|
L. Aelius Praeconinus vezetékneve.
|
látszólagos megengedés.
|
leheletet bocsát
|
leszállott
|
|
L. Aem Scaurus neje;
|
látszólagos.
|
lehellés.
|
leszálltak
|
|
L. Aemilius Paulus Macedonicus-é;
|
láttad
|
lehellet
|
leszámlál
|
|
L. Aur. Cotta proetortól (71-ben Kr. e.) kiadott rendelet, mely a törvényszéki ülnököket mind a három polgárt osztályból rendelte választani; meg egy más
|
láttak
|
lehelletet vesztő
|
leszámlálás
|
|
L. Domitius Ahenobarbus neje s Nero császár nagyanyja volt
|
láttam arra való embernek, hogy a barátságról beszéljen
|
lehelve
|
leszámol
|
|
l. ezt.
|
láttan
|
lehelve kitaszÃt
|
leszámolást tartani
|
|
L. hernyója.
|
láttatja magát
|
lehengerget
|
leszar, bemocskol
|
|
L. Hyg. római iró
|
láttehetség
|
lehet
|
leszáraszt
|
|
L. kibocsátott embere, hogy a népet fellázÃtsa (kortes);
|
látvány
|
lehet ezen osztályra alkalmazni
|
leszárÃt
|
|
L. lakói,
|
látványosság
|
lehet látni
|
leszármazás
|
|
L. lakói.
|
látványt nyujtani
|
lehet reményleni
|
leszármazása a fiunak az apától.
|
|
L. lakói;
|
látványul szolgálni
|
lehet róla mondani
|
leszármazik
|
|
L. lakosai.
|
Laumellumbeli.
|
lehet).
|
leszármazó
|
|
l. még:
|
Laurentum és Lavinium nevekbÅ‘l alkotott uj neve annak a városnak, a melyet az emlÃtett két város lakói az Antoninusok kora óta együtt laktak;
|
lehet-e a kivánságnak határt vetni?
|
leszármaztat
|
|
L. megbukásának okozói.
|
Laurion-ból való, egy vidékből Attikában, a hol ezüstbányák voltak.
|
lehetetlen
|
leszed
|
|
L. Q. Cincinnatus
|
Lauronbeli,
|
lehetetlenné tesz
|
leszedeget
|
|
L. S. Dentatus, nagy vitéz, kit római Achillesnek neveztek
|
Laus, város Hispania Boeticában.
|
lehetetlenség.
|
leszedett
|
|
L. S. Saturninus, proproetor Macedoniában 89―87 Kr. e.
|
Laverna védence
|
lehetetlent csinálni.
|
leszedi v. lerakja a terhet (valamiről)
|
|
L. S.- nak követeli
|
Laverna-féle,
|
lehetetlent kisért meg.
|
leszegez
|
|
L. Septimius S., 193―211 Kr. u.
|
Lavinium lakói,
|
lehetett tartani.
|
leszegzés
|
|
L. St. római lovag
|
láz
|
lehető
|
leszerel.
|
|
L. szigete lakója, Vulcanus.
|
laza
|
lehető leghamarább
|
leszid
|
|
L. T., történetiró
|
láza van.
|
lehető;
|
leszid, -mocskol
|
|
L. uralkodása alá jut.
|
lázacska
|
lehetőleg
|
leszivárog
|
|
L. Varenus
|
lázadás
|
lehetőleg.
|
lesző
|
|
L.-féle.
|
lázadás.
|
lehetőség
|
lesző,
|
|
láb
|
lázadásra vagy átalán veszedelmes vagy rosz cselekedetre, merényre csábÃt
|
lehetőségig kihasznál,
|
leszökés
|
|
láb alá való v. láb alá tett
|
lázadó
|
lehetÅ‘ségig nagy hadsereget állÃt.
|
leszokik
|
|
láb alatt lenni
|
lázadók
|
lehetség
|
leszokik valamiről.
|
|
láb alól eltenni
|
lázadók pártja
|
lehetséges
|
leszoktat
|
|
láb alól eltesz
|
lázas
|
lehetséges;
|
leszolgálás
|
|
láb körül v. alatt levő
|
lázas és hatalmas kedélyállapot
|
leheveredés
|
leszolgálás.
|
|
láb mint mérték;
|
lázat üző
|
leheveredik
|
leszorÃt
|
|
láb nem érintette, a mire még nem léptek.
|
lázba esik
|
leheveredik.
|
leszúr
|
|
láb szerint kimért terület.
|
lázban remeg
|
lehord
|
lét
|
|
láb szerint való mérés
|
lázban szenvedő.
|
lehordás
|
letanÃt valamirÅ‘l
|
|
láb,
|
lázban van
|
lehordó
|
letapod
|
|
láb-:
|
lázbetegekről
|
lehordva
|
letapod,
|
|
láb-megvetés
|
lázforróság.
|
lehorzsol
|
letapodás
|
|
láb.
|
lázforróságról
|
lehorzsolt
|
letapodó
|
|
lábacska.
|
lázhév
|
lehoz
|
letapos
|
|
lábához borúl
|
lázhév, forróság
|
lehoz, -vezet, -visz, -hord, -szállÃt
|
letaposás
|
|
lábához borul.
|
lazÃt
|
lehugyoz
|
letaposó
|
|
lábaikkal felfelé
|
lazÃt.
|
lehugyoz,
|
letárgyal
|
|
lábaira v. kezeire támaszkodik, hogy fölkelhessen
|
lázÃtja valaki ellen,
|
lehugyozni való
|
letart
|
|
lábaival topogó
|
lázÃtó
|
lehugyozni való hitvány.
|
letartóztat
|
|
lábak hideg elleni
|
lázÃtó beszédek
|
lehull
|
letartóztatás
|
|
lábakról
|
lazÃtott
|
lehullámzik
|
letartóztatás.
|
|
lábas
|
lázong
|
lehullámzó
|
letartóztató
|
|
lábas,
|
lázongó
|
lehullanának a furiák hajából a kigyók
|
letaszÃt
|
|
lábát eltöri
|
lázongó mozgalom
|
lehulló
|
letaszÃtották
|
|
lábat helyettesÃtÅ‘ valami
|
lázongó.
|
lehulló kopják sokasága «kopjazápor»
|
leteker
|
|
lábát megveti
|
lázongva
|
lehurÃt
|
letekergetés
|
|
lábát széjjel veti
|
lázt okozó.
|
lehurÃtva.
|
letekint
|
|
lábát széjjelvető
|
lazul
|
lehurugató
|
létel
|
|
lábával
|
le
|
lehusal, a húst leveszi, leszedi.
|
letelepedik
|
|
lábával evező
|
le a mélységbe.
|
lehűt
|
letelepedik.
|
|
lábával.
|
le a vénekkel
|
lehűtés
|
letelepednek
|
|
lábbadoz
|
le akar esni
|
lehűtő.
|
letelepÃt
|
|
lábbal hátra kirúg;
|
le járó, udvari.
|
lehüvelyez
|
letelepÃtette Å‘ket.
|
|
lábbal tapod
|
le nem csendesÃtett
|
lehúz
|
letenni
|
|
lábbal tapod, elnyom, lenyom
|
le nem dörzsölt
|
lehuz,
|
letenni,
|
|
lábbal tapodva vannak
|
le nem égett
|
lehuz.
|
letép
|
|
lábbal taposás
|
le nem győzhető
|
lehúzódik
|
letép.
|
|
lábbal üti v. veri a mértéket az énekhez.
|
le nem győzött
|
lehúzza.
|
letépés
|
|
lábbeli piros bőrből és magas sarkkal
|
le nem kötött
|
leigáz
|
letépett levelek és gallyak
|
|
lábbeli, saru, cipÅ‘, bocskor stb.; állatokról is, patkó v. más lábborÃték
|
le nem menő v. nyugvó
|
leigázás
|
letérdelő
|
|
lábbeli, saru, cipő.
|
le nem rontott
|
leigázó
|
leterÃt
|
|
lábbeli.
|
le nem vágott.
|
leÃr
|
leterÃtés
|
|
lábbelire való pénz, sarupénz.
|
le ott kielégÃt
|
leir,
|
leterÃtÅ‘
|
|
lábbilincs
|
le s fel járás
|
leir.
|
létesÃt
|
|
labda-
|
le s feljár
|
leÃrás
|
letesz
|
|
labda-alaku tárgyak, mint golyó
|
le v. elfú akár valahonnan, akár valahová
|
leirat
|
letesz (hivatalt), lemond, leköszön (-ról, -ről)
|
|
labda:
|
le vagyok neked kötelezve ezért a dologért
|
leÃrhatatlan
|
letesz valamÃt a mivel elfoglalta volt magát
|
|
labdacs
|
le van láncolva
|
leÃrhatatlanul
|
leteszi a fegyvert
|
|
labdacs.
|
le-
|
leÃrható
|
leteszik;
|
|
labdát illető
|
le- v. alábocsát
|
leÃrni elkezd
|
letétel
|
|
labdázás
|
le- v. alányom
|
leÃró
|
letétele annak, a mit ezuttal többé nem akarnak használni
|
|
labdázás.
