|
G. háborog
|
gőgösen.
|
gyakorlati
|
gyermekeit, fiókáit szerető,
|
|
G. I.
|
gőgre csábító
|
gyakorlati élet.
|
gyermekek
|
|
G. L.
|
gögre ingerlő
|
gyakorlati és tettleges vallásosság
|
gyermekek átalán
|
|
G. lakói
|
gólya
|
gyakorlati, tettben nyilvánuló
|
gyermekek játékszere.
|
|
G. lakói.
|
gólyát illető
|
gyakorlatlan
|
gyermekek száraz dajkája
|
|
G. P. R. F.
|
golyó
|
gyakorlatlan kézzel irott.
|
gyermekek, a szülékhez való viszonyban
|
|
G. S.
|
golyócska lisztből, orvos- és illatszerekből
|
gyakorlatul felvett pernek megvizsgálása.
|
gyermekek:
|
|
G.- ba
|
golyócska.
|
gyakorlatul kidolgozott beszéde vagy a tanítványnak, melyet aztán a tanító megbirált és kiigazított vagy magának a tanítónak a tanítványok számára példányul, tehát «gyakorlati beszéd» v. «példánybeszéd»
|
gyermekeké nevelő;
|
|
G.-ban forrongás van
|
golyóforma
|
gyakorló
|
gyermekeket
|
|
G.-féle
|
golyvás.
|
gyakorló eszköz
|
gyermekekkel van teli.
|
|
gabnából készült áldozati kása.
|
gomb a sarun, a melyre a sarukötőt akasztották.
|
gyakorlónő,
|
gyermekes
|
|
gabnafélék
|
gömb alakja van
|
gyakorlott
|
gyermekes (magaviselet).
|
|
gabnakereskedő
|
gomb, ajtón, öven s több effélén.
|
gyakorlott legénység
|
gyermekes magaviselet.
|
|
gabnakiosztás.
|
gömb-
|
gyakorlott orgyilkosok.
|
gyermekes,
|
|
gabnarosta
|
gömb.
|
gyakorlott valamiben
|
gyermekesen.
|
|
gabnaszár
|
gomba
|
gyakorlott,
|
gyermekeskedik
|
|
gabnát szór
|
gombaféle.
|
gyakorlott, tapasztalt, ügyes, szakértő
|
gyermeket
|
|
gabnatermésre vagy szülésre alkalmas
|
gombaforma kinövés a juharfán
|
gyakorlottan.
|
gyermeket nemzeni
|
|
gabnatermő.
|
gömbalak
|
gyakorlottság
|
gyermekfelügyelő
|
|
gabnaügyre,
|
gömbalakra alakított tapaszanyag.
|
gyakorlottság és ügyesség a beszédben.
|
gyermekgyilkosság.
|
|
gabnauzsorás.
|
gömbalakra formálta
|
gyakorlottság valaminek összeállításában v. készítésében
|
gyermekhez illő
|
|
gabona
|
gömbalakra gömbölyít
|
gyakorlottsága van valamiben
|
gyermekhez tartozó
|
|
gabona dolgában szükséget szenvedni
|
gömbalakú
|
gyakorol
|
gyermekholmi
|
|
gabona összevásárolója
|
gömbalaku egyes darabokban való előfordulása egy kőzetnek
|
gyakorol valamit
|
gyermeki
|
|
gabona szelelése
|
gömbalakú galuska mint étel
|
gyakorol,
|
gyermekileg.
|
|
gabona-
|
gombaszerü kinövés ember testén, és olajfákon.
|
gyakorol.
|
gyermekjáték:
|
|
gabona-kiosztást illető
|
gömbhöz tartozó
|
gyakorol:
|
gyermekké fogadott
|
|
gabona-kiosztást illető számbavételről is.
|
gömbidomu
|
gyakorolható
|
gyermekké lesz
|
|
gabona-nemeknél s több efféléknél
|
gömbkerek test
|
gyakorolja
|
gyermekké v. örökbe fogad
|
|
gabona-ügy
|
gömbkerek.
|
gyakorolja magát
|
gyermekké v. örökbe fogadás
|
|
gabonabeli ajándék
|
gombóc
|
gyakorolja magát:
|
gyermekkor
|
|
gabonából
|
gombóc-v. galuska készítő.
|
gyakoroltan
|
gyermekkor óta
|
|
gabonából készült
|
gombócka
|
gyakoroltság
|
gyermekkor v. első v. gyönge fiatalság
|
|
gabonáé
|
gömböcs- v. lapdacsidomu
|
gyakrabban kedélyt illetőleg, valamely bényomást v. (kellemes v. kellemetlen) hangulatot előidéz
|
gyermekkorát tölteni,
|
|
gabonafaj
|
gömböcske
|
gyakran
|
gyermekkormány,
|
|
gabonához tartozó
|
gömböcske tapaszanyagból.
|
gyakran (mellékletül)
|
gyermekkoru
|
|
gabonához való két águ villa;
|
gömböcske.
|
gyakran a lélek v. kedély nyugodtságáról
|
gyermeknek való
|
|
gabonajegy
|
gombolyag
|
gyakran a megholtak lelkeiről
|
gyermeknek való síp.
|
|
gabonakásás
|
gombolyagba tömörült.
|
gyakran a megvetés mellékfogalmával,
|
gyermeknek való,
|
|
gabonakereskedő
|
gombolyaggá összeteker
|
gyakran a megvetés vagy gyülölség mellékfogalmával
|
gyermeknyelven és mint édesgető szó
|
|
gabonamérték a zsidóknál
|
gombolyagra teker
|
gyakran a mondattal való összefüggés nélkül úgy van közbetéve, hogy valami bizonytalant és határozatlant jelöl, mit pontosabban meghatározni vagy nem tud az ember, v. nem tart érdemesnek, tehát valami csekélységet és nem érdemest, minél fogva megvetést fe
|
gyermekről, kit azért tesznek ki, hogy elvesszen:
|
|
gabonán.
|
gombolyagszerüen összegöngyölget
|
gyakran a napfényről, napvilágról,
|
gyermekről: jól fejlődik.
|
|
gabonának való
|
gombolyít
|
gyakran a tanácsról
|
gyermekség
|
|
gabonanem «olasz mohar vagy muhar»
|
gombolyított test
|
gyakran a tárgyat magát jelöli,
|
gyermekség óta
|
|
gabonára nézve, jó a gabonára.
|
gömbölyödik
|
Gyakran a távol mekkorasága is ki van fejezve
|
gyermekség óta.
|
|
gabonáról
|
gömbölyű
|
gyakran a tengerről, valamely mélységről stb., mely valamit magába nyel,
|
gyermekség óta. Innen
|
|
gabonás
|
gömbölyü alak
|
gyakran a tűzről
|
gyermekség v. gyermekkor óta;
|
|
gabonaszállító
|
gömbölyü.
|
gyakran a védencekről és jó barátokról, kik a hivatalt keresőt
|
gyermeksereg.
|
|
gabonaszállító hajó.
|
gömbölyüen.
|
gyakran alkalmaz
|
gyermekszerü
|
|
gabonaszállító.
|
gömbölyűség
|
gyakran alszik
|
gyermektelen
|
|
gabonaszár
|
gömbös timsó.
|
Gyakran azon szó és küln. kivánság, melyet elmenőknek szoktak mondani és kivánni
|
gyermektelen.
|
|
gabonaszerzés
|
gombos, fejes, a minek kis gombja v. feje, bogja van.
|
gyakran azon szoros összeköttetés, melyben az ember barátjával v. hozzátartozójával áll, közel való és gyöngéd viszony valakivel,
|
gyermektelen;
|
|
gabonaszerző
|
gomoly
|
Gyakran beszédben következik
|
gyermektelenné tesz
|
|
gabonát nyomtat
|
gomolya
|
gyakran betegség miatt
|
gyermekül fogad.
|
|
gabonát szerez
|
gomolyag
|
gyakran csatában s több effélében
|
gyermekül fogadó
|
|
gabonát visszavet
|
gomolyít
|
gyakran egy főmondat összekapcsolására szolgál, mely a megelőzöttnek következményét foglalja magába, mit a magyarban rendesen a mutató «azért» fejez ki.
