarai.
|
nem megfelelő,
|
neve egy férfinak, ki ― a hitrege szerint ― Deucalion idejében történt vizözönkor rovarrá változott; mely valószinüleg a görög
|
nyomozva kitud
|
|
ne
|
nem megfogott.
|
neve egy german népegyletnek, mely a Duna, felső Rajna és Majna folyamok közt lakott
|
nyomtat;
|
|
ne adj te
|
nem megvetendő
|
neve egy híres gladiatornak.
|
nyomul
|
|
ne éljek, haljak meg ha tudom;
|
nem megvetendő.
|
neve egy nem igen ismeretes római nemzetségnek. Egy
|
nyomulnak elő.
|
|
ne fogyaszd
|
nem mehet jól
|
neve egy poedagogusnak, a ki kapzsiságból nem akar senkivel osztozkodni, a „nem-osztozkodó“; úgy látszik a név tréfásan van alkotva.
|
nyomva megszüntet
|
|
ne hidd
|
nem méltányos kivánság v. követelés
|
neve egy régi és híres római nemzetségnek. Legismeretesbek:
|
nyoszolya
|
|
ne hidd (kötve higyj)
|
nem méltó -hez
|
neve egy római nemzetségnek
|
nyoszolya-
|
|
ne hogy
|
nem menekül (épen) ha stb.
|
neve egy római nemzetségnek.
|
nyoszolyó v. nászoló asszony
|
|
ne hogy mindig csak azt mondd: censeo.
|
nem menthető
|
neve egy római nemzetségnek. Legismeretesb Cajus T.
|
nyöszörgés
|
|
ne kéresd magad
|
nem mer
|
neve egy római nemzetségnek. Legismeretesb Cajus T. Testa
|
nyöszörgés.
|
|
ne kerülgesd már
|
nem mer felemelkedni
|
neve egy római nenzzetségnek.
|
nyöszörög
|
|
ne lassuskodjatok mikor sietségre van szükségem, ezen sietős dolgomban
|
nem merénylett.
|
neve egy tolvajkodni szerető rabszolgálónak egy színműben.
|
nyű a húsban.
|
|
ne legyek egészséges, ha. . .
|
nem merész
|
neve Horatius egyik barátjának.
|
nyü.
|
|
ne legyen szerencséje!
|
nem mérsékelt.
|
neve Ilia is
|
nyugágy
|
|
ne nyulj hozzá
|
nem mérsékelten
|
neve több férfinak, kik közül nevezetesebbek:
|
nyugágy.
|
|
ne számuk, hanem jelentésök és tekintélyök szerint becsültessenek;
|
nem merték.
|
nevébe beléegyez
|
nyugágyon
|
|
ne szánakodjál testvéreiden
|
nem mértékszeresen;
|
nevekedes
|
nyugalmából kivesz
|
|
ne tartsák magokat tökéleteseknek.
|
nem messze a Dollartnak az Emsbe szakadásától.
|
nevekedés.
|
nyugalmas
|
|
ne tedd (óvakodva cselekedjél)
|
nem messze Hippo-tól.
|
nevekedik
|
nyugalmasan, csendesen van
|
|
ne teljék el nap, ecsetvonás nélkül;
|
nem messze Utica-tól
|
nevekedik:
|
nyugalmat
|
|
ne tovább
|
nem mesterséges
|
neveket egy névjegyzékről
|
nyugalmat jelentő igék mellett
|
|
ne veszítsd el a fejedet
|
nem mindennek hunyok szemet
|
nevel
|
nyugalmat jelentő igék mellett, messze távolban
|
|
ne, féltiben, hogy.
|
nem mindig éppen tízből álló
|
nevelés
|
nyugalmat lel
|
|
Neapolis (Flavia) palaestinai város
|
nem mindig szándékos, gyakran csupán okosság vagy ovatosság elleni vétség
|
nevelés bére
|
nyugalom
|
|
Neapolis városának Samariában régi neve.
|
nem mintha magam más véleményben ne volnék.
|
nevelés,
|
nyugalom.
|
|
nebrishez, és ezért Bacchus-tisztelethez tartozó, rá vonatkozó.
|
nem mivelt
|
nevelési költség
|
nyugalomban van
|
|
Nebukádnecár, a chaldaea-babyloniai birodalom második királya 604―561 Kr. e.