|
le- v. átalán valamely helyről elvezet
|
leirt
|
letétemény
|
|
Laberius-féle,
|
le- v. bebocsát, -ereszt, -dug:
|
leirva s elbeszélve átmegy mindenen.
|
letett
|
|
lábhoz hasonló
|
le- v. bepecsétel
|
leissza magát
|
letéve ott hagy (olyas valamit, a mit el kell vala vinni)
|
|
lábhoz tartozó
|
le- v. elforgácsol.
|
leiszik
|
letéved
|
|
lábhoz való,
|
le- v. elkötelez
|
leitat
|
letevés
|
|
lábhoz való, tartozó
|
le- v. elmos
|
leitató
|
letevő
|
|
lábhurok
|
le- v. elnyel
|
lejár
|
létez
|
|
Labici városa alapÃtójának költött neve.
|
le- v. elszakaszt, letép (kezével v. egyébként
|
lejárás.
|
létezik
|
|
Labienus-féle.
|
le- v. elvezet
|
lejárat
|
létezik.
|
|
lábig lefolyó
|
le- v. elviszen
|
lejáratnap
|
létező valami
|
|
lábikra
|
le- v. kifizetés
|
lejáró
|
létező valóság
|
|
lábköszvényben szenvedő.
|
le- v. kimos, tisztÃtás által eltávolÃt
|
lejárt
|
letipor
|
|
lábköszvényes.
|
le- v. kitörlő
|
lejő
|
letiporva
|
|
lábmérték szerint meg- v. felmér.
|
le- v. meghéjaz
|
lejt
|
letiprás
|
|
lábmérték szerint való felmérés.
|
le- v. megkoptatás.
|
lejtés
|
letölt
|
|
lábmosó viz.
|
le- v. megmos
|
lejtje
|
letör
|
|
lábnak
|
le- v. megsimÃt
|
lejtő
|
letörlés
|
|
lábnyom
|
le- v. megszáll
|
lejtő hely
|
letöröl
|
|
lábol
|
le- v. megtöröl
|
lejtő.
|
letöröl.
|
|
labor
|
le- vagy elköt
|
lejtőjén volt szentélyénél kezdődött a sacra via.
|
letörölt
|
|
lábosban
|
le- vagy összeomlás
|
lejtős
|
letört
|
|
lábpáncél
|
le-, el- v. tova taszÃt
|
lejtős hely
|
létra
|
|
lábpáncélos
|
le-, összeomlik.
|
lejtősen
|
létre hoz
|
|
lábra állottak
|
lé:
|
lejtősen bedeszkáz.
|
létre hozó
|
|
lábra kap
|
lealacsonyÃt
|
lejtősség
|
létre jő
|
|
lábra való
|
lealacsonyÃt.
|
lejtve terjed
|
létrehoz
|
|
Labranda cariai városból való
|
lealacsonyÃtás
|
lekacag
|
létrehozó.
|
|
lábszár
|
lealacsonyÃtó magaviselet a háboruban.
|
lekantároz;
|
lett
|
|
lábszár-
|
lealacsonyÃtó tett
|
lekantározott.
|
lett volna a neve, és ő aztán úgy nevezi
|
|
lábszáracska.
|
lealacsonyÃtó.
|
lekap
|
lett.
|
|
lábszárak
|
lealáz
|
lekaparva megtakarÃt
|
letünés
|
|
lábszárharisnya.
|
lealázom magam
|
lekaszabol
|
letünik
|
|
lábszárhoz tartozó
|
lealázza magát.
|
lekaszabolás
|
letünik az égrÅ‘l, éppen Ãgy
|
|
lábszárra való
|
lealjasÃt
|
lekaszál
|
létünknek egy része.
|
|
lábszárvéd
|
leánnyá fajul, mint egy leány fajtalanság eszközévé adja oda magát
|
lekaszálás
|
letünő
|
|
lábtalp
|
leány
|
lekonyul
|
Leucadia szigete régibb neve.
|
|
lábtekercs
|
leány iránti szerelem
|
lekonyuló
|
Leucas városa régi neve.
|
|
lábujj
|
leány,
|
leköp
|
leuconi gyapju.
|
|
lábujjhegyen
|
leány-
|
lekoptat
|
leugrás
|
|
lábujjhegyen jár
|
leány.
|
leköszönés (-ról, -ről). letevése valamely hivatalnak
|
leugrik
|
|
labyrinthushoz tartozó.
|
leánya
|
leköszönnek, leteszik hivatalukat.
|
leül
|
|
Lacedaemonból, a hét görög bölcs egyike.
|
leánya számára
|
leköt
|
leülepedett.
|
|
lacerna-ba öltözött.
|
leánya, Faustus Sulla neje;
|
leköt, -bilincsel
|
leülepszik
|
|
lacunar-t
|
leánya, Gratianus neje.
|
leköt.
|
leüt
|
|
lacus V.
|
leányát férjhez adni;
|
lekötelez
|
leüt.
|
|
láda
|
leányát gyengéden illetve megcsókolja
|
lekötelezett
|
levág
|
|
Laelius-féle.
|
leányát valakinek odaigéri
|
lekötelezettem, barátom
|
levág, letör.
|
|
Laevius-féle,
|
leányhoz, hajadonhoz illő
|
lekötelezettség;
|
levág;
|
|
Lagaria lucaniai városból való,
|
leányka
|
lekötés
|
levágás
|
|
lággyá és hajlékonnyá tesz
|
leányka, mint becéző szó
|
lekötni
|
levágás v. -metszés
|
|
lággyá tesz
|
leányka.
|
lekötött
|
levágás.
|
|
lággyá tesz,
|
leánykérés
|
leküld
|
levágása és begyüjtése a termésnek:
|
|
lagúna
|
leánykérő
|
lekuporgó
|
levagdal
|
|
lágy
|
leánymódra
|
lekuporog.
|
levágni a körmöt
|
|
lágy anyagra mintával nyom idomot, vagy idomba alakÃt
|
leánynév
|
leküzd
|
levágó
|
|
lágy ember
|
leányokat v. fiukat szerető (trágár és fajtalan értelemben)
|
leküzdhetetlen
|
levágott
|
|
lágy fehér agyag
|
leányokkal kereskedő
|
lel, elfog
|
levágott darab
|
|
lágy hehentés.
|
leányos
|
leláncol
|
levágott darab hús.
|
|
lágy mint a tüdő
|
leányosan viseli magát.
|
leláncolja
|
levágott darab,
|
|
lágy székelés.
|
leányrabló.
|
leledző hibás olvasás alapján felvett
|
levágott darab, szelet
|
|
lágy szőrü
|
leányrablók.
|
lelegel
|
levágott forgács
|
|
lágy tollak
|
leányság
|
lelegel;
|
levágott gally
|
|
lágy,
|
leányt illető
|
lelegelés
|
levágott részek, szeletek az áldozati állatból, a melyek sajátképpi áldozatul szolgáltak
|
|
lágy, puha ember.
|
leányt megkér;
|
lélek
|
levágott szálkák
|
|
lágy.
|
leányt valakitől.
|
lélek előtt lebegő kép
|
levágott szalonna
|
|
lágyacska
|
leánytestvér.
|
lélek nélkül való
|
levágott, elszakasztott rész
|
|
lágyan
|
leányunoka.
|
lélekáros
|
levakar
|
|
lágyan viszi.
|
leányzó. Küln.
|
lélekbeli képmásolás
|
levakarás
|
|
lágyan.
|
learat
|
lélekben
|
levakart
|
|
lágyék
|
learat,
|
lélekben felölel
|
levakart holmi.
|
|
lágyÃt
|
learatás
|
lélekben formál
|
levakart v. lemosott mocsok
|
|
lágyÃtás
|
leás
|
lélekben kétfelé hajló, ingadozó
|
levakarva
|
|
lágyÃtó
|
lebeg
|
lélekben még egyszer átnéz
|
leválaszt.
|
|
lágylábu
|
lebeg.
|
lélekben megmér
|
leválaszthatatlan
|
|
lágymeleg
|
lebegő
|
lélekben összefoglal
|
levegő
|
|
lágymelegség.
|
lebegő erőművész
|
lélekben undorodik
|
levegő mint természeti elem
|
|
Lagyra (ma Jakta vagy Belbeck) városa lakói a Chersonesus Tauricában.
|
lebegtet
|
lélekben való megtekintés
|
levegő,
|
|
lágyra áztatott
|
lebegtet.
|
lélekből
|
levegő.
|
|
lágyság
|
lebegve tart
|
lélekéberség
|
levegő;
|
|
lágyul,
|
lebel
|
lélekéberség, lélekjelenlét
|
levegőbe v. -ből való
|
|
Laius és Jocaste fia, Jocaste férje, Eteocles és Polynices, Ismene és Antigone at ja.
|
lében készÃtett, lében levÅ‘.
|
lélekeberséget veszteni.