|
gyérség
|
|
gabonát, kölyköt, gyermeket
|
gomolyka.
|
Gyakran egy szó különös kiemelésére
|
gyertya
|
|
gabonatermő
|
gomolyodik
|
gyakran egymásra következő
|
gyertya-, mécs-
|
|
gabonatok.
|
gomolyonként
|
gyakran eléforduló vezetéknév.
|
gyertyagyujtás
|
|
gabonával
|
gomor
|
gyakran ellenségről s több efféléről
|
gyertyagyujtó.
|
|
gabonával ellát
|
gönc
|
gyakran előforduló általános igazságok
|
gyertyánfa-.
|
|
gabonával;
|
göncöl szekere.
|
gyakran emberről, magzat, csemete, gyermek, maradék, utód és
|
gyertyánfa.
|
|
Gades
|
göncölszekere
|
gyakran emleget
|
gyertyánfából való
|
|
Gades phoeniciai neve.
|
gond
|
gyakran és buzgón gyűjt
|
gyertyát márt
|
|
Gades városának mellékneve.
|
gond nélkül
|
gyakran és erősen ugrándozik
|
gyertyatartó
|
|
Gadesbeli nők
|
gond nélkül élni
|
gyakran és figyelmesen olvas
|
gyertyatartó (viaszgyertyának való).
|
|
Gaea
|
gond nélkül kezelt
|
gyakran és ismételve énekel, énekelget, danolgat
|
gyertyatartó készítő.
|
|
gaesum-mal felfegyverkezettek, ilyenekkel mint nemzeti fegyverrel szolgáltak a hegyi lakók mint bérkatonák a római hadseregben.
|
gond, aggodalom nélkül lenni
|
gyakran és sokad magával megy valamely helyre
|
gyertyatartó.
|
|
gaetuliai nép Afrika nyugati partján az Atlas hegység körül.
|
gond.
|
gyakran és sokat van együtt
|
gyertyavilágnál vagy éjjel dolgozik.
|
|
gágog
|
gondatlan
|
gyakran és sokszor dob
|
gyertyavilágnál való dolgozás
|
|
gágogás.
|
gondatlanság
|
gyakran és váltogatva rendez
|
gyertyázás
|
|
gagyogó
|
gondatlanul
|
gyakran eszik
|
gyík;
|
|
gagyossá tesz.
|
gonddal
|
gyakran félbeszakasztott
|
gyilkol
|
|
gajdulásig iszik.
|
gonddal üzött.
|
gyakran felhozott.
|
gyilkolás
|
|
Gal. Maximianus, római császár 305―311
|
gondemésztette.
|
Gyakran főnév és névmással kapcsolatban
|
gyilkolással
|
|
Gal. Trachalus, szónok Otho korában
|
gondja van
|
gyakran forgat
|
gyilkolással kielégített
|
|
galádság
|
gondjait tobzódással igyekszik elűzni.
|
gyakran gyűnévileg rózsakoszoruk jelölésére
|
gyilkolással ontott vér
|
|
galagonya.
|
gondját viseli
|
gyakran hallottam tőle
|
gyilkolást gyilkolásra halmoz
|
|
galagyol
|
gondnok.
|
gyakran használ
|
gyilkolni
|
|
galagyoló
|
gondnoki
|
gyakran használt
|
gyilkoló
|
|
galamb
|
gondnokság
|
gyakran hasznos
|
gyilkos
|
|
galamb módjára.
|
gondnokság alá helyezett kárpótláskeresete az ellen a hatósági személy ellen, a mely neki fizetni nem tudó gondnokot rendelt.
|
gyakran hibát ejtő
|
gyilkos módra
|
|
galamb módra csókolódik.
|
gondnokságot illető
|
gyakran időt határoz
|
gyilkos módra.
|
|
galamb-
|
gondol
|
gyakran így lehet fordítani, személyesen, szóval:
|
gyilkos,
|
|
galamb.
|
gondol ki.
|
Gyakran ilyképpen
|
gyilkos.
|
|
galambász.
|
gondol valakivel
|
gyakran irónak tolla alá mond, elmond
|
gyilkosan.
|
|
galambbúg
|
gondolat
|
gyakran ismételt
|
gyilkosnő
|
|
galambdúc
|
gondolat vagy megemlékezés
|
gyakran ismételve
|
gyilkosság
|
|
galambdúc.
|
gondolat- és szó-gazdagságot
|
gyakran jár
|
gyilok
|
|
galambfajhoz tartozó
|
gondolat.
|
gyakran járt
|
gyilok.
|
|
galambfajta.
|
gondolataiban foglalkozik valamivel
|
gyakran kézben forgó dolgok,
|
gyimbor
|
|
galambfű
|
gondolatait
|
gyakran következtetésben és kérdő mondatokban
|
gyógy- v. bűvereje
|
|
galambhoz való
|
gondolatait kifejezi
|
gyakran küln. pénzügyben, a számadó könyvbe bevételt v. kiadást beir, bejegyez:
|
gyógyász
|
|
galambóc
|
gondolatait könnyen és jól kifejező
|
gyakran lát.
|
gyógyászat
|
|
galambocska módjára.
|
gondolatait szakadatlan valamire irányozza
|
gyakran megkeres
|
gyógyászat;
|
|
galambocska.
|
gondolatait, figyelmét valamire függeszti
|
gyakran meglátogat
|
gyógyászati
|
|
galambot illető
|
gondolatának tárgya
|
gyakran meglátogat.
|
gyógyászatot gyakorolni, űzni.
|
|
galambsólyom
|
gondolatban
|
gyakran megmozgat
|
gyógyerejü
|
|
galambtól való
|
gondolatban át vagy végig futja
|
gyakran melléknévileg (mellékletben)
|
gyógyerejü,
|
|
galand.
|
gondolatban átnézés
|
gyakran mikor politikai értelemben használják, a rómaiak köztársasági hajlama miatt, némi gyülölt mellékfogalom párosulván vele
|
gyógyforrás
|
|
galandféreg.
|
gondolatban elmerült
|
gyakran mint
|
gyógyforrás Cutilioe mellett.
|
|
Galba (császár) párthivei.
|
gondolatban és kedélyhangulatban
|
gyakran növényekről
|
gyógyfű a kigyómarás ellen.
|
|
Galba császár neje.
|
gondolatban hasonlóvá tesz
|
gyakran nyomósbitólag
|
gyógyfű, a mely a fej rosz nedveit levezeti.
|
|
galban, egy syriai növény
|
gondolatban hozzá told.
|
gyakran óhajtott
|
gyógyfüvek.
|
|
galbanum-ból készült.
|
gondolatban v. beszédben
|
gyakran okot, indító okot jelölve -ért, -ból, -ből, miatt:
|
gyógyhatású
|
|
galbinum-ba, azaz asszonyosan, kényes ember módjára öltözött
|
gondolatban való foglalkozás valamivel
|
gyakran olvas,
|
gyógyhatásu.
|
|
Galeria C. Emboliaria
|
gondolatban való hozzá toldás.
|
gyakran oly ifju emberről
|
gyógyhely.
|
|
Galeria Fundana, Vitellius neje
|
gondolatban van
|
gyakran olyanról, a ki itéletében v. beszédében el tudja találni, a mi helyes
|
gyógyít
|
|
Galeria tribus, a római tribusok egyike.
|
gondolatbeli vizsgálás
|
Gyakran olyanról, a mi valakinek eszéből, emlékéből kihull:
|
gyógyít.
|
|
Galerius császár mellékneve.
|
gondolatdúsan
|
gyakran olyanról, ki előre hajlik hogy üssön vagy valamit megfogjon
|
gyógyítás
|
|
Galerius császár neje tiszteletére úgy nevezve
|
gondolatjában megzavar
|
gyakran önállóan a nélkül, hogy valami összefüggésben lenne az előzménnyel, v. következménnyel, mint a beszélő egyéni véleménye v. nézete, barátságos vagy gunyos észrevételképpen fordul elő a beszédben: hiszem, elhiszem, gondolom, majd ugy vélem, hihetően
|
gyógyítás.