|
nem módos
|
nevelést illető,
|
nyugalomra hajlandó
|
|
nedv
|
nem módosan
|
neveletlen
|
nyugat délnyugat és nyugat közé esik.
|
|
nedv nélkül való
|
nem mond
|
neveletlen «paraszt»;
|
nyugat.
|
|
nedv nélkül való.
|
nem mond fenhangon
|
neveletlenül
|
nyugat;
|
|
nedvbe megy át
|
nem mondják többé idegenről.
|
neveletlenül.
|
nyugati
|
|
nedvbőség.
|
nem mondó
|
neveli,
|
nyugati góthok.
|
|
nedvdús
|
nem mondott
|
nevelő
|
nyugati országok és népek
|
|
nedvéből készült, és a perzsa v. szyriai, a mely a
|
nem mozdul
|
nevelő (nő).
|
nyugati partján Paloestinában.
|
|
nedves
|
nem mozdul ki a háztól
|
nevelő (paedagogus
|
nyugati szél
|
|
nedves borogatás.
|
nem mozduló
|
nevelő, elébb az apáról v. gyámról, majd a poedagogusról v. római értelemben vett nevelőről is.
|
nyugati,
|
|
nedves és vizes
|
nem mozduló az ajtótól
|
nevelő.
|
nyugati.
|
|
nedves vakolatra
|
nem mozgatható
|
nevelő. Még mint tiszteletcim
|
nyugati;
|
|
nedves, levedző küteg.
|
nem mozgó
|
nevelt.
|
nyugatirányu délnyugati szél, a melynek iránya
|
|
nedvesedik
|
nem mozog
|
neven nevezés;
|
nyugatra néz
|
|
nedvesedik.
|
nem mulasztottál el semmit, mindenkivel szembe megtetted a mivel tartoztál.
|
néven volt ismeretes
|
nyugatról keletre menő
|
|
nedvesen
|
nem mulató
|
nevének megfelelni;
|
nyughatatlan
|
|
nedvesített
|
nem műszerüen, nem a művészet törvényei szerint.
|
nevet
|
nyughatatlanít
|
|
nedvesítő
|
nem mutat
|
nevét a monda szerint Coeles (Caeles) Vibenna (Vivenna) tuszk vezértől vette, a ki övéivel együtt oda telepedett és a gens Coelia ősapjává lett.
|
nyughatatlankodás
|
|
nedvesítő.
|
nem mutat valami nagy férfias erélyre
|
nevet ad
|
nyughatatlankodás;
|
|
nedvesség
|
nem mutatja haragját;
|
nevet adni,
|
nyughatatlankodik
|
|
nedvesség által felolvaszt
|
nem mutatós külső
|
nevet kapott.
|
nyughatatlanság
|
|
nedvességet magába foglaló
|
nem nagy feladat;
|
nevet megcserél
|
nyughatatlanság.
|
|
nedvet bocsát, ereszt magából.
|
nem nagy,
|
nevét, vagyonát v. értékét, keresetét, üzletét stb. hivatalosan feladja, bevallja, bejelenti:
|
nyughely.
|
|
nedvet csepegő.
|
nem nagyon
|
nevetés
|
nyugodalmából kivesz
|
|
nedvet kiván
|
nem nagyon pontosan v. szorosan venni.
|
nevetés tárgya volt.
|
nyugodalom v. csendesség után
|
|
nedvetlen,
|
nem nagyon pontosan vesz.
|
nevetésre, könyekre birja,
|
nyugodj!
|
|
nedvétől, levétől megfoszt
|
nem nemes
|
nevetést okozni
|
nyugodni enged
|
|
nedvtelen
|
nem nemzett
|
nevetni méltólag.
|
nyugodni nem enged
|
|
nedvtelenít
|
nem nevez
|
nevetni tudó.
|
nyugodt
|
|
nedvtelenség
|
nem nevez.
|
nevetni való
|
nyugodt elme
|
|
nedvteljes
|
nem nevezetes
|
nevető
|
nyugodt elméjü
|
|
nedvtől szivárog
|
nem néz valamire;
|
nevetség tárgyának lenni.
|
nyugodt és higgadt beszéd
|
|
nedvvé válik
|
nem nő
|
nevetséges
|
nyugodt és higgadt beszélgetési modor
|
|
nedvvel behintés
|
nem nyer tetszést
|
nevetséges csekélységek.