|
levegőbeli
|
|
lajstrom
|
lebernyeg
|
lélekismeretesség
|
levegőben csóvál
|
|
lajstromok (a censorok jegyzőkönyvei)
|
lebernyeg;
|
lélekjelenlét
|
levegőben lebegő:
|
|
lajstromoz
|
lebeszél
|
lélekjelenlétét veszti
|
levegőből álló
|
|
lajstromozó
|
lebeszélő
|
lélekjelenlététől, nyugalmától megfoszt
|
levegőből jövendölő
|
|
lajstromozó.
|
lebetegedés
|
lélekjelenléttel bir
|
levegőből való
|
|
lajtorja
|
lebilincsel
|
léleknyugalom
|
levegőből való jövendölés
|
|
lajtorja-
|
lebilincsel.
|
lélekre benyomást tesz
|
levegői
|
|
lak
|
lebilincselés
|
lélekről
|
levegőre kitesz
|
|
lak, lakhely, ház
|
lebocsátani
|
lélekszakadva mond el valamit
|
levegőt tartalmazó.
|
|
laka
|
lebocsátás
|
lélekszakadva.
|
levegővel él
|
|
lakadalmat ülő
|
lebocsátott
|
lélektanilag
|
levegővel, azaz szükösen
|
|
lakadalmazó
|
lebont
|
lélektelen
|
levél
|
|
lakadalmi
|
lebontás
|
lélektelen.
|
levél kezdetén
|
|
lakadalom
|
lebontó
|
lélekvándorlás.
|
levél titka.
|
|
lakás
|
lebonyolÃtott.
|
lélekvásárló
|
levél útján való.
|
|
lakás.
|
leborÃt
|
lélekzel
|
lével, kocsonyávaI készÃtett.
|
|
lakást
|
leborotvál
|
lélekzel, él.
|
levél.
|
|
lakásul;
|
leborul
|
lélekzel.
|
levél:
|
|
lakat
|
leborult
|
lélekzelhelő
|
levélalaku
|
|
lakat.
|
lebuj
|
lélekzelhető
|
levélbeli,
|
|
lakatlan
|
lebuj.
|
lélekzeni való
|
levélből
|
|
lakatlan.
|
lebukás
|
lélekzés
|
levéldus
|
|
lakatos
|
lebzselő.
|
lélekzés utja
|
levele van
|
|
lakatos.
|
léc
|
lélekzés.
|
leveleiből készült kenőcs
|
|
lakatosok.
|
léc.
|
lélekzésre való
|
leveleit lefosztja.
|
|
lakhatatlan
|
léccel beföd.
|
lélekzést nem engedő
|
levelek
|
|
lakhatatlanná
|
lecke
|
lélekzet
|
levelek lefosztása.
|
|
lakhatatlanná válik
|
leckére járók
|
lélekzet-vétel.
|
levelekbÅ‘l ágyat, fekhelyet készÃt a földre.
|
|
lakható
|
léckosar az olaj sojtolásához
|
lélekzet.
|
leveleket illető
|
|
lakható állapotban
|
lécrács szőlő felkötésére
|
lélekzetét elveszi
|
levelektől;
|
|
lakhely
|
lécrácsozathoz kötözött
|
lélekzetet venni
|
levelemmel együtt bekövetkezett;
|
|
lakhelyeikből kiindulni,
|
lecsal
|
lélekzetet vesz
|
leveles
|
|
lakhelyül kimutat
|
lecsalás
|
lélekzetét veszti
|
leveles.
|
|
lakik
|
lecsalás.
|
lélekzetfúvás
|
levelesedik
|
|
lakja
|
lecsap
|
lélekzetnyi idő
|
levelet és szóval válaszvivőt küld.
|
|
lakó
|
lecsapó
|
lélekzetvétel
|
levelet illető
|
|
lakó letelepedni
|
lecsapolás
|
lélekzetvétel dolog
|
levelet kötni
|
|
lakó nép.
|
lecsapoló árok
|
lélekzetvétel.
|
levelez
|
|
lakó, tartózkodó
|
lecsendesedik
|
lélekzetvételre való nyilás
|
levelezés
|
|
lakó.
|
lecsendesednek.
|
lélekzetvevés
|
levelezéskor
|
|
lakodalom
|
lecsendesÃt
|
lélekzik
|
levelező
|
|
lakói
|
lecsendesÃt, -csillapÃt
|
lélekző
|
levélhez tartozó
|
|
lakói neve
|
lecsendesÃtés
|
lélekző cső.
|
levélhez való
|
|
lakói Rhoetiában
|
lecsendesÃtett
|
lélekző gége
|
levélhordó
|
|
lakói.
|
lecsepeg
|
lelemény
|
levélhordó, s ugyanez értelemben csak magára is.
|
|
lakóit:
|
lecsepegés
|
leleményes
|
levélhordó.
|
|
lakója.
|
lecsepegett
|
leleményesség
|
levélhordók.
|
|
lakók
|
lecseppek
|
lelép
|
levélhozó.
|
|
lakol
|
lecseppen
|
leleplez
|
levélirás közben
|
|
lakolás
|
lecseppenés
|
leleplez.
|
levélke
|
|
lakoma, a melyet valaki ad.
|
lecsillapÃt
|
leleplezés
|
levélke.
|
|
lakomában részt vesz
|
lecsillapÃt,
|
lelevelez.
|
levélnek való;
|
|
lakomában részvevő
|
lecsillapÃt.
|
lelkében tart
|
levélre
|
|
lakomai
|
lecsillapÃtás.
|
lelkében;
|
levélre válaszol, felel.
|
|
lakomákon, vendégségeken énekel, a vendégséget, lakomát énekével mulattatja.
|
lecsillapodás
|
lelkecském!
|
levélsodró hernyó
|
|
lakomákra költött pénz.
|
lecsillapodik
|
lelkeket igézni
|
levélszerű
|
|
lakomán egy rendbeli v. egy «fogás» étel.
|
lecsufol
|
lelkem
|
levélszÃn
|
|
lakomán, tivornyán nyert.
|
lecsufolás
|
lelkére beszél
|
levéltár
|
|
lakomától elmenni készülni
|
lecsüng, -lóg;
|
lelkére köt
|
levéltár kezelése.
|
|
lakomáz
|
lecsüng.
|
lelkes
|
levéltár.
|
|
lakomázik
|
lecsüngő
|
lelkesedés
|
levéltárnok
|
|
lakomázó
|
lecsüngő nagy heréjü
|
lelkesedés.
|
levéltárnok.
|
|
lakos
|
lecsüngő, lefityegő húsos rész a marhán
|
lelkesedni
|
levélváltás
|
|
lakos (nő).
|
lecsüngő.
|
lelkesen
|
levén a tárgy, a mire a fuvás esik
|
|
lakos.
|
lecsüngő:
|
lelkesÃt
|
levenni a föveget
|
|
lakosai
|
lecsusztat
|
lelkesÃtett.
|
lever
|
|
lakosainak egy részétől megfosztott
|
Leda kettős tojása
|
lelkesÃtÅ‘
|
lever (valaminek cselekvéséről)
|
|
lakosaitól megfosztja.
|
lednek
|
lelkesÃtÅ‘,
|
lever, -beszél
|
|
lakosztály
|
lednek- v. babószalma.
|
lelkesület, lelkesedés
|
lever, -üt, -sújt,
|
|
lakosztály a római házban az atrium és peristylium közt, némelyek szerint azért kapta e nevet, mivel itt állott a családi levéltár, mások szerint azért, mivel az atrium és peristylium felé mozgó táblákkal volt elzárható.
|
lednekhez
|
lelkesült
|
lever, erÅ‘telenÃt
|
|
lakótárs
|
ledob
|
lelkesült,
|
leverés
|
|
lakott
|
ledobó
|
lelkesülten
|
leveri
|
|
Laletania lakói.
|
ledöf
|
lelket adó
|
leverő
|
|
lallá-t mondva énekel, dúdol, gyermeket altató dajkáról v. anyáról
|
ledől
|
lelket kap
|
levert
|
|
lallázás
|
ledőlt
|
lelkét kiadja,
|
levert, bátortalan, csüggeteg
|
|
lám ez az, a kibe te bizol;
|
ledönt
|
lelkét kiadja.
|
leverten
|
|
lám itt van Priamus;
|
ledönt,
|
lelkét kileheli,
|
levertség
|
|
lám! ime! ahol van!
|
ledönt.
|
lelket nyer magának
|
levertté tesz
|
|
Laminium városából való Hispania Tarraconensisben;
|
ledöntés
|
lelket önt bele.
|
leves
|
|
lámpa
|
ledörgöl
|
lelket ver valakibe.
|
leveses, melyekbÅ‘l mustot készÃtnek.
|
|
lámpa;
|
ledörgölő
|
lelketlen test
|
levessé
|
|
lámpabél.
|
ledörzsöl
|
lelki állapot
|
levesség
|
|
lámpás
|
ledörzsölés.
|
lelki beteg, bús
|
levest főző szakács.