|
|
Galli
|
gondolatjaiba merül
|
gyakran összevétik evvel Sextius, ámbár legalább az ősrómai időben a Sestiusok patriciusok a Sextiusok ellenben plebejusok voltak
|
gyógyításhoz fog
|
|
Galli, igy nevezték őket
|
gondolatjait egybefoglalni
|
gyakran öszszekötve ezzel
|
gyógyításhoz való
|
|
Gallia azon részének lakói, a melynek neve volt: Novempopulonia.
|
gondolatját álmán jártatja
|
gyakran parancsolólag
|
gyógyításhoz való, tartozó,
|
|
Gallia Belgicában
|
gondolatját valamire fordítja
|
gyakran példáknál
|
gyógyításra alkalmas
|
|
Gallia Lugdunensisben lakott, a mai Dauphiné és Savoienben, fővárosa volt Vienna (ma Vienne a Rhone mellett)
|
gondolatlan
|
gyakran primum-mal erősbül
|
gyógyítatlan
|
|
Gallia Narbonensisben, fővárosuk: Darantasia
|
gondolatlanságtokban van v. fekszik.
|
gyakran seregről
|
gyógyíthatatlan
|
|
Gallia partja mellett
|
gondolatokba mélyedt
|
gyakran szellemi gyengeség
|
gyógyíthatatlan.
|
|
Galliában
|
gondolatokban
|
gyakran személyről s heves indulatról
|
gyógyítható
|
|
Galliában a mai Bretagne s Normandiának egy része
|
gondolattartó.
|
gyakran szolgálatból elküldés
|
gyógyítható.
|
|
Galliából, híres grammatikus és költő Sulla korában.
|
gondold meg
|
gyakran szürke hajról, ősz
|
gyógyítja
|
|
Galliából, híres szónok és ügyvéd Vespasianus korában
|
gondolható
|
gyakran tágasabb értelemben a Ch.-tól alapitott german népszövetség.
|
gyógyitni
|
|
galliai ember
|
gondolható.
|
gyakran tantus felel meg neki
|
gyógyítni kezd
|
|
galliai felöltő nemez csuklyával.
|
gondolhatólag.
|
gyakran térdel.
|
gyógyító
|
|
galliai folyó, ma Charente.
|
gondolja
|
gyakran testgyakorlatról:
|
gyógyító ápolás és gondozás
|
|
galliai hegylakó pásztornép Massiliától északra.
|
gondolkodás
|
gyakran tesz
|
gyógyító,
|
|
galliai nép.
|
gondolkodás valamire
|
gyakran utasít
|
gyógyító, orvosi v. csudatevő
|
|
galliai néptörzs az Araris (Saone) mellékén, az Aeduusoktól keletre.
|
gondolkodás valamire,
|
gyakran valamit valamivel bevon, behúz, betakar,
|
gyógyító- v. orvosszer
|
|
galliai néptörzs.
|
gondolkodás-
|
gyakran vallásos v. jóslati könyvek,
|
gyógyító.
|
|
galliai térmérték, városi telkeknél 100, falusiaknál 150 láb.
|
gondolkodásmód
|
gyakran védencekről és barátokról
|
gyógyítva
|
|
Galliának déli tartománya
|
gondolkodásmódban valakitől elszakaszt
|
gyakran «ut» következik utána, igy is
|
gyógymód.
|
|
Gallienus (császár) féle
|
gondolkodásmódról megmozdít
|
gyakran, igen messze visz
|
gyógymódot alkalmaz
|
|
Gallio 1. fogadott fia.
|
gondolkodik
|
gyakran, valamely munka szerzője, iró
|
gyógyszer
|
|
galloecus nép Hispania Tarraconensisben
|
gondolkodik, elmélkedik valamin
|
gyakran.
|
gyógyszer valami ellen
|
|
Gallogroeciában.
|
gondolkodik, hogy megmondja-e vagy sem
|
gyakran;
|
gyógyszerek.
|
|
gallus cipő készítő.
|
gondolkodó tehetség
|
gyalárd
|
gyógyszerész
|
|
gallus cipő.
|
gondolkozás
|
gyalárd (pedans)
|
gyógyszerészet.
|
|
gallus fegyverzet.
|
gondolkozás és cselekvés módja
|
gyaláz
|
gyógyszerről: hat, hatása van, ereje van;
|
|
gallus fejedelem
|
gondolkozás valamiről v. valamin
|
gyaláz s több efféle:
|
gyógyszerül és ételbe való fűszerül is szolgált.
|
|
gallus főnök, a ki a rómaiak ellen fellázadt.
|
gondolkozás- és cselekvésmód a milyen szabad emberhez illő,
|
gyaláz,
|
gyógytudomány
|
|
gallus hajító dárda
|
gondolkozásban és hűségben
|
gyaláz, szidalmaz, káromol.
|
gyógyul
|
|
gallus kétkerekü harcszekér
|
gondolkozásmód
|
gyalázás
|
gyógyulás.
|
|
gallus kis cipő.
|
gondolkozásmód, mely szabad férfihoz illik
|
gyalázás, káromlás
|
gyógyulásra kedvezők.
|
|
gallus nemzetbeli férfi
|
gondolkozásmódjára nézve rosz, rosz indulatu.
|
gyalázás, káromlás.
|
gyógyulást szerző
|
|
gallus nép a mai Normandiában, a hol még ma is Ambiéres nevű város fentartja emlékét.
|
gondolkozásmódra
|
gyalázás.
|
gyógyvíz
|
|
gallus nép a mai Soissons vidékén
|
gondolkozásmódra nézve egyenes
|
gyalázásra méltó.
|
gyógyviz, a mai Wiesbaden,
|
|
gallus nép a Rajna mellett, Helvetia határán
|
gondolkozásra nézve egyesít
|
gyalázat
|
gyökér növényé
|
|
gallus nép a Szajnától nyugatra.
|
gondolkozással, érzülettel van (viseltetik)
|
gyalázat.
|
gyökér- és kocsántalan gombafaj.
|
|
gallus nép Aquitániában, a mai Auvergne-ben
|
gondolkozásu.
|
gyalázatára szolgálónak tekint.
|
gyökérből
|
|
gallus nép Aquitaniában.
|
gondolkozik valamiről
|
gyalázatban;
|
gyökeredzik.
|
|
gallus nép Gallia Celticaban
|
gondolkozó.
|
gyalázatbélyeget süt rá
|
gyökerek
|
|
gallus nép.
|
gondolomra felvett
|
gyalázatos
|
gyökerének nedve vagy mézgája
|
|
gallus népfaj, a mai Champagneban, fővárosa Catalauni, ma Chalons sur Marne.
|
gondolóra v. fontolóra vesz
|
gyalázatos cselekedet
|
gyökeres
|
|
gallus népfaj, a mai Hautes-Alpes nevü departementban.
|
gondolóra vesz
|
gyalázatos dolog
|
gyökeres vessző
|
|
gallus népség a graji Álpokon, Mont Cenis körül.
|
gondolt
|
gyalázatos ember!
|
gyökerestől
|
|
gallus népség a Rajnánál.
|
gondolva
|
gyalázatos kerítőnő.
|
gyökerestől kihuz, kitép.
|
|
gallus népség Aquitaniában, a mai Bigorre
|
gondom van a választásra.
|
gyalázatos nyereség után járó.
|
gyökerestől, egészen
|
|
gallus népség Aquitaniában.
|
gondom van rá
|
gyalázatos nyereségen kapó.
|
gyökeret hajt
|
|
Gallus népség az Ambarrusokhoz közel.
|
göndör
|
gyalázatos.
|
gyökeret ver
|
|
gallus népség.
|
göndör fürtökben hátra folyó
|
gyalázatosan
|
gyökeret ver.
|
|
Gallus néptörzs a Loire alvidékén
|
göndör-
|
gyalázatosan megszalasztják.
|
gyökerezik
|
|
Gallus néptörzs a Maas mellett (Breda táján).