|
nyugodt kedély.
|
|
negédes
|
nem nyerhet.
|
nevetséges.
|
nyugodt lélekkel tűr
|
|
negédesen
|
nem nyilt
|
nevetségesen
|
nyugodt,
|
|
negédesség
|
nem nyilvánosan;
|
nevetségesnek
|
nyugodtan
|
|
negélyez
|
nem nyugvó
|
nevetségesnek lenni
|
nyugodtan bele találja magát
|
|
negélyezett.
|
nem nyultunk hozzá.
|
nevetségessé tenni magát
|
nyugodtan irt
|
|
negélyező
|
nem ő volt oka, hogy ütközetre nem került a dolog.
|
nevettető
|
nyugodtan vesz
|
|
négg ütemrészt
|
nem oda tartozó
|
nevettetően.
|
nyugodtan.
|
|
négszögüre csinái
|
nem oda való anyag beleelegyítése a fémbe
|
nevetve beszélés.
|
nyugodtság
|
|
négy (szó) tagu.
|
nem ok nélkül
|
nevetve.
|
nyugodtságából kivesz,
|
|
négy ajtós
|
nem ok nélkül.
|
nevez
|
nyugodttá tesz
|
|
négy alaku
|
nem öl le
|
nevez,
|
nyugoti szél
|
|
négy as-ával.
|
nem oldom fel őket ama feltétel alól
|
nevez.
|
nyugotra feküdt a Caspi tengertől, ma Georgia.
|
|
négy as.
|
nem olvasnak többé beszédeket
|
nevezés
|
nyugott
|
|
négy boglárból álló nyakék
|
nem olvasott
|
nevezéshez való, tartozó
|
nyugottan
|
|
négy congii
|
nem oly hiu, mint ezek itt
|
nevezet
|
nyugpont
|
|
négy éj.
|
nem oly könnyen.
|
nevezetben, egy római tribus neve.
|
nyugszik
|
|
négy emberből álló csoport
|
nem oly nemes kifejezés mint conjux
|
nevezetes
|
nyugszik (a sírban)
|
|
négy évből álló időszak.
|
nem oly veszélyes,
|
nevezetes a két D. (P. D. Mus, apa és fiu), kik mint consulok (az első a latinus háboruban 340 Kr. e., a másik a samniumiban 293 Kr. e.) feláldozták magokat a hazáért
|
nyugszik a sirban
|
|
négy éves kor
|
nem önkénytes.
|
nevezetes a még ma is colophonium-nak nevezett gyantáról.
|
nyugszik.
|
|
négy éves.
|
nem örökség útján
|
nevezetes a mellette elterülő
|
nyugta
|
|
négy évesnek lenni.
|
nem örömest
|
nevezetes dolgok
|
nyugta.
|
|
négy evezős
|
nem örömest ád.
|
nevezetes foglyokat is hordoztak
|
nyugtalan
|
|
négy évvel azután hogy stb;
|
nem örömest kiván
|
nevezetes mint rhetor és ügyvéd
|
nyugtalan élet
|
|
négy férfiak
|
nem örömest vesz
|
nevezetes Sertorius ostromáról és az ifj. Cn. Pompejus ott történt meggyilkolásáról.
|
nyugtalan és aggodalmas
|
|
négy férfiból álló bizottság
|
nem örömest veszi
|
nevezetes.
|
nyugtalan és bizonytalan állapot
|
|
négy fogu
|
nem örvendetes
|
nevezetesebb
|
nyugtalan és siető
|
|
négy főtétel van, melyből következtetik, hogy stb.
|
nem örvendeztető.
|
Nevezetesebbek: C. P., néptribunus 65. Kr. e., a lex Papia (de civitate Romana) szerzője; és M. P. Mutilus, ki Poppaeus consultársával együtt Augustus alatt egy a házasságra vonatkozó törvényt (lex Papia Poppaea) hozott.
|
nyugtalan és veszedelmes idők
|
|
négy harmadnyi.
|
nem összefüggő
|
nevezetesen
|
nyugtalan és veszélyes idők
|
|
négy hasábu
|
nem öszhangzó
|
nevezget
|
nyugtalan kedélyü
|
|
négy határt jelölő
|
nem őszinte
|
nevezi
|
nyugtalan körülmények
|
|
négy havi
|
nem őszinte és egyenes.