|
|
lámpásos, a ki lámpással elÅ‘l megyen, hogy az utat világÃtsa
|
ledörzsölése, lesurlása a falnak
|
lelki fájdalom
|
levesz
|
|
lámpavivő, ki lámpát viszen valaki előtt.
|
ledug
|
lelki gyengeség
|
leveszi
|
|
lánc
|
leéget
|
lelki kép
|
leveszi a föveget.
|
|
lánc mint ékszer.
|
leégett.
|
lelki nézés.
|
leveszi róla az eszit
|
|
lánc pusztÃtó
|
leejt
|
lelki nyugalom
|
levet
|
|
lánccal összeköt
|
leejt, lekaszabol, küln. háboruban,
|
lelki otrombaság és miveletlenség jelölésére
|
levet, -dob, -hány
|
|
lánccsörgés.
|
leél
|
lelki szem élessége
|
levet, -hány
|
|
lánchoz tartozó
|
leér
|
lelki szemeivel megtekint
|
levetem magam
|
|
láncocska.
|
leereszkedés
|
lelki szemmel néz
|
levetés
|
|
láncok
|
leereszkedés.
|
lelki szemmel tekint
|
levetette;
|
|
láncokból font
|
leereszkedik
|
lelki szenvedés
|
leveti magát
|
|
láncolat
|
leereszkedni
|
lelki terhek megkönnyebbüléséről
|
leveti magát.
|
|
láncolatos egybekapcsolás
|
leereszkedni hagy
|
lelki utálat és undor
|
levetkezni
|
|
láncolatos kapcsolatban.
|
leereszkedő
|
lelkiismeret
|
levetkeztet
|
|
láncolatosan egybekapcsol
|
leereszkedőleg.
|
lelkiismeret dolga volt
|
levetkezteti;
|
|
láncos
|
leereszt
|
lelkiismeret fordulását érezni.
|
levetkőztet
|
|
láncoska
|
leeresztés
|
lelkiismeret furdalását érezni
|
levetkőztetett
|
|
láncra vert
|
leeresztett
|
lelkiismeretbeli kétely
|
levetköztető
|
|
láncszem, v. más gyűrűalaku tárgy, karika, fürt, dÃsz
|
leesés
|
lelkiismeretbeli kötelesség
|
levető
|
|
láncszem.
|
leesik
|
lelkiismeretemre
|
levezetés
|
|
lándzsa
|
leeszik
|
lelkiismeretes
|
levezető
|
|
lándzsa, melynek közepén szij volt.
|
leesztergályoz
|
lelkiismeretes teljesÃtése
|
levisz
|
|
lándzsa- vagy gerelynyél
|
leétet
|
lelkiismeretesen
|
levivő, lejáró út
|
|
lándzsácska
|
lefarag
|
lelkiismeretesség
|
levő
|
|
lándzsahegyü,
|
lefaragott darab
|
lelkiismeretet csinál valamiből
|
levÅ‘ szÃjj.
|
|
lándzsára szúrja fel a fejet.
|
lefátyoloz
|
lelkiismereti kétkedés nélkül való.
|
levő.
|
|
lándzsára vonatkozó
|
lefátyolozás
|
lelkiismeretlenség
|
levon
|
|
lándzsás
|
lefegyverez
|
lelkileg elragadott
|
levonás
|
|
lándzsások
|
lefegyverezett és járom alatt elhajtott
|
lelkileg elválaszt, nem egyezővé v. egymás irányában idegenné tesz
|
lex
|
|
lándzsát csóvál.
|
lefegyverkeztet
|
lelkileg gyötör
|
lezúg
|
|
lándzsát hordó
|
lefegyverző, fegyverrabló.
|
lelkileg is
|
lezúg v. lezuhint
|
|
lándzsát hordozó
|
lefejez
|
lelkileg, beteg
|
lezuhan
|
|
lándzsával fegyverkezett
|
lefejt
|
lelkületről
|
lezuhint valakire
|
|
lándzsával.
|
lefejt, egyik edényből a másikba.
|
lelő
|
liba lába.
|
|
láng
|
lefejtett
|
lelóg
|
liba-
|
|
lángba borÃt
|
lefejtő, a ki valamit egyik edényből a másikba lefejt, pincekezelő.
|
lelógat
|
libából való
|
|
lángelmüség;
|
lefekszik
|
lelógni
|
libácska
|
|
lángész
|
lefektet
|
lelógni hagy.
|
libához tartozó
|
|
lángész.
|
lefektet és a földbe tapos
|
lelógó
|
libák
|
|
lángészszel biró emberek
|
lefekvés
|
lelógó szalagok
|
libák csárogása
|
|
lánggal égő
|
lefelé
|
lelohad
|
Libanonbeli,
|
|
lánggal repülő
|
lefelé görbÃtett
|
lelohad.
|
Liberius egyik mimjátékának a cime.
|
|
lángjától megfoszt
|
lefelé gyökeret hajt.
|
lelök
|
libertati a szabadságért
|
|
lángocska
|
lefelé hajlik
|
lelökés
|
Libo-féle
|
|
lángocska.
|
lefelé hajló
|
lelopódzik
|
liburni hajó alakjára csinált,
|
|
lángok által.
|
lefelé hajlott
|
leltár
|
libyai
|
|
lángol
|
lefelé kúszó
|
leltár.
|
Licerium aquitaniai városból való,
|
|
lángol.
|
lefelé megy
|
lemásol
|
Licinius Valerianus, római császár
|
|
lángoló
|
lefelé menő
|
lemásolás
|
Licinius-féle;
|
|
lángoló dicsvágy
|
lefelé mozduló
|
lemásolás.
|
lictor
|
|
lángoló fénysugarakat lövell.
|
lefelé nyomás
|
lemásoló.
|
lictornak való
|
|
lángoló kard
|
lefelé sietni
|
lemásolt
|
lictorok
|
|
lángolón
|
lefelé tartó út
|
lemász
|
lictorról
|
|
lángolva ég.
|
lefelé terjed
|
lemászik
|
Lictorról törvénytől kiszabott büntetést végrehajtani.
|
|
lángot csinált a gyors mozgással.
|
lefelé, sebesen,
|
lemegy
|
lictort illető
|
|
lángot hordozó
|
lefelé.
|
lemegy,
|
lidércnyomás.
|
|
lángot kap
|
lefest
|
lemélyÃtés
|
lidércnyomás;
|
|
lángot szór
|
lefestés
|
lemenetel
|
Ligures.
|
|
lángra gyújt
|
lefésül
|
lemenni kényszerÃti (munkára kényszerÃti)
|
liguri nép Gallia-Cisalpinában
|
|
lángra gyujt.
|
lefityeg
|
lemenő
|
liguriai férfi és nő,
|
|
lángra gyujtja
|
lefityegő
|
lement
|
liguriai nép az Appennin északi lejtőjén.
|
|
lángra gyúl
|
lefityegő húsos daganat v. kinövés az állat testén.
|
lemerÃtés
|
liguriai nép;
|
|
lángra kap
|
lefizet
|
lemészárlás
|
liguriai néptörzs, délre a Pó (Padus) folyótól.
|
|
lángsugárzó
|
lefizet, -ró
|
lemészárol
|
liguriai néptörzs.
|
|
lángszÃn
|
lefizetés,
|
lemészároltatni.
|
liguriai.
|
|
lángszÃn vörös.
|
lefő
|
lemetsz
|
liguriai;
|
|
lángszin.
|
leföd
|
lemez
|
ligurok, néptörzs Italiában;
|
|
lángtól nemzett
|
lefödett;
|
lemniscussal rakott
|
liheg
|
|
lángvörös
|
lefog
|
Lemnos
|
liheg, szuszog
|
|
langymeleg
|
lefoglal
|
lemocskol
|
lihegés
|
|
langyos
|
lefoglal.
|
lemond
|
lihegést, fuladást okozó
|
|
langyos fürdő.
|
lefoglalás
|
lemond (valamiről)
|
lihegni
|
|
langyos viznek való
|
lefoglaló
|
lemond -ról
|
lihegő
|
|
langyosan
|
lefoglaló, elfogó, bénÃtó (nÅ‘).
|
lemond a meghódÃtásáról
|
lihegve
|
|
langyosodik
|
lefoglalt
|
lemond róla.
|
likacsos
|
|
langyosodik.
|
lefoly
|
lemond valamiről
|
likacsos kő
|
|
langyossá tesz
|
lefoly v. -szökik
|
lemondani az erényről.
|
likacsos.
|
|
langyosság
|
lefoly, telik, mulik
|
lemondani jogáról
|
likacsosodik.
|
|
langyosság ellentétben a nagyobb meleggel
|
lefolyás
|
lemondás.
|
liliom-
|
|
lanistától vett (bérelt v. vásárolt),
|
lefolyása alatt
|
lemos
|
liliom-.
|
|
lankad
|
lefolyást engedő
|
lemos,
|
liliom.
|
|
lankadt
|
lefolynak
|
lemos, -öblÃt
|
liliomból való
|
|
lankadtan, petyhüdten, renyhén fekszik v. lóg:
|
lefolyó
|
lemos.
|
liliomból való.
|
|
lankadtan.