|
göndör.
|
gyalázatosan.
|
gyökérféle.
|
|
gallus néptörzs.
|
göndörhajú.
|
gyalázatosság
|
gyökérgumó.
|
|
gallus neve valami kitünő fejér gabonafajnak, a melyből különösen szaladot készítettek
|
göndörít
|
gyalázatosság.
|
gyökérhajtás, a mely elszijja a növény táplálékát
|
|
gallus nő.
|
göndörített
|
gyalázatot, kudarcot vallani.
|
gyökérhajtás.
|
|
gallus vezér, ki alatt Kr. e. 390-ben a senoni gallusok Rómát elfoglalták.
|
gondos
|
gyalázattal
|
gyolcs
|
|
gallusos
|
gondos ápolás
|
gyalázó
|
gyolcsba, vászonba öltözött,
|
|
gallusosan
|
gondos és pontos összeillesztés
|
gyalázó ajánlatot tesz.
|
gyolcsból vagy vászonból készült kendő
|
|
gally
|
gondos fáradozás
|
gyalázó irat
|
gyolcsfüggöny.
|
|
gally.
|
gondos megfontolás.
|
gyalázó körül-
|
gyom
|
|
galuskává gyúr v. alakít.
|
gondos tanulmányozás
|
gyalázó szemrehányás
|
gyom a lencse közt
|
|
gálya;
|
gondos tárgyalással, jól átdolgozva;
|
gyalázó szó, beszéd.
|
gyom felverte
|
|
galyak
|
gondos választás
|
gyalázó, káromló
|
gyom.
|
|
gamó
|
gondos választással
|
gyalázólag felhány
|
gyomlál
|
|
gamón vagy garagulyán járó.
|
gondos vizsgálással
|
gyalázva
|
gyomlálás.
|
|
gamós.
|
gondos, pontos előadó.
|
gyalázva szemére hány,
|
gyomláló kapa
|
|
ganajjal behint
|
gondosan
|
gyalázzák
|
gyomláló kapával rnegdaraszolt
|
|
ganajol.
|
gondosan ápol.
|
gyalog
|
gyomláló.
|
|
gáncs
|
gondosan ápolt;
|
gyalog jár
|
gyömölcs
|
|
gáncsol
|
gondosan átnéz,
|
gyalog katona;
|
gyomor
|
|
gáncsolás
|
gondosan elkészít
|
gyalog levő
|
gyomor szája
|
|
gáncsolhatatlan.
|
gondosan felékesít, feldiszít
|
gyalog menő:
|
gyomor tulterhelésben szenved.
|
|
gáncsoló
|
gondosan fontolóra vesz.
|
gyalog utazás
|
gyomor tulterhelése
|
|
gáncsoló.
|
gondosan kidolgoz
|
gyalog útazik
|
gyomor, mint a tápszerek csatornája
|
|
gáncsolta
|
gondosan kijavított
|
gyalog utazni.
|
gyomor-megterhelés
|
|
gáncsoskodik
|
gondosan kiválaszt
|
gyalog útazó.
|
gyomorbaj
|
|
gáncsoskodó
|
gondosan megkészít
|
gyalog vagy szárazon menni,
|
gyomorcsuk
|
|
gáncsoskodó finnyásság
|
gondosan megtart
|
gyalog-:
|
gyomorerősítő
|
|
gáncsoskodó.
|
gondosan megvizsgál
|
gyalog.
|
gyomorfájás.
|
|
gáncsot vető
|
gondosan megvizsgálva
|
gyalog;
|
gyomorgyengeség.
|
|
ganéj
|
gondosan mivel
|
gyaloghintó
|
gyomrát kiöblíti
|
|
ganéj mint trágya
|
gondosan összeköt
|
gyaloghintót hordó rúd
|
gyomrot megfekvő
|
|
ganéjjal dobál
|
gondosan rakott
|
gyaloghintóvivő.
|
gyönge
|
|
ganéjlik
|
gondosan vigyázni
|
gyalogkatona
|
gyönge nyoma.
|
|
ganéjos
|
gondosan, fáradsággal kidolgoz, elvégez,
|
gyalogol
|
gyöngéd
|
|
ganéjtól megtakarít
|
gondosan, figyelemmel kikémlel
|
gyalogol.
|
gyöngéd és kimélő szeretet
|
|
ganéjverem
|
gondosan.
|
gyalogos
|
gyöngéd szeretet tárgya
|
|
garagulya.
|
gondoskodás
|
gyalogság
|
gyöngéden
|
|
gárda
|
gondoskodás valamiért
|
gyalogság.
|
gyöngéden érint
|
|
gargarizálás.
|
gondoskodik
|
gyalogság;
|
gyöngéden érint,
|
|
gargarizálni való viz.
|
gondoskodik (valakiről)
|
gyalogságból álló.
|
gyöngéden és édesen átölel
|
|
Gargilius-féle
|
gondoskodik a vitorlákra.
|
gyalogsághoz való, tartozó
|
gyöngéden és gondosan pártfogol
|
|
gárgya
|
gondoskodik valamiről
|
gyalogsági
|
gyöngéden szeret
|
|
garoenum-mal becsinált.
|
gondoskodik, hogy a sorsjegyek alakja, minősége egyenlő legyen
|
gyalogútakkal átszel
|
gyöngédség
|
|
garum-mal becsinált.
|
gondoskodik, megvendégli
|
gyalom.
|
gyöngédség.
|
|
garummal készített bormártás.
|
gondoskodik, ügyel, nehogy stb.
|
gyalu.
|
gyöngédtelen
|
|
garummal készített bormártás;
|
gondoskodik.
|
gyaluvas
|
gyöngédtelenség
|
|
gát
|
gondoskodó
|
gyám
|
gyöngélkedés
|
|
gát (folyón, kikötő, rév stb. védelmére)
|
gondoskodom róla
|
gyám, gondnok kiskoruak és nők mellett
|
gyöngélkedés.
|
|
gát.
|
gondoskodtál arról
|
gyám.
|
gyöngélkedő
|
|
gátló
|
gondosság
|
gyámgerenda
|
gyöngeség
|
|
gátnak (a viz folyásának gátlására) elébe rakott.
|
gondosság.
|
gyámi
|
gyönggyel befoglalt
|
|
gátol
|
gondosságát valakitől megvonja
|
gyámol
|
gyönggyel gazdag
|
|
gátolás
|
gondosságbeli hiány
|
gyámol.
|
gyöngít
|
|
gátolja
|
gondossággal választott bizonyos módon, hogy feltünjék s több efféle, minthogy mások ügyelnek reá, küln. méltósággal, komolysággal s több efféle módon
|
gyámolít
|
gyöngy
|
|
gátot vet
|
gondot
|
gyámolítás
|
gyöngy.
|
|
gátot vet.
|
gondot adó
|
gyámolítás.
|
gyöngyárus.
|
|
gaudia.
|
gondot visel
|
gyámolított
|
gyöngyfűző zsineg.
|
|
gausape-ba öltözött
|
gondot visel valamire
|
gyámoló
|
gyöngyöcske;
|
|
Gavius-féle.
|
gondoz
|
gyámoltalan
|
gyöngyös
|
|
gáz
|
gondoz.
|
gyámoltalan helyzet
|
gyöngyöt a szemétdombon keresni
|
|
gaz és elvetemült emberről, «rémség, utálság».
|
gondozás
|
gyámoltalanság
|
gyöngyöt tartalmazó, termő,
|
|
gaz v. bűnös volta
|
gondozó.
|
gyámoszlop
|
gyöngyre vonatkozó;
|
|
Gaza lakói.
|
gondtalan
|
gyámpillérekkel
|
gyöngysoralaku aranylánc.
|
|
Gazabeli
|
gondtalan állapotot színlelő.
|
gyámság
|
gyönyör
|
|
Gazabeli.
|
gondtalan vagy egykedvű
|
gyámság alatt levő ember
|
gyönyör, mellyel a szem, lélek stb. mintegy jóllakik:
|
|
Gazai.
|
gondtalan, aggodalom nélkül van
|
gyámság.