|
nevezi magát
|
nyugtalan mozgalom van G.-ban
|
|
négy homloku
|
nem oszt el
|
nevezik
|
nyugtalan mozgás
|
|
négy hónapi.
|
nem oszt ki
|
nevező
|
nyugtalan.
|
|
négy hónapos
|
nem osztja ki.
|
nevező eset
|
nyugtalanít
|
|
négy hónapos.
|
nem otthon
|
nevező, megnevező.
|
nyugtalanít.
|
|
négy húros hangszer.
|
nem pártol
|
nevezték a rómaiaknál a meghódított népekből való olyan embereket (küln. provincia lakosait), kik minden római polgárjog nélkül a római államhoz tartozva mint alattvalók abban éltek.
|
nyugtalanítás
|
|
négy hüvelyknyi gerendák
|
nem pártolja
|
neveztek Gorgo-nak)
|
nyugtalanítja
|
|
négy hüvelyknyiek
|
nem pedig megölni v. kitenni
|
nevezték Róma városának egy részét, a mai S. Pietro in vinculo táján.
|
nyugtalanítni
|
|
négy irányban folyás
|
nem pénz
|
nevezték.
|
nyugtalanító
|
|
négy katonából álló csapat
|
nem pénzbeli
|
nevezz csak egyet, ki előtted azt tette volna, mit most te
|
nyugtalanító kétkedés
|
|
négy láb hosszu és éppen oly széles
|
nem pénzkivánó.
|
névhelyettes
|
nyugtalanított
|
|
négy lábon járó
|
nem pirul többé
|
névjegyzék
|
nyugtalanított elméjét.
|
|
négy millió.
|
nem polgár
|
névjegyzék.
|
nyugtalaníttatni
|
|
négy napból álló időszak.
|
nem próbált
|
névképítés
|
nyugtalaníttattak
|
|
négy napos hideg.
|
nem rég
|
névképítés.
|
nyugtalankodik
|
|
négy nappal ez előtt:
|
nem régen
|
névképítésileg használ
|
nyugtalankodik.
|
|
négy négy
|
nem rejtett
|
névképítésileg kelés
|
nyugtalankodó
|
|
négy négyből álló
|
nem remélhető
|
névkönyv
|
nyugtalanság
|
|
négy nyilásos
|
nem reméli már, hogy a síkot elérje
|
névleges
|
nyugtalanságba és mozgásba hoz
|
|
négy oldalra eshetett csak, mivel két oldala gömbölyü és jegytelen volt. Rendesen 4 talussal kockáztak: a legszerencsésebb dobás
|
nem remélő
|
névleges, csak úgy nevezett.
|
nyugtalanságban van
|
|
négy óráig
|
nem remélt.
|
névmás
|
nyugtalansággal
|
|
négy részben folyó.
|
nem rendes sorozással v. kiirással alakult
|
névmás.
|
nyugtalansággal és zavarral
|
|
négy része
|
nem rendesen
|
névmáshoz tartozó
|
nyugtalansággal teljes
|
|
négy részre
|
nem rendesen csinált
|
névmásokkal gyakran egy szóvá olvadva mint
|
nyugtalanságok
|
|
négy részre hasított.
|
nem rest
|
névmással jelöl
|
nyugtalanságot okoz.
|
|
négy részre osztott
|
nem restül
|
névmással jelölt v. kifejezett.
|
nyugtalanságot okozó
|
|
négy sor evezős hajó.
|
nem részes
|
névnap, az a nap, a melyen nevet adtak a gyermekeknek.
|
nyugtalanul
|
|
négy soros evező-padu
|
nem részes az összeesküvésben
|
névnek.
|
nyugtalanul kivánom
|
|
négy százas judex, 400000 HS. vagyonu.
|
nem részes.
|
névragozás
|
nyugtalanul.
|
|
négy szem között.
|
nem reszkető
|
névre vonatkozó
|
nyugtat
|
|
négy szem közt
|
nem reszkető.
|
névrokonság
|
nyugtat;
|
|
négy szem közt valakivel: beszélni akarni
|
nem rhythmusos.
|
névsor
|
nyugtatvány
|
|
négy szemet ad.
|
nem rokon
|
névszerint
|
nyugtatványt adni
|
|
négy tagba szakadt
|
nem római
|
névszerint idéz
|
nyugtázva bevesz (pénzt).