|
lefolyó.
|
lemosás
|
lina
|
|
lankadtság
|
lefolyván az éj
|
lemosás, -öblintés
|
Lirinusbeli,
|
|
lankadtsága
|
lefon,
|
lemosó, -öblintő.
|
liszt
|
|
lankás
|
lefordÃt
|
len
|
lisztalakú
|
|
lankásság
|
lefordÃtottak
|
len fejérnemü
|
lisztbÅ‘l, hüvelyes veteménybÅ‘l s több effélébÅ‘l készÃtett vastag étel
|
|
lankasztó
|
lefordÃtva a görög
|
len felfolyóval és gyapju beverővel szőtt
|
lisztbÅ‘l, túróból és vizbÅ‘l készÃtett perecek.
|
|
lant
|
leforog
|
len v. gyapjú felfolyóból
|
lisztes
|
|
lant.
|
leforog, eltelik
|
len-
|
lisztes galagonya
|
|
lanton
|
lefos
|
len- v. kendersulyok
|
lisztes ládája.
|
|
lanton játszik
|
lefoszt
|
len.
|
liszthez tartozó
|
|
lantos költemény
|
lefosztott valami
|
lenből való
|
lisztlángból sütő
|
|
lantos költemények
|
lefőz
|
lenből való mellvért.
|
lisztlángból való
|
|
lantos költő,
|
lefőz.
|
lencse alaku kis folt,
|
lisztpor
|
|
lantos költő.
|
lefügg
|
lencse-
|
literae.
|
|
lantos,
|
lefüggeni, -csüngeni hagy
|
lencse.
|
Livia Augusta császárné barátnéja
|
|
lantos.
|
lefüggeszt
|
lencsealakú
|
Livia, kit Caligula ravaszságáért Ãgy nevezett.
|
|
lantot ver
|
lefüggeszt,
|
lencsealaku edény;
|
Liviáról elnevezett.
|
|
Lanuvium mellett fekvő birtok, jószág.
|
lefüggő
|
lencsealaku tárgy,
|
Livii
|
|
lanyhán űz
|
lefut
|
lencsét illető
|
Livius (Andronicus) féle,
|
|
lanyhán.
|
lefutás
|
lendÃt v. mozdÃt valamit a dolgon
|
Livius Andronicus egyik szomorú költeményének neve.
|
|
lanyhaság
|
lég
|
lendület
|
Livius Drusus néptribunusnak barátja, Kr. e. 75-ben consul, jeles szónok, kirÅ‘l Cicero «de oratore» cÃmű munkájában és «de natura deorum» cÃmű 3 dik könyvében emlékezik, s Å‘t beszélteti
|
|
lanyhul
|
lég-
|
lenevet
|
Livius-féle,
|
|
lanyhul.
|
legalább
|
lenéz
|
llenszegülés
|
|
Laocoon egyik fia.
|
legalább 17 napi időköz,
|
lenézés
|
lnnen bejárás, bejáróhely átalán
|
|
láp
|
legalább hát ki vagyok, ha stb.
|
lenézés.
|
ló
|
|
lap valamely emléken,
|
legalább mozgó vizben
|
lenézett
|
ló ciprus
|
|
lapályos
|
legalább.
|
lenéző
|
ló v. más igavonó állat hajtotta száraz malom;
|
|
lapát, lapicka, vaskalán.
|
legalacsonyabb
|
lenéző kigunyolás
|
ló-
|
|
lapát.
|
legalázatosabb
|
lenéző.
|
ló.
|
|
lapátocska.
|
legalja a tölgynek
|
lenézőleg
|
lob
|
|
lapda, melyet ököllel ütöttek ki.
|
legalsó
|
lenézőleg kigunyol
|
lob.
|
|
lapdacsidom.
|
legalsóbb
|
lenfonal
|
lőbbeni v. előbbi napról való
|
|
lapdacskészÃtÅ‘,
|
legalsóbb rangu
|
lengedez
|
lobog
|
|
lapdajáték ilyen lapdával.
|
légáramlás
|
lengedező
|
lobogó
|
|
lapidosus.
|
legatus állomása
|
lengendezése
|
lobogó tűz
|
|
lapis
|
legatus, kit a császár helytartónak küldött valamely tartományba, és consuli ranggal felruházott
|
lenkeszkenő;
|
lobos
|
|
lapis melléklettel vagy magára is
|
legázol
|
lenlepedÅ‘ v. terÃtÅ‘.
|
lóca lába.
|
|
lapis, egy kisázsiai fejér márványfaj.
|
legázolja apját;
|
lennel vagy vászonnal foglalkozó,
|
lőcslábu
|
|
Lapitha fejedelem Thessaliában, Caeneus és Polyphemus apja;
|
légbeli
|
lennemü
|
locsogó
|
|
Lapithák.
|
légbeli hiú
|
lénnyé lett
|
locsol
|
|
lapÃtó.
|
legbelsőbb
|
leno keresete
|
locsolja
|
|
lapocka
|
legbensőbb
|
lenruhát viselő
|
lócsorda
|
|
lapockák
|
legbensőbb veleje.
|
lenszál
|
locsos
|
|
lapogat
|
legbizalmas környezetét igyekezett pénzzel megvesztegetni;
|
lenszárak.
|
lódÃtás
|
|
lapon
|
legcsekélyebb
|
lenszövet
|
lődöznek
|
|
lapos
|
légcsend
|
lent
|
lóé
|
|
lapos és széles csésze, küln. áldozatcsésze.
|
légcső
|
lent fonó és vásznat szövő.
|
Loetorius-féle
|
|
lapos hajók
|
légcsőbaj
|
lent termő,
|
lófark,
|
|
lapos kis tálca
|
legel
|
lent viselő
|
lófark;
|
|
lapos olajos korsó.
|
legel.
|
lentakács
|
lófejő;
|
|
lapos orru
|
legelébb
|
lentor
|
lóforma várostromgép.
|
|
lapos tál
|
legelés
|
Lentulusra játsza magát.
|
lóg
|
|
lapos tál v. csésze
|
legelő
|
lenvásznat illető
|
lógás.
|
|
lapos testüek;
|
legelő.
|
lenvásznot illető
|
lógós
|
|
lapos- v. piszeorru
|
legelő;
|
lenvászon-takács.
|
lógós ló
|
|
laposan domboru
|
legelőbb
|
lény
|
lógósnak lenni
|
|
laposan, rónán, alacsonyan fekszik:
|
legelőbb lát,
|
lenyakaz
|
lohad
|
|
laposorru
|
legelőbb lett
|
lenyakazás
|
lohaszt
|
|
laposorruság
|
legelőbb nyilók;
|
lenyal
|
lóháton
|
|
laposra tapod gyakran használ
|
legelőbb született
|
lenyal, nyalva megeszik
|
lóháton harcoló
|
|
laposra v. egyenesre kiterÃt,
|
legelőbb teremtett.
|
lenyal.
|
lóháton megjárja.
|
|
laposra ver
|
legelőhely.
|
lényeg
|
lóháton megkerül
|
|
lapossá, egyenessé tesz
|
legelőkelőbb
|
lényeg nélkül való
|
lóháton menni
|
|
lappang
|
legelőkelőbb emberek valamely államban.
|
lényegben való egyezés.
|
lóháton ülő
|
|
lappangás
|
legelőkelőbb,
|
lényegében
|
lóháton v. gyalog
|
|
lappangó
|
legelőkelőbb, -tekintélyesebb, -jelesb, -jobb:
|
lényeges
|
lóháton.
|
|
Largus-féle.
|
legelőkelőbbek egyike
|
lényeges és szükséges rész valami egészhez:
|
lóhere.
|
|
lárma
|
legelőnek vagy gyümölcs- és virágtenyésztésre használnak és mivelnek
|
lényeges részeiben hiányos
|
lőhető
|
|
lármás
|
legelőnek való,
|
lényeges tartalom v. minőség
|
lóhoz tartozó
|
|
lármás.
|
legelőnek való.
|
lényeges.
|
lóhoz v. lóból való
|
|
lármát csinálni.
|
legelőpénz
|
lényegesen.
|
lóhoz v. lótól való, ló-
|
|
lármát üt,
|
legelőre megy
|
lényegtelen
|
lóistáló.
|
|
lármát ütni
|
legelőre visz
|
lényegtelen.
|
lóizomhoz tartozó.
|
|
lármával eltelt
|
legelővel bővelkedő
|
lenyel
|
lök
|
|
lármáz
|
legelső hely
|
lenyelés
|
lök tova
|
|
lármázás
|
legelső kezdet
|
lenyelhető.
|
lök, vet
|
|
lármázó
|
legeltet
|
lenyeli
|
lök.
|
|
lármázó ügyvéd
|
legeltet,
|
lenyes
|
lökdös
|
|
lármázó, dicsekvő, száját használni tudó.
|
legeltetés
|
lenyÃr
|
lökdösődés a szinházbeli ülőhelyekre tolakodás közben
|
|
larok és penates, mivel ezeknek minden ünnepi lakomán egy tálban ételt tettek eleikbe.