|
gyönyörélvezet
|
|
gazda
|
gondtalanul
|
gyámsági
|
gyönyörködés
|
|
gazda (vendégszerető)
|
gondtalanul.
|
gyámsági,
|
gyönyörködés.
|
|
gazdag
|
gondteljes
|
gyámságot
|
gyönyörködik
|
|
gazdag (vagyok
|
gondtól emésztetni.
|
gyámszüle
|
gyönyörködik,
|
|
gazdag (vagyok stb.)
|
gondtól ment lélekkel irni.
|
gyanakodás
|
gyönyörködő
|
|
gazdag adományokat osztogató
|
gondviselés
|
gyanakodó
|
gyönyörködtet
|
|
gazdag ajándékot igérő.
|
gondviselése és felügyelete alá
|
gyanakodol
|
gyönyörködtet.
|
|
gazdag eseményekben.
|
gondviselő
|
gyanakodva
|
gyönyörködtetés
|
|
gazdag ház v. család
|
gondviselő, -val, -vel bánó átalán
|
gyanakodva.
|
gyönyörködtető
|
|
gazdag hozomány
|
göngy
|
gyanánt
|
gyönyörködtető és finom tárgyak
|
|
gazdag jövedelmet ád
|
göngyölít
|
gyanánt, a mikor is hosszában ketté vágták és a test belehelyezése után ismét összeillesztették
|
gyönyörködtető, kellemes.
|
|
gazdag készlet
|
göngyölnek bé
|
gyanít
|
gyönyörködtető.
|
|
gazdag lombú.
|
gonosz
|
gyanítás
|
gyönyörködtetőleg
|
|
gazdag mézben.
|
gonosz élet
|
gyanitás.
|
gyönyörködtetőség
|
|
gazdag tartalomban
|
gonosz és erőszakos tett
|
gyanításon alapuló
|
gyönyörködve
|
|
gazdag termés
|
gonosz lélektől megszállott
|
gyanítással teljes.
|
gyönyörrel
|
|
gazdag termésről. Innen átalán (terménybeli) jövedelem, eredmény.
|
gonosz nyelvü.
|
gyanítást, sejtelmet jelölő
|
gyönyört szerző
|
|
gazdag valamiben
|
gonosz szándékkal készít;
|
gyanítatlan
|
gyönyörű
|
|
gazdag valamiben.
|
gonosz szándékkal tesz valamit
|
gyaníthatatlanul
|
gyönyörűen
|
|
gazdag valamivel
|
gonosz szellem
|
gyaníthatólag
|
gyönyörűség
|
|
gazdag visszafizetés reményében teszi
|
gonosz szellemek kiűzése
|
gyanító
|
gyönyörüségek
|
|
gazdag zsákmányú.
|
gonosz szellemet űz
|
gyanító (nő).
|
gyönyörüségem.
|
|
gazdag,
|
gonosz terveket főz;
|
gyanított
|
gyönyörűséges
|
|
gazdag, de önző és nagyravágyó ember; polgári élete a történelemből ismeretes.
|
gonosz tett
|
gyanítva
|
gyönyörüséget érezni
|
|
gazdag, dús, vagyonos, tehetős
|
gonosz v. erkölcstelen
|
gyantája.
|
gyönyörüséget szerez magának
|
|
gazdag.
|
gonosz.
|
gyantás
|
gyönyörüséget talál
|
|
gazdagabban
|
gonosz;
|
gyantás.
|
gyönyörüséget találni valamiben;
|
|
gazdaggá tesz
|
gonoszság
|
gyantaszerü
|
gyönyörüséget vadászó
|
|
gazdagít
|
gonoszságát ― palástólja;
|
gyantatartalmu
|
gyönyörüséggel.
|
|
gazdagítás;
|
gonoszságból él,
|
gyantával bekent
|
gyönyörüséghez tartozó:
|
|
gazdagító
|
gonoszsággal
|
gyantával zamatossá tett
|
gyors
|
|
gazdagító.
|
gonoszságteli
|
gyanú
|
gyors átfutás, átutazás
|
|
gazdagodik
|
gonosztevő
|
gyanu tárgya
|
gyors elgondolás v. említés
|
|
gazdagon
|
gonosztevő.
|
gyanu.
|
gyors elhatározásával zavarba hoz
|
|
gazdagon áradozik.
|
gonosztevők.
|
gyanuba hozni valamit
|
gyors és hirtelen ide s tova mozgatás,
|
|
gazdagon ékesített.
|
gonosztevőket csörgő láncra fűzte.
|
gyanuba jőni
|
gyors hajó
|
|
gazdagon jövedelmez.
|
gonosztevőről
|
gyanuba keveredik
|
gyors lábon halad.
|
|
gazdagon kell hogy áradozzon.
|
gonosztevőt
|
gyanús
|
gyors lépésben lehalad
|
|
gazdagon kiadott
|
gonoszul
|
gyanusan.
|
gyors mozgás
|
|
gazdagon megtérít.
|
gőnye
|
gyanúsít
|
gyors mozgás.
|
|
gazdagon tenyésző
|
Gophna város környéke Judoeában.
|
gyanúsítás
|
gyors növéssel felhajt
|
|
gazdagon terem.
|
görbe
|
gyanusítólag
|
gyors serény
|
|
gazdagon,
|
görbe flótát fuvó fuvolás.
|
gyanusitva
|
gyors utazás
|
|
gazdagon.
|
görbe lábu
|
gyanusnak tart
|
gyors v. könnyü mint a szél
|
|
gazdagság
|
görbe lábu.
|
gyanusnak tartani
|
gyors.
|
|
gazdagság után való vágyat
|
görbe része valaminek.
|
gyanussá lenni
|
gyorsabb
|
|
gazdagság.
|
görbe vagy nyerges hátu.
|
gyanut ébreszt
|
gyorsabbá lesz
|
|
gazdagságáról
|
görbe végü bot, a mellyel a gyermekek a magok forgattyuját
|
gyanut ébresztőleg
|
gyorsabbacska.
|
|
gazdagsággal
|
görbe.
|
gyanutlanul.
|
gyorsabbacskán.
|
|
gazdagsággal megáldott
|
görbécske.
|
gyanuval néz
|
gyorsabban forog mint a fazekas korongja
|
|
gazdagsággal, drágaságokkal, készlettel rakott
|
görbelábu
|
gyapjas
|
gyorsabban ható szerek.
|
|
gazdagságot
|
görbén
|
gyapjas állat
|
gyorsabban tudott tervezni mint terveit végrehajtani
|
|
gazdához v. gazd asszonyhoz tartozó
|
görbén kitérő mozdulat
|
gyapjas bőr
|
gyorsan
|
|
gazdálkodás
|
görbeség
|
gyapjas bőrü.
|
gyorsan a száraz felé vitorláz
|
|
gazdaság
|
görbeség.
|
gyapjas szemü
|
gyorsan átmegy rajta
|
|
gazdasági eszköz
|
görbít
|
gyapjas,
|
gyorsan beszélés
|
|
gazdasági görög iró.
|
görbít, hajt
|
gyapjas, szőrös.
|
gyorsan elébbre hajt
|
|
gazdasági iró.
|
görbít.
|
gyapjas.
|
gyorsan elfoglal.
|
|
gazdaságilag mivel
|
görbítés
|
gyapjaslábu, azaz kinek lába gyapjuba van takarva.
|
gyorsan elmuló
|
|
gazdaságos
|
görbített
|
gyapjasság
|
gyorsan előhaladó mozgás
|
|
gazdaságosan
|
görbíthető
|
gyapjú
|
gyorsan előhoz
|
|
gazdaságot folytat
|
görbítve
|
gyapju kötővel
|
gyorsan előre siet
|
|
gazdáskodik
|
görbül
|
gyapjú, szőr stb.
|
gyorsan elrepül.
|
|
gazdasszony
|
görbül.
|
gyapjú-
|
gyorsan élvez
|
|
gazdasszony a cselédséggel szemben
|
görbülés
|
gyapju:
|
gyorsan és gyengén üt.