|
|
négy testet magában foglaló
|
nem rómaiak
|
névszerint megemlít
|
nyugton
|
|
Négy törzsre oszlott
|
nem rosz
|
névszerint mi a halálhoz v. a halottak országához tartozik
|
nyugtot adó
|
|
négy tudomány csoportja, vagy a mennyiségtaniakból
|
nem roszaló értelemben, pajkos vígság
|
névszerint nemi viszonyban
|
nyugtot enged
|
|
négy új
|
nem roszalva
|
névszerint Sp. Carvilius R.
|
nyugtot lel
|
|
négy, öt, hét nap mulva
|
nem rothadó
|
névszerint.
|
nyugtot talál
|
|
négy-négy száz.
|
nem rut
|
névszerint:
|
nyugtot tartó
|
|
négy-négy.
|
nem sántító.
|
névszó.
|
nyugvás
|
|
négy.
|
nem sebesült
|
névszókhoz és igenevekhez kapcsolva
|
nyugvás a sirban.
|
|
négy? lemezke, melyet szemzéskor a fa héjából kivágnak
|
nem segélt.
|
névtelen
|
nyugvás végett
|
|
négyágu
|
nem sejdítő
|
névtelen, megnevezetlen
|
nyugvást jelentő igék mellett
|
|
négyannyi mint valami egyéb
|
nem sejdítve a következő harcot.
|
nevü attikai démoszhoz tartozó, colonosbeli.
|
nyugvást jelentő igék mellett -on, -en túl
|
|
negyed
|
nem sejtett
|
nevü csigafaj.
|
nyugvást jelentő igék mellett előtt:
|
|
negyed felügyelő
|
nem serény
|
nevü ernyős növényből készített bor.
|
nyugvó gerenda
|
|
negyed hang a zenében.
|
nem sért meg,
|
nevü hal farka felett levő fulánk.
|
nyugvó hely
|
|
negyed izben
|
nem sért meg.
|
nevű hegyi erősség
|
nyugvó hely.
|
|
negyed napos
|
nem sért.
|
nevü kis sziget.
|
nyugvó pad
|
|
negyed napos lázban szenvedő.
|
nem sértő
|
nevü kő.
|
nyugvó pont.
|
|
negyed rangu
|
nem sértve
|
nevű község lakói Latiumban.
|
nyugvóhelye a halottnak
|
|
negyedbiztos
|
nem siető
|
nevü névjegyzéke a főbb tisztviselőknek minden évre Kr. e. 508-tól kezdve egész 354-ig Kr. u.
|
nyugvót vagy alvót felkölt
|
|
negyede egy mértéknek
|
nem sietve
|
nevü növény egy törpe faja.
|
nyújt
|
|
negyedenként.
|
nem sikerülő.
|
nevü növény gyökere.
|
nyujt,
|
|
negyedet kapó
|
nem sikerült hivatalkérés v. -keresés
|
nevü növények.
|
nyujt.
|
|
negyedfény
|
nem sikerült hivatalkeresésért
|
nevü növénynek
|
nyujt;
|
|
negyediben levő hold
|
nem sikerült.
|
nevü quaestor-t Ciceró védelmezett.
|
nyujtani
|
|
negyedik
|
nem sima
|
nevű szigetek egyikével a joniai part mellett.
|
nyújtás
|
|
negyedik legio legényei.
|
nem simított
|
nevü tartományában
|
nyujthatatlan.
|
|
negyedik százbeli grammaticus
|
nem siratott
|
nevü thessaliai város lakosai.
|
nyujtható.
|
|
negyedik százbeli történelemiró, a ki egynehány római császár életrajzát irta.
|
nem siratott.
|
nevű tóról, ma Lago di Contigliano.
|
nyújtja
|
|
negyedik.
|
nem sok hibázott v. kevésbe mult hogy stb.
|
nevü város feküdt
|
nyújtó
|
|
negyedikhez tartozó
|
nem sok hija
|
nevü város latin neve
|
nyujtó.
|
|
negyedikszer.
|
nem sok hija, hogy stb.
|
nevüvel.
|
nyújtott
|
|
negyednap Aprilis Idusa előtt.
|
nem sokáig tarthatod fenn magad
|
névvel jelölt eretnek felekezet feje.
|
nyujtott kiejtés,
|
|
negyedrész
|
nem sokára
|
névvel nevezett.