|
legeltetésre alkalmas
|
lenyÃrás
|
lökés
|
|
lárok, a rómaiaknál az utak, az ország stb. védistenei, tehát házi istenek, elholtak jótékony lelkei
|
legény
|
lenyirás, leborotválás,
|
lökéssel tova hajÃt
|
|
lásd
|
legény mesterembernél
|
lenyÃrt gyapjú
|
lökődés
|
|
lásd e szót
|
legények
|
lenyom
|
lóköröm
|
|
laserpicium-mal készÃtett,
|
legénység
|
lenyom és elhomályosÃt,
|
löktet a szemöldököm azaz
|
|
Laserpitium
|
legerősebb szálkáit kiveszi
|
lenyom:
|
lól
|
|
Laserpitium növényt termő.
|
legerőteljesebb életkor
|
lenyomás
|
lólihegés.
|
|
laska
|
leges legelső
|
lenyomat
|
Lollius-féle.
|
|
láss hozzá, hogy irj.
|
leges, legelőször.
|
lenyomva tart
|
lomb
|
|
lassabban indÃt.
|
leges-legcsekélyebb
|
lenyugvás
|
lomb vesztett,
|
|
lassacskán.
|
legesleg
|
lenyugvó
|
lomb-.
|
|
lássad, hogy tudod megenni.
|
legesleg-
|
lenyuló
|
lombból
|
|
lassan
|
legeslegfelsőbb
|
lenyuz.
|
lombból való.
|
|
lassan beszélő.
|
legeslegjobb
|
lenyuzott v. nyers bőr állatoké
|
lombfedél
|
|
lassan égő.
|
legeslegtöbben.
|
lenzsinór
|
lombhoz tartozó
|
|
lassan eléget
|
legészakibb sziget a Cycladok közt
|
Leo császárt illető v. tőle származó.
|
lombhullató
|
|
lassan elmuló
|
legfelső fok
|
leöblÃt
|
lombja
|
|
lassan emelkedő
|
legfelső része
|
leokád
|
lombos
|
|
lassan emésztő.
|
legfelsőbb fok (rangban, méltóságban, érdemben s több effélében);
|
leöl
|
lombos ágakból készült koszorú.
|
|
lassan és halkan jár
|
legfelsőbb pontja valaminek
|
leöl.
|
lombos fákkal
|
|
lassan evez;
|
legfelülről.
|
leold
|
lombos haj
|
|
lassan foly.
|
legfőbb jó.
|
leölés
|
lombos szőr, állatokon
|
|
lassan folyó,
|
legfőbb rang a gyűlésben
|
leölő
|
lombos,
|
|
lassan folyó.
|
legfÅ‘bb volt a fl. Dialis, a Jupiter papja, kinek sok kiváltsága volt, lictor kisérte, sella curulis-a volt; de e kiváltsággal szembe megszorÃtásai is voltak, lóra ülni, eskünni és éjjelre a városból kimaradni nem volt szabad. NejétÅ‘l nem válhatott el, ha
|
leomlás
|
lombos.
|
|
lassan halad,
|
legfőbbek
|
leomlik
|
lombosÃt.
|
|
lassan járni.
|
legfölebb
|
leömlő
|
lombozat
|
|
lassan járó
|
légfolyam
|
leönt
|
lombozat.
|
|
lassan járó terehhordó hajó
|
legfontosabb
|
leönt.
|
lombtalan
|
|
lassan járó.
|
légfuvás
|
leöntő =
|
lombvágó.
|
|
lassan mozduló
|
léggel felfútt párna
|
Leontopolis fővárosáról elnevezett kerület Alsó-Egyiptomban.
|
lomha
|
|
lassan sóhajtó
|
leggonoszabb
|
leőröl
|
lomha emberekre
|
|
lassan telő,
|
leggyakrabban
|
leövez
|
lomha eszű.
|
|
lassan tovább terjed
|
leggyakrabban a trombitával adott jel
|
lép
|
lomha mozgásában
|
|
lassan-lassan
|
leggyakrabban meglevő tárgyról
|
lep meg;
|
lomha.
|
|
lassanként
|
leggyakrabban testvérekről és hozzájok tartozókról, v. tőlök származókról
|
lép valahová
|
lomhalábu
|
|
lassanként (valakinek) tulajdonává tesz;
|
leghátulsó
|
lép. Képes beszédben Ãgy nevezte Trajanus a császári magánkincstárt.
|
lomhán
|
|
lassanként egyébre megy által
|
leghitelesebbek
|
lépbaj ellen való szerek.
|
lomhaság
|
|
lassanként elegyenesednek
|
léghólyag növényen
|
lépbajban szenvedők
|
lomhaság.
|
|
lassanként elenyészik
|
leghosszabb nap az évben
|
lépbeteg;
|
lomhává
|
|
lassanként elenyésztet
|
léghuzam
|
lépbetegek
|
lomhává tesz
|
|
lassanként elfogy
|
légi
|
lépcső
|
lomhÃtó
|
|
lassanként elgyengül.
|
legidősbik fiu;
|
lépcső-
|
lomhosodik
|
|
lassanként elmossa
|
legidősebb
|
lépcsőépÃtés
|
lónál
|
|
lassanként elsajátÃt
|
legifjabb;
|
lépcsőhöz
|
lonc.
|
|
lassanként elterjed
|
leginkább
|
lépcsők nélkül való fel- vagy lejáró ut épületben
|
lőnek
|
|
lassanként emelkedő
|
leginkább az épületekre való tekintettel
|
lépcsőzetes
|
lónév
|
|
lassanként emelkedő domb;
|
leginkább valaki eszéhez és belátásához fordulva,
|
lépcsőzetes felrakás
|
Longula város lakói.
|
|
lassanként emészti.
|
légió
|
lépcsőzetes, a minek lépcsője van
|
lop
|
|
lassanként emésztő
|
legiohoz tartozó,
|
lépcsőzetesen emelkedő ászkok
|
lop,
|
|
lassanként ered
|
legismeretesb
|
lépcsőzetesen emelkedő.
|
lopás
|
|
lassanként és észrevétlenül belopódzik
|
legismeretesb Hannibal testvére, ki 207-ben Kr. e. ütközetben esett el. Innen -balianus
|
lépcsÅ‘zetesen mélyÃt
|
lopás bűnébe esik
|
|
lassanként felejt
|
legismeretesebb
|
lépcsőzetesen övedzőfal
|
lopás szándékával hozzá nyul
|
|
lassanként felemel
|
legismeretesebb a nagy szónok és államférfi
|
lépcsőzetesen rakott
|
lopás.
|
|
lassanként felnő
|
legismeretesebb egy ily nevü költő, Ovidius barátja
|
lépdegel
|
lopásért
|
|
lassanként ideiglenes kormányzás alá esünk
|
legismeretesebb L. Ninnius Quadratus, néptribunus 57-ben Kr. e., a ki Ciceró visszahivatása mellett működött.
|
lépdel
|
lopásra.
|
|
lassanként kisebbedés
|
legismeretesebb Publius Corn. D., Ciceró veje Tullianak harmadik férje. Rosz erkölcsü és nem becsületes jellemü ember, Caesar halála után elébb a köztársasági párthoz, később az Antoniuséhoz csatlakozott. Cassius Laodiceában ostrom alá vette, hol magát me
|
lépdelés
|
lopást védő
|
|
lassanként közöl
|
Legismertebb Lucius O., ki mint consul 121-ben Kr. e. C. Gracchust megölette. Mint követ 115-ben Kr. e. Afrikába küldetvén, Jugurthá tól megvesztegettetni engedte magát, miért elÃtéltetett és számüzetett; ― egy Q. Opimius volt consul 600, u. c. és egy Opi
|
lepecsétel.
|
lopó.
|
|
lassanként senyvedő
|
legismertebb M. Juvencius L., vádlója a Cicerotól védett Cn. Planciusnak.
|
lépeget
|
lopott
|
|
lassanként való megszüntetés
|
legjelesb vagy igen előkelő
|
lepel
|
lopott jószág
|
|
lassanként veszti hirét és erejét
|
legjobb barátom
|
lepel.
|
lopott.
|
|
lassanként.
|
legjobb egészségben
|
lépem csiklandása hahotára fakaszt.
|
lopva
|
|
lassanként:
|
legjobb tudtommal és lelkiismeretemmel
|
lepény
|
lopva bemegy
|
|
lassankénti elenyészése valaminek
|
legkedvesebb.
|
lepényáruló
|
lopva és észrevétlenül valahova megy
|
|
lassankénti eredés
|
legkesebbet se
|
lepénysütő
|
lopva lélekzel
|
|
lassÃtó.
|
legkeskenyebb oldalára állÃtni
|
lepereg
|
lopva v. alattomban valahová v. valamibe bevisz
|
|
lassú
|
legkevésbé
|
lépés
|
lopva vetélykedik.
|
|
lassú előhaladásáról
|
legkevésbé se
|
lépes méz
|
lopva.