|
|
gazdasszony.
|
görbülés.
|
gyapju;
|
gyorsan és sietve megragad
|
|
gazdatiszt
|
görbülései
|
gyapjuadó
|
gyorsan felnő mint a káka
|
|
gazdátlan birtok, vagyon örököse.
|
görbület
|
gyapjuból dolgozó
|
gyorsan gördülve
|
|
gazdátlan birtokra, vagyonra vonatkozó
|
görbület.
|
gyapjuból szőtt alsó ruha a rómaiaknál
|
gyorsan hajóra száll
|
|
gazella.
|
görcs
|
gyapjúból való
|
gyorsan haladni a beszédben
|
|
gazember
|
görcs.
|
gyapjuból való széles fejkötő
|
gyorsan haladó
|
|
gazember, gazfickó.
|
görcsben szenvedő betegek.
|
gyapjuból való.
|
gyorsan használ (valamit)
|
|
gazember.
|
görcsöket kap
|
gyapjudolgozó
|
gyorsan ható
|
|
gazemberek
|
görcsös
|
gyapjufonó (nő).
|
gyorsan keresztül olvas
|
|
gazemberség
|
görcsös rángás
|
gyapjufonóda.
|
gyorsan lő
|
|
gázló folyóvizben
|
görcsös rángatódzás
|
gyapjufű.
|
gyorsan magához vonja
|
|
gázlós
|
görcsös szorulások.
|
gyapjugerebenező, -gyarató.
|
gyorsan megjár
|
|
gázol
|
görcsösen összehúz
|
gyapjugyarató;
|
gyorsan megnevel.
|
|
gazság
|
görcsösen rángatódzik.
|
gyapjuhordó
|
gyorsan mozgó
|
|
gazsággal együtt jár
|
Gord.-féle
|
gyapjuhoz hasonló tárgyak,
|
gyorsan mozgó test ütése
|
|
gaztett
|
gördít
|
gyapjuhoz való
|
gyorsan muló
|
|
gaztettből s több efféléből eredő szégyen
|
gördülékeny
|
gyapjúköpeny v. felső köntös, a gymnasticai gyakorlatok után ilyet szoktak volt magokra vetni, hogy meg ne hüljenek.
|
gyorsan repülő.
|
|
gaztettet elkövette.
|
gördülékenyen
|
gyapjumosó.
|
gyorsan segítő.
|
|
gaztettre ösztönözi, sarkalja.
|
gördülnek
|
gyapjumunka
|
gyorsan szerez;
|
|
gazul
|
gördülni.
|
gyapjumunka.
|
gyorsan tova gördülve.
|
|
Gedrosi
|
gördülő
|
gyapjumüves
|
gyorsan utazik;
|
|
Gedrosiában.
|
görfa
|
gyapjupelyhes,
|
gyorsan v. erőszakosan lefelé mozgat
|
|
gége
|
görgés
|
gyapjúszál
|
gyorsan valahova visz
|
|
gége.
|
görgője.
|
gyapjuszalagok a koszoruk felkötésére.
|
gyorsan végrehajt
|
|
gégefödél.
|
Gorgones, Phorcys és Ceto három leánya, kik mint szárnyas és kigyóhaju szüzek az Oceannak legnyugotibb részén laktak: a két nagyobb Stheno és Euryale, halhatatlan volt, Medusa pedig
|
gyapjuszerü
|
gyorsan, serényen v. gyakran megy
|
|
gégéjére tesz
|
Gorgót vivő, Perseus.
|
gyapjuszerü valami
|
gyorsan.
|
|
Gell. 10, 3, 13.
|
görhes
|
gyapjut hord.
|
gyorsaság
|
|
Gelotiusféle;
|
görög
|
gyapjut hordó
|
gyorsaság.
|
|
gém, kócsag (madár).
|
görög betü, a mely aránylag későre jutott a latin irásba; a görög származasu szókban u, ritkán i helyettesítette.
|
gyapjut nevelő, adó
|
gyorsevező.
|
|
gémberedett
|
görög dombormüvész.
|
gyapjuval bevont, borított, bélelt,
|
gyorsfutó
|
|
gémberedettség
|
görög egyházi iró,
|
gyapjuval serényen foglalkodó;
|
gyorsirástanító.
|
|
gémberedik
|
görög ércöntő szobrász.
|
gyapot
|
gyorsíró
|
|
gémberítő
|
görög ércöntő.
|
gyapot szövet.
|
gyorsiró.
|
|
genetrix mihi est de Priami gente
|
görög ércszoboröntő.
|
gyapotszövet és szövet átalán.
|
gyorsít
|
|
Genezareth tó
|
görög feliratu kövek.
|
gyapotszövetből, a melyet férfiak is, nők is viseltek.
|
gyorsított
|
|
genny
|
görög férfinév
|
gyapottermő fa Arábiában
|
gyorslábú
|
|
gennyed
|
görög férfinév, a melyen ismeretesek:
|
gyár
|
gyorslábu.
|
|
gennyedést előidéző
|
görög férfinév, bohócszemély a római vígjátékban.
|
gyarapít
|
gyorsröptű
|
|
gennyes folyadék.
|
görög férfinév.
|
gyarapítás
|
gyorsröptüség.
|
|
gennyet folyató
|
görög festő a 90 és 91 olympiai táján.
|
gyarapító
|
gyötör
|
|
gennyfolyás.
|
görög festő.
|
gyarapított
|
gyötör.
|
|
geny
|
görög geographus Augustus idejében
|
gyarapodás
|
gyötörtetni
|
|
genyanyag
|
görög hadvezér.
|
gyarapodás.
|
gyötrelem
|
|
genyed.
|
görög iró, a ki földrajzot írt.
|
gyarapodik
|
gyötrelem.
|
|
genyedés
|
görög iró.
|
gyarapodik.
|
gyötrelmes.
|
|
genyedés.
|
görög istennő római neve, Jupiter leánya, a bölcseség, művészetek
|
gyarapodik;
|
gyötrés
|
|
genyedésbe hez
|
görög költő Cretából
|
gyarat v. kártol,
|
gyötri magát, azaz boszankodik, aggódik
|
|
genyedések
|
görög költő Ephesusból, a ki a gazdaságról irt.
|
gyarató.
|
gyötri magát.
|
|
genyedő
|
görög költő N. Sándor idejéből, szerzője egy
|
gyarató:
|
gyötri.
|
|
genyedő fekélyek, a melyekből mindig foly ki a geny.
|
görög köpenyeg
|
gyarló
|
gyötrő
|
|
genyedt és aludtvéres (nyers) húsdarabok (mint étel).
|
görög leány, a kit Minerva pókká változtatott, mivel őt versenyt szőni hítta.
|
gyarlóság
|
gyötrő éhség
|
|
genyedt nedvek a testben vagy sebekben
|
görög márvány;
|
gyarlóság.
|
gyötrő szellem.
|
|
genyedt nedvü
|
görög modor ban irt
|
gyarmat
|
gyötrő.
|
|
genyes
|
görög modor utánzása.
|
gyarmathoz
|
gyötrődik
|
|
genyes.
|
görög módra tivornyáz
|
gyarmathoz tartozó, való
|
gyötrődő
|
|
genyesen
|
görög mondatszerkezet
|
gyarmatos
|
gyötröm
|
|
genytől, romlott létől megtakarít
|
görög néptörzs.
|
gyarmatosok
|
gyötrött
|
|
genytömeg
|
görög név:
|
gyarmatot vezet
|
győz
|
|
geographiai fekvésről
|
görög nőnév
|
gyarmatvárosból való;
|
győz:
|
|
gépek
|
görög nőnév.
|
gyártmány
|
győzedelem
|
|
gépelyben járó;
|
görög nyelv.
|
gyász
|
győzedelmes
|
|
gépelyes;
|
görög öltözetü szobrok.
|
gyász jele.
|
győzedelmeskedik
|
|
gépész
|
görög orvos és füvész.
|
gyász jeléül hanyagul öltözött
|
győzedelmeskedik.
|
|
gépészek
|
görög orvos.