|
nyujtózik.
|
|
negyedrész akkora.
|
nem sokára azután
|
néz
|
nyujtóztató deszka.
|
|
negyedrésze
|
nem sokat csinál belőle
|
nézeget
|
nyujtóztató pad
|
|
negyedrésze az éjnek
|
nem sokat gondolni vele
|
nézegeti
|
nyújtva kimondásban.
|
|
negyedrésze egy római as-nak
|
nem sokat késve;
|
nézés
|
nyujtva,
|
|
negyedszer
|
nem sokat mutató
|
nézés.
|
nyul (valamihez v. után)
|
|
négyen voltak előbb, majd hatan, kik 30 évig voltak az istennő szolgálatában és főleg a legszigorúbb szűzességre voltak kötelezve
|
nem sokkal nap lemente előtt.
|
nézésbe merült.
|
nyúl;
|
|
négyes
|
nem sokra becsülni.
|
nézését valakire szegezni;
|
nyúlánk
|
|
négyes aranyok.
|
nem sorsoló
|
nézésre kiállít;
|
nyulánk lábu.
|
|
négyes fogat képével bélyegzett
|
nem surolt
|
nézésre kiállítás
|
nyulánkon
|
|
négyes fogathoz való
|
nem sürűen rakott, csinált,
|
nézésre kirak, kiállít.
|
nyulánkság
|
|
négyes folyásu
|
nem sütötte
|
nézésre v. vásárra kiállít,
|
nyúlás
|
|
négyes szám
|
nem szabad
|
nézésre.
|
nyulás (valamihez)
|
|
négyes város
|
nem szabad haza mennie;
|
nézet
|
nyulása
|
|
négyes.
|
nem szabad késni.
|
nézet v. akarat
|
nyulász, a ki a nyulakat gondozza.
|
|
négyesivel összefoglal (régi szótár).
|
nem szabad szólni;
|
nézetben v. véleményben eltér
|
nyulat illető;
|
|
négyet magába foglaló
|
nem szabályozott
|
nézetben vagy nézettel van
|
nyúlik
|
|
négyfejü.
|
nem szakadozott
|
nézetei.
|
nyúlós
|
|
négyféle
|
nem szakaszokra osztott
|
nézeteim.
|
nyúlós nedv;
|
|
négyfelé nyiló
|
nem szállotta meg az ellenség
|
nézetek
|
nyúlós, nyálkás nedv fákban.
|
|
négyfelé oszt.
|
nem számít a boldogok közé;
|
nézetem szerint
|
nyúlós, nyálkás nedv.
|
|
négyfelé osztás.
|
nem számos
|
nézetre v. véleményre nézve eltér
|
nyulósabb
|
|
négyfelé osztva
|
nem számos.
|
nézlet
|
nyulósodik
|
|
négyféle.
|
nem szándékos.
|
nézleti kép által mint jelenvalót állít elő
|
nyúlósság
|
|
négyféleképpen
|
nem szándékosan.
|
Nézni
|
nyulrekettye
|
|
négyféleképpen.
|
nem szélesen és e tekintetben tisztán, hibátlanul.
|
néző
|
nyulszivü.
|
|
négyfogat
|
nem szelíd
|
néző a nézőjátékban
|
nyultenyésztő kert,
|
|
négyfogatos veretü pénzek
|
nem szelíden vagy csendesen
|
néző.
|
nyultól való
|
|
négyfogatu szekér
|
nem szellemi.
|
nézőjáték
|
nyúlvány
|
|
négyfontos.
|
nem szembetűnő
|
nézőjáték a színházban v. a Circusban
|
nyuszt
|
|
négyhasábu
|
nem személyről, káros, ártalmas, veszedelmes,
|
nézőjátékot néz
|
nyüves
|
|
négyhegyü.
|
nem szemérmes.
|
nézők ülései
|
nyúzókés
|
|
négyivel
|
nem szent
|
nézőnő
|
nyüzsgő
|
|
négykerekü gallus teherhordó szekér
|
nem szent volta (valaminek).
|
nézőpont.
|
nyüzsög.
|
|
négykerekü hölgyszekér
|
nem szent, közhasználatra való tárgy.
|
nézve
|
nyüzsögve környezik a kigyók.
|
|
négykerekü szállitó szekér.
|
nem szentelt
|
nézve alsóbb
|
|