|
|
lassu fizető
|
legkevésbé se fáradni
|
lépés mint hoszmérték
|
lora
|
|
lassú folyása beszédnek
|
legkevésbé se habozom
|
lépés mint hoszmérték.
|
lóra alkalmas vagy lóra termett
|
|
lassú hatás
|
legkevésbé se.
|
lépés.
|
lóra és lovaglásra vonatkozó
|
|
lassu lábu
|
legkevésbé v. igen kevéssé:
|
lépés:
|
lóra.
|
|
lassú mozgás
|
legkisebb gyermeked;
|
lépésenként
|
lőrés
|
|
lassú nyelvű
|
legkisebbet se fáradni.
|
lépését siettetni
|
lóról
|
|
lassú térdű
|
legkövérebb része.
|
lépésről lépésre
|
lóról bukott.
|
|
lassu,
|
legközelebb
|
lépésről lépésre haladó
|
lóról,
|
|
lassu, késedelmes, beszédben vagy cselekedetben:
|
legközelebb hozzá én vagyok.
|
lépésről lépésre haladva
|
lóról, a lábával lök, rúg.
|
|
lassu.
|
legközelebb következő
|
lépést
|
lóról, fék v. kantár nélküli;
|
|
lassubb és meggondoltabb működésre kényteti;
|
legközelebb mult
|
lépést haladó
|
lóról: járomban járó
|
|
lassúdik
|
legközelebb, -hoz, -hez
|
lépet illető
|
lőszer
|
|
lássuk csak
|
legközelebbi
|
léphető
|
lószerszám;
|
|
lassúság
|
legközelebbről szagra nézve, azután a többi érzékekre és
|
Lepidus-féle,
|
lótakaró nemezből
|
|
lassúság, lassúdás.
|
leglényegesebb
|
lepke.
|
lótáp
|
|
lassusága
|
legmagasabb fokán.
|
lépkórosok
|
lótápot hoz.
|
|
lát
|
legmagasabb fokban
|
lépkórosok.
|
lóterÃtÅ‘
|
|
lát,
|
legmegvetendőbb
|
leplez
|
lótetű.
|
|
látás
|
legmélyebb
|
leplezés
|
lotyók.
|
|
látás ereje
|
legmélyebb alhang
|
leplezetlen
|
lovag
|
|
látás homályossága.
|
légmozgás
|
leplezetlen valami.
|
lovag-
|
|
látás végett valahova megy
|
legnagyobb
|
leplezetlenül
|
lovaghoz v. lovagi rendhez tartozó
|
|
látás.
|
legnagyobb gonosztevők
|
leplezett
|
lovagi rang
|
|
látáshoz tartozó
|
legnagyobb mértékben.
|
leplezetten
|
lovaglás, járás
|
|
látásra
|
legnagyobb része
|
leplező
|
lovaglás.
|
|
látásra, megtekintésre méltó
|
legnagyobb terem
|
leplezve elrejt
|
lovaglás:
|
|
látással, azaz erősen és apróra megnéz,
|
legnagyobb,
|
léplyuk
|
lovagló lovak korbácsa
|
|
látatlan
|
légnemü
|
lépni
|
lovaglótakaró
|
|
látatlan.
|
legnevezetesebb
|
lépni,
|
lovagnak lenni
|
|
látatlanul.
|
legörbed
|
lepök
|
lovagok,
|
|
Laterniumból, kinek meggyilkolásával Cluentiust vádolták, mely vád ellen Cluentiust Cicero védelmezte.
|
legördÃt
|
leporozás
|
lovagol
|
|
láterö
|
legördÃtése
|
lépragasz
|
lovagol valamely állat hátán.
|
|
látérzék
|
legott
|
lépre vonatkozó
|
lovagol,
|
|
láthatár
|
legott (meglevő v. előálló)
|
lépsejt
|
lovagol.
|
|
láthatár;
|
legott alkalmaz
|
lépteit sietteti.
|
lovagolni
|
|
láthatatlan
|
legott énekel
|
léptetve
|
lovagrend
|
|
láthatatlan.
|
legott kifizeti.
|
lépvessző, madárt fogni
|
lovagrend.
|
|
láthatatlanná tesz
|
legottan
|
lépvessző.
|
lovagrend;
|
|
láthatatlanság.
|
legottan.
|
lerág
|
lovak kiosztásában
|
|
láthatatlanul.
|
legpontosabban
|
lerág,
|
lovakat tanÃtottak.
|
|
látható
|
legrégibb város Corsica szigetén.
|
lerág, elrág
|
lovakkal.
|
|
látható jel
|
legrosszabb
|
lerajzol
|
lovakra és szállása felszerelésére
|
|
látható lesz
|
legroszabb
|
lerajzolás
|
lovakról pályázásnál
|
|
látható örömével;
|
legroszabb vetés a kockán
|
lerak
|
lóváltás póstaállomáson
|
|
látható.
|
legsulyosabb faja a buzának
|
lerakja a kigyót, mellyel övezve volt.
|
lovas
|
|
látható;
|
legszebb részek kiszedése
|
lerakni
|
lovas csapat
|
|
láthatóan.
|
legszerencsésb vetés a kockán
|
lerakó hely
|
lovas ember
|
|
láthatóbbá
|
légszÃnű
|
lerakódás
|
lovas futár (állami szolgálatban).
|
|
láthatóság
|
legtágasabb értelemben még az ember is
|
leráspolyoz
|
lovas katona
|
|
láthatóság.
|
legtágasabb értelemben; a magyarban ilyenkor helyette mindig alanyi vagy tárgyi birtokrag áll
|
leráz
|
lovas nélkül való
|
|
láthatóság:
|
legtávolabb
|
leráz,
|
lovas,
|
|
láthatóvá lesz
|
legtávolabbi
|
lerázás
|
lovas-
|
|
láthatóvá tenni.
|
legtekintélyesb
|
lerázás,
|
lovas-zászló
|
|
láthatóvá tesz
|
legtekintélyesebb,
|
lerázza magáról;
|
lóvásárlási jog.
|
|
láthatóvá tesz,
|
légtenger.
|
lére készÃtett
|
lovashoz tartozó
|
|
láthatóvá tesz, mutat
|
legterhesebb
|
lére készÃtett étkek
|
lovasokkal elegyes,
|
|
láthatóvá válás
|
legterhesebbet
|
lérehajt
|
lovasoktól kisérve.
|
|
láthatóvá, szembetünővé tesz.
|
legtöbb béfolyása van
|
lerepül
|
lovasság és gyalogság.
|
|
latin
|
legtöbb gyantát tartalmaz.
|
lerészegÃt
|
lovasság közti ütközet,
|
|
latin egyházi iró az 5. száz közepe táján.
|
legtöbb v. igen sok:
|
lerészegÃt:
|
lovasság parancsnoka
|
|
latin formája e névnek
|
legtöbb vagy igen sok,
|
lerészegszik
|
lovasság vezére, parancsnoka v. szövetséges hadak vezére.
|
|
latin grammaticus az 5-ik százból.
|
legtöbbek v. igen sokan
|
lereszel
|
lovasság.
|
|
latin grammaticus az 5. százban
|
legtöbben
|
lereszel,
|
lovasság;
|
|
latin grammatikus Iustinianus uralkodása alatt.
|
legtöbbet tehet
|
lereszelt
|
lovassággal való kemény támadás;
|
|
latin jog
|
legtökéletesebb
|
leró
|
lovassághoz tartozó,
|
|
latin költő a 6-ik száz közepe táján.
|
legtudósabb
|
leró a mivel tartozik
|
lovassági kis zászló
|
|
latin költő Hadrianus és Antoninus császárok korában.
|
leguggol, hogy valakit meglessen
|
lerogy
|
lovász
|
|
latin költő.
|
legúnyol
|
lerohannak
|
lovász,
|
|
latin mezei és erdei istenség
|
legutoljára beszélni.
|
lerombol
|
lovász, a ki a hátas lovat betanÃtotta, megnyergelte, és urának a felülésnél segÃtett.
|
|
latin neve a
|
legvégre
|
lerombolás
|
lovász, küln. ménesbeli lovász, a ki a hágatásról gondoskodik,
|
|
latin nevén:
|
legvégső
|
leront
|
lovász.
|
|
latin Rhtetor és epigramma Ãró 360 körül Kr. u.
|
legvégső dolog
|
leront, lerohan
|
lovászinas
|
|
latin szövetségünnep, melyen Jupiter Latialisnak az albaniai hegyen áldoztak.
|
legvégsőbb
|
leront.
|
lóverseny
|
|
latin történetiró a 4-ik száz végin és az 5-ik elején, szül. Tarragonában.
|
legvégsőre jutott a dolog.
|
lerontani
|
lövés
|
|
latin,
|
légvonal
|
lerontás
|
lövés távolságra
|
|
Latini Juniani, egy Junius-féle törvény alapján «Latinitas»-t nyert osztály, sajátságos polgárjogi állapottal, l. a rómaijog kézikönyveit.
|
légy áldott!
|
lerontja
|
lövésnek kitettnek lenni
|
|
latinok v. tulajdonképpen azon emberek, kik jus Latiival birtak:
|
légy bátor!