|
gyász v. halotti beszéd
|
győzedelmeskedő
|
|
gépészet.
|
görög ősköltő, Apollo
|
gyász versezet, halotti dal
|
győzedelmesképpen viseli magát
|
|
gépészi
|
görög pénzviszonyokra alkalmazva, majd drachmát, majd didrachmont jelent.
|
gyász,
|
győzedelmesről
|
|
gépet illető
|
görög Rhetor, Brutus tanítója.
|
gyász-
|
győzedelmi jutalom
|
|
gépezet
|
görög sajátnév,
|
gyász- v. halotti dalok.
|
győzelem
|
|
gépezetes
|
görög sajátnév.
|
gyász.
|
győzelem után
|
|
gépgyáros
|
görög származásu.
|
gyászalkotvány templom alakjában
|
győzelem után.
|
|
géphez tartozó
|
görög szobrász
|
gyászba borul.
|
győzelem-istennő, rendesen szárnyasan babérkoszoruval ábrázolva.
|
|
géphez való
|
görög szobrász.
|
gyászba öltözik
|
győzelem-kiáltást kezdeni
|
|
gépies
|
görög telepítmény Sicilia déli partvidékén
|
gyászba öltözik;
|
győzelemből, háboruból folyó.
|
|
gépies gyakorlatok.
|
görög történetiró Euboeából.
|
gyászba öltözött
|
győzelemhirek,
|
|
gépnek
|
görög történetiró.
|
gyászba öltözött,
|
győzelemhirt vivő
|
|
gépszerkesztő
|
görög vezér Darius Codomannus szolgálatában.
|
gyászba öltözve
|
győzelemmel szerzett.
|
|
gépszerü ügyesség:
|
görög vezér Nagy Sándor alatt.
|
gyászban van
|
győzelmében,
|
|
geranium
|
görög.
|
gyászdal.
|
győzelmes
|
|
gereben
|
görögből átvett római vezetéknév.
|
gyászdalhoz való
|
győzelmes.
|
|
gereben, kárt, gyarató.
|
görögből ered
|
gyászének;
|
győzelmet illető.
|
|
gereben-
|
görögök felső köntöse, melyet a római kéjhölgyek is viseltek;
|
gyászhangu.
|
győzelmi
|
|
gereben.
|
görögök módjára
|
gyászhoz tartozó
|
győzelmi áldozat
|
|
gerebenez
|
görögök.
|
gyászhozó
|
győzelmi dicsőség.
|
|
gerebenez, gyarat
|
görögöktől származni
|
gyászistennő, kinek templomában tartottak minden gyászkészületeket és kellékeket és itt vitték a halottak jegyzékét;
|
győzelmi dij
|
|
gerebenez, gyarat, kártol.
|
Görögországban.
|
gyászkiséretéhez csatlakozik
|
győzelmi ünnep
|
|
gerebenezés, kártolás, gyaratás.
|
Görögországnak vezéreül lép föl,
|
gyászköltemény.
|
győzelmi.
|
|
gerebenező
|
görögös férfinév szinköltőknél; App. Claudius Pulcher-nék volt ily nevü szabadosa.
|
gyászmenet
|
győzhetetlen
|
|
gerebenezö, gyarató, kártoló.
|
görögös,
|
gyászol
|
győzni, diadalmaskodni a harcban
|
|
gerebenhez való
|
görögösen
|
gyászol (valamit):
|
győző
|
|
gereblye
|
görögösen él
|
gyászoló
|
győző(nő)
|
|
gereblye.
|
görögség
|
gyászolók és asszonyok viseltek.
|
győzött
|
|
gerely
|
goromba
|
gyászöltözet
|
győzött.
|
|
gerely.
|
goromba modor.
|
gyászos
|
győztes
|
|
gerelyes
|
gorombaság
|
gyászosan
|
győztes a szónokok versenyében
|
|
gerelykével karcol
|
gorombáskodó ember.
|
gyászossá tett.
|
győztes az összküzdésben.
|
|
gerenda
|
göröncsös
|
gyászpad
|
győztes:
|
|
gerenda fekszik
|
göröngy
|
gyászravatal
|
győztesnek marad
|
|
gerenda-
|
göröngyökből álló
|
gyászruhák
|
győzzél! biztató felkiáltás, a mellyel a közönség a Circusban a pártfogolt versenyzőket tüzelte.
|
|
gerendaágy
|
göröngyönként.
|
gyászruhát öltött;
|
gyúanyag
|
|
gerendából és fából akármily durván összeütött készület, hogy rajta hajózni lehessen
|
göröngyös
|
gyászruhát visel
|
gyúanyag.
|
|
gerendához
|
göröngyös helyek
|
gyászszónok.
|
gyügyögés állattal.
|
|
gerendához tartozó
|
göröngyösen
|
gyászt hozó
|
gyújt
|
|
gerendához való
|
göröngyöt illetö
|
gyászt jelentő, hirdető v. gyászhoz tartozó
|
gyüjtelék
|
|
gerendák távolsága egymástól
|
görvélyes
|
gyászt jelentő.
|
gyüjteménye.
|
|
gerendákból
|
gőz
|
gyászt készít számára
|
gyűjtés
|
|
gerendákból összerak
|
gőz okozta.
|
gyászt okozó, hozó
|
gyújtó
|
|
gerendaköz
|
gőzfürdő
|
gyászt ölt
|
gyujtó (nő).
|
|
gerendaszerü
|
gőzfürdő.
|
gyászt ölt magára
|
gyujtó nyíl, csepüvel, szurokkal s több effélével betekert
|
|
gerendáz
|
gőzölgés
|
gyászt v. bút okozó esemény
|
gyujtó,
|
|
gerendázás
|
gőzölgő
|
gyásztól megtisztult
|
gyujtogató.
|
|
gerendázat
|
gőzölög
|
gyászünnep
|
gyüjtögetés
|
|
gerezd
|
gőzölög.
|
gyáva
|
gyüjtögetett
|
|
gerezd.
|
gőzszerü
|
gyáva férj.
|
gyüjtögetett vagyonától megfosztott.
|
|
gerezdes.
|
gőzt
|
gyáván
|
gyujtónyil.
|
|
gerinc-csigolya
|
gőzzel
|
gyávaságnak
|
gyüjtött.
|
|
gerincek
|
gőzzel egészen megtölt
|
gyékény.
|
gyül
|
|
gerjed, kel valakiben.
|
gőzzel megtelt
|
gyékényen háló, alvó.
|
gyül be
|
|
gerjeszt
|
gőzzel vagy köddel tele
|
gyékényfonó.
|
gyul, fellobban
|
|
gerjesztésre
|
Gr. lakói.
|
gyenge
|
gyulad
|
|
gerle
|
gr. mellett.
|
gyenge betegségnél fogva
|
gyuladás
|
|
gerlice.
|
Gr.-nak kitett.
|
gyenge bizonyíték.
|
gyúlás
|
|
Germ. lakói.
|
Gracchuris város régi neve Iberiában.
|
gyenge bőr, mely az állati testnek belsejét fedi
|
gyülekezet
|
|
germán hajtódárda.
|
Gracchus
|
gyenge és tapogató nyomás.
|
gyülekezetekben
|
|
german nép a Duna mellett.
|
Gracchus-hoz tartozó.
|
gyenge eszü
|
gyülemlés.
|
|
germán nép a keleti tenger partvidékén.
|
gráciák
|
gyenge fegyverrel jól felfegyverkezettel szembe szállani.
|
gyűlés
|
|
german nép a Rajna és Elbe közt.
|
grádics
|
gyenge fényű v. világosságú.
|
gyülés tagjának lenni
|
|
germán nép a Rajna torkolatai körül.
|
grammatikai jegy
|
gyenge görbedezéssel,
|
gyülésre összejő
|
|
germán nép a Weser partvidékén.
|
gránátalma.
|
gyenge hallás
|
gyülést tartani
|
|
germán nép az Elbe és Odera között.
|
gránátalmabor.
|
gyenge illata van
|
gyülevén
|
|
german nép az Odera két partján
|
gránátalmafa.