|
lerontó
|
lövésnyi távolságra jőnek, oly közel, hogy meg lehet támadni
|
|
latinra fordÃtni.
|
légy kegyelmes hozzánk
|
leroskad
|
lövésre, dobásra stb. alkalmas,
|
|
latinságban csak összetételben (s hangzatosság kedveért majd
|
légy meggyőződve
|
leroskadás
|
lövéstávolságra jőni
|
|
latinságban mindig ott van mellette.
|
légy olyan szÃves!
|
lerovás
|
lövöldöz.
|
|
latinul
|
légy rövid.
|
les
|
lovon
|
|
latinul beszélni
|
légy;
|
les valamit
|
lovon járó
|
|
latinul beszélni.
|
legyecske.
|
les.
|
lovon ül,
|
|
latinul fejez ki
|
legyek hazug, ha nem ugy van
|
lesbe áll
|
lovon,
|
|
latinul ir valamiről,
|
legyen hát
|
lesben áll és valakire leselkedik
|
lovon, lovasságnál szolgálni,
|
|
latinul:
|
legyen igazad.
|
lesben álló
|
lőzi meg
|
|
Latinus király fia, Proeneste alapÃtója.
|
legyet fogó;
|
lesből
|
Lucania tartománya Alsó-Itáliában,
|
|
Latinus király juhászai.
|
legyet illető
|
Lesbos és Andros szigetek régi neve.
|
lucaniai:
|
|
Latinus király leánya, Aeneas neje.
|
legyez
|
Lesbos, Cyprus és Rhodus szigeteinek régi neve.
|
Lucentiabeli,
|
|
Latinus király neje.
|
legyezget.
|
leselkedés
|
lucerna
|
|
Latinus latiumi király neje.
|
legyező
|
leselkedik
|
Lucilius költő kedvese.
|
|
latinus város az appiai út mellett Antium vidékén, ma Casale di Conca
|
legyező hordozó
|
leselkedik valami után
|
Lucilius születéshelye
|
|
Latinusnak apja
|
legyezőcske.
|
leselkedő
|
Lucilius, ki Suessa Aurunca-ban született
|
|
Latinusnak sajátsága,
|
legyinteni
|
lesi az alkalmat
|
Lucius
|
|
Latium és Campania határán hegyfok és város, hol a monda szerint Aeneas dajkája temetve volt; ma Gaeta
|
legyőz
|
lesi az alkalmat a bűntényre;
|
Lucius A. S., az elÅ‘bbeni fia, Nero császár tanÃtója
|
|
Latium lakosa
|
legyőz.
|
lesiet
|
Lucius A., Pompejus párthive, Hispaniában legatusa, kit a thapsusi ütközet után mint hadifoglyot Caesar katonái megöltek.
|
|
Latiumban
|
legyőzés.
|
lesimÃt
|
Lucius A., vigjáték-költő 100 év körül Kr. e.
|
|
Latiumban egy helység,
|
legyőzetlen
|
lesimul.
|
Lucius C. P. Caesoninus, Caesar ipja, Kr. e. 58-ban consul, Cicero ellenfele.
|
|
Latiumban született.
|
legyőzhetetlen
|
leskelődés
|
Lucius Egn. átcsapott mint quaestor Antoniustól Octavianushoz.
|
|
Latiumbeli nép.
|
legyőzhető,
|
leskelődik
|
Lucius J. C., Marius és Cinna párthÃve, kit Fimbria megölt.
|
|
Latiumhoz tartozó,
|
legyőzhető.
|
leskelődik utánam
|
Lucius M. Plancus, Galliában Caesar legatus-a, Caesar halála után előbb a senatus-hoz, később Antoniushoz, végre Octavianushoz állott.
|
|
latiumi város ma Alatri
|
legyőzi
|
leskelődik, hogy magához ragadhassa
|
Lucius S. L. ?eusus
|
|
látja, hogy egy lépés előre, bizonyos bukás, a visszalépés pedig következetlenség
|
legyőzik
|
leskelődő
|
Lucius S., néptribunus Kr. e. 376―367 körül
|
|
látják
|
legyőző
|
leskelődve felfog
|
Lucius V.
|
|
látkör
|
legyőző (nő).
|
leskődik
|
Lucius V. Fl.
|
|
látkör.
|
legyőző(nő)
|
lesni valaki elfoglaltatását;
|
Lucius V. Fl., a 3-dik szám alattinak fia.
|
|
látlagos
|
legyÅ‘zÅ‘, meghódÃtó
|
lesodor
|
Lucius V. Poplicola
|
|
látmány
|
legyőző.
|
lesöpör.
|
lucus
|
|
látni birás.
|
legyÅ‘zött antiumbeliektÅ‘l zsákmányul nyert hajók orraival földiszÃtett szószék, s a tér körülötte
|
lest hány v. vet;
|
lúd
|
|
látni enged
|
legyőzött pártról:
|
lest hány valakinek.
|
lúd-
|
|
látni kezd
|
legyőzte. Majd legatusa volt bátyjának Luciusnak (Asiaticus) a syriai Nagy Antiochus elleni háboruban, ki 190-ben Kr. e. Magnesiánál meggyőzetett. Egyik leánya, tehát egy «Cornelia» Tib. Sempronius Gracchus neje volt, s igy a két Gracchus anyja.
|
lest vető
|
lúdól
|
|
látni megakadályoz:
|
légyre vonatkozó
|
lesújt
|
lúdról.
|
|
látni méltó
|
legyűr
|
lesujtás
|
lúg.
|
|
látni nem tudás.
|
légyüző, a mely egyszersmind ruhakefe gyanánt is szolgált;
|
lesülyed
|
lúg;
|
|
látni tudó.
|
légző v. lélegző cső.
|
lesülyedés v. -sülyesztés
|
lugas
|
|
látni.
|
léha
|
lesülyeszt
|
lugasra nevelt,
|
|
látnivaló
|
léha szóáradozás erő nélkül.
|
lesurlás
|
lúgféle.
|
|
látnok
|
léha üresség
|
lesúrol
|
lugos.
|
|
látnoki tehetség
|
lehagy
|
lesurolhatatlan
|
lükögő
|
|
látó
|
lehagy a harccal
|
lesurolt
|
lükögő.
|
|
látó erő
|
lehajlás
|
lesüt
|
lüktetés
|
|
látó nyilások;
|
lehajlÃt.
|
lesüti
|
lüktetés.
|
|
látó;
|
lehajló
|
lesütni szemét.
|
lüktető
|
|
látod
|
lehajol.
|
lesütni;
|
luna teste
|
|
látogatás
|
lehajt
|
lesütött
|
Lupercalia.
|
|
látogatja
|
lehajtja
|
lesütött szemek.
|
Lupercus istenhez tartozó,
|
|
látogató
|
lehajtott
|
lesütött szemekkel
|
Lupercus istenségnek szentelt barlang, a Palatinus hegyen.
|
|
látogató (fogadóban stb.)
|
lehámoz
|
lesütött,
|
Lupercus papjai,
|
|
látogatóba valahova jő
|
lehangol
|
lesz
|
Lupercus tiszteletére szentelt ünnep.
|
|
látogatva jő
|
lehangol.
|
lesz belőle.
|
Lurco-féle,
|
|
látogatva megtekint
|
lehangolás
|
lesz enyém, ellenben
|
lusta.
|
|
latolgató.
|
lehangolt
|
lesz uralkodóvá
|
Lycaonia egy része.
|
|
Latona mellékneve.
|
lehánt
|
lésza
|
Lycia partjánál;
|
|
lator
|
lehánt.
|
leszaggat
|
Lycomedes leánya
|
|
lator.
|
lehány
|
leszakaszt
|
Lydia helyett
|
|
látóvá tesz
|
lehányás
|
leszakasztás
|
Lydia ősi fővárosa a Pactolus partján, Croesus székvárosa, ma Szart falu
|
|
látóvá tevő.
|
leharapdál
|
leszakÃt
|
lydiai dalok költője v. éneklője.
|
|
látsugár
|
léhaság
|
leszakÃt, le-, elszakaszt
|
lyra
|
|
látszanak újra
|
lehasÃt
|
leszakÃtás
|
Lysippus testvére.
|
|
látszat
|
léháskodik
|
leszakÃtott
|
lyuk
|
|
látszatra.
|
lehéjaz
|
leszaladás
|
lyuk, melyben a viz megáll tócsa
|
|
látszik
|
lehel
|
leszáll
|
lyukakat.
|
|
látszik rajta tisztán
|
lehel.
|
leszállás
|
lyukakon át.
|
|
látszik valami különbség.
|
lehelés
|
leszállÃt
|
lyukas
|
|
látszik,
|
lehelés,
|
leszállÃtja
|
lyukas.
|
|
látszólag
|
lehelet
|
leszállÃtja az ellenséget a dombról a sikra, hol a harc mindkettÅ‘jökre nézve egyenlÅ‘ lesz
|
lyukgatott
|
|
látszólagos
|
leheletet bocsát
|
leszálló
|
|