|
gyenge illatu
|
gyülevényhez való
|
|
german nép északnyugati Németországon.
|
gránátalmahaj.
|
gyenge intéssel.
|
gyülevész nép
|
|
germán nép Pannoniában, más néven Eravisci és Aravaci.
|
Gratianusnak, Valerianus császár apjának mellékneve
|
gyenge kor v. nem
|
gyülevész.
|
|
german nép, a mely a cimberekkel együtt megrohanván Italiát
|
Gratidia a Cicero nagyanyja
|
gyenge korban
|
gyülhely
|
|
germán nép, a Saurusok egyik törzse.
|
Gratius-féle
|
gyenge lábon áll
|
gyülhely a hová valami összefoly
|
|
german népfaj a Weser partján.
|
gros
|
gyenge lábu
|
gyülhely.
|
|
german népség a Harz-hegység déli része körül
|
gubics
|
gyenge lerakodás
|
gyűlöl
|
|
german népség a keleti tenger mellékein.
|
gúla
|
gyenge meleg
|
gyülöl,
|
|
german népség a keleti tenger mellett.
|
gúla-idomu v. alaku.
|
gyenge sejtelem
|
gyülölés
|
|
german népség a mai Elsassban
|
gulászta.
|
gyenge szemű
|
gyűlölet
|
|
german népség a Rajnánál
|
gulya
|
gyenge támaszra:
|
gyülölet tárgyának lenni
|
|
german népség az Alsó-Rajna mellékén.
|
gulya.
|
gyenge,
|
gyülölet.
|
|
german népség Gallia Belgicaban
|
gulyás
|
gyenge, rosz egészség
|
gyülöletben lenni,
|
|
germán népség, mely előbb a Rajna jobb partján a mai Cöln vidékén, későbben a bal partján lakott
|
gulyás, csordás.
|
gyenge, vékony, hajlékony növényszár
|
gyűlöletes
|
|
germán népség.
|
gumó
|
gyenge.
|
gyűlöletes,
|
|
germán néptörzs
|
gumós.
|
gyenge:
|
gyülöletes.
|
|
german néptörzs az Ems alvidékén.
|
gumószerü, gumós.
|
gyenge;
|
gyűlöletesen
|
|
germán néptörzs.
|
gúny
|
gyengéb bek, alsóbbak irányában
|
gyülöletessé tenni
|
|
germán város a Duna eredete táján, ma Ladenburg v. Lupff.
|
guny tárgyának lenni
|
gyengébb
|
gyűlöletessé teszi magát
|
|
germán-.
|
gúny tárgyának lenni.
|
gyengébb kifejezéssel élve.
|
gyülöletét elrejtő.
|
|
germáni
|
guny tárgyának tartani valakit
|
gyengébb lesz
|
gyülölettel
|
|
Germania keleti határán
|
gúny, megvetés, számba se vétel kifejezése.
|
gyengébb mint
|
gyűlölő
|
|
Germániában levő
|
gúny:
|
gyengébb vagy alábbvaló mint valaki
|
gyűlölő,
|
|
Germanicus és Agrippina leánya, Caligula testvére.
|
gunyasan kacag
|
gyengéd
|
gyülölő.
|
|
Germanicus és Claudius császár anyja
|
gúnyirat
|
gyengéd érintés
|
gyülölség
|
|
Germanicus, a Dru sus Claudius Nero
|
gúnyirathoz tartozó
|
gyengéd féltés tárgya.
|
gyülölség tárgya lesz
|
|
germanicus.
|
gúnyköltő Neró alatt.
|
gyengéd kellemmel sző.
|
gyülölség:
|
|
gerontea
|
gúnynév
|
gyengéd kezelés, gondos ápolás (növényről).
|
gyülölségéről
|
|
Gerunda városa lakói Hispania Tarraconensisben.
|
gúnynév e helyett Tiberius, az iszákosságára példálódzva.
|
gyengéd lesz.
|
gyülölségesen
|
|
Geryon kutyája.
|
gúnyneve Tiberius császárnak, eltorzítva Claudius-ból, a «bortól hevülő».
|
gyengéd szellő
|
gyülölséget és rosz akaratot ébresztő
|
|
gesztenye
|
gúnyol
|
gyengéddé lesz.
|
gyűlölséget és rosz akaratot költve.
|
|
gesztenye halmány
|
gunyolás.
|
gyengédecske.
|
gyűlölséget táplál valaki irányában
|
|
gesztenye-erdő.
|
gúnyoló
|
gyengéden
|
gyűlölséggel
|
|
gesztenye.
|
gunyoló és csufoló pisszegtetés és fütyölés
|
gyengéden érint
|
gyűlölt
|
|
gesztenyefa.
|
gúnyolódik
|
gyengéden érinteni
|
gyülölt módon,
|
|
gesztenyeszinü,
|
gúnyolódó
|
gyengéden fuvó
|
gyülölt törvényeket erőszakol ránk.
|
|
gesztenyeszinü, barnás.
|
gúnyolódó.
|
gyengéden tapintva
|
gyűlölt.
|
|
gesztenyeszinü.
|
gúnyolódva
|
gyengéden, gondosan
|
gyülöltetik;
|
|
geta fejedelem Augustus korában.
|
gúnyolódva érintik azon okot, miből hitték némelyek, hogy ama népek hívek fognak maradni.
|
gyengéden.
|
gyülöltetni
|
|
Geta nő.
|
gúnyor
|
gyengédség.
|
gyümölcs
|
|
gidó
|
gunyoros
|
gyengédtelen
|
gyümölcs és fa húsa is.
|
|
giliszta
|
gúnyoros iró
|
gyengédtelenül
|
gyümölcs istennő;
|
|
giliszta okozta
|
gunyoros kétértelmüséggel
|
gyengeeszüség
|
gyümölcs szára, küln. szőlőkocsány, és innen átalán: növényszár, torzsa, névszerint:
|
|
gilisztakór
|
gunyoros orrfintorítás
|
gyengék
|
gyümölcs szára.
|
|
gilisztás
|
gunyorosan megtámad
|
gyengélkedés
|
gyümölcs-
|
|
gilisztás.
|
gunyorosan oly emberekről, a kik az éjjelt nappallá teszik
|
gyengélkedés.
|
gyümölcs.
|
|
gilisztával szenved
|
gúnyorosan:
|
gyengélkedéssel menteni magát.
|
gyümölcsárus.
|
|
Gines.
|
gúnyos
|
gyengélkedik
|
gyümölcsben
|
|
gipsszel beönt
|
gunyos dicsérés
|
gyengélkedő
|
gyümölcsből
|
|
gipsszel bevon
|
gúnyos elnevezése valami kicsiny embernek
|
gyengén
|
gyümölcsdús.
|
|
gipsz
|
gúnyos, gyalázó felirások ajtón s több effélén.
|
gyengén cseng
|
gyümölcse
|
|
gipsz-szobor.
|
gunyos.
|
gyengén érinteni
|
gyümölcse és fája.
|
|
gipszből vagy más anyagból készített cifrázat
|
gúnyosan
|
gyengén érinti.
|
gyümölcse.
|
|
gipszmárványmunka
|
gúnyosan büntetés
|
gyengén fedezett
|
gyümölcsétől megfoszt
|
|
gipszmárványmunkára való
|
gunyosan elküldeni;
|
gyengén felfútt s azért petyhüdt
|
gyümölcsfa;
|
|
gladiátor
|
gunyosan elvet
|
gyengén kormányozták.
|
gyümölcsfák.
|
|
gladiator módjára
|
gúnyosan használ
|
gyengén lehelve
|
gyümölcsfüzérek mint épület diszítményei.
|
|
gladiator-csapat
|
gunyosan kicsinyzett neve Sulpicia költőnőnek.
|
gyengén megsebez s több efféle:
|
gyümölcshéj v. mag
|
|
gladiator-csapat.
|
gúnyosan tagokról
|
gyengén v. könnyedén megérint
|
gyümölcshöz való, tartozó,
|
|
gladiator-mutatvány rendezése «adása».
|
gunyosan,
|
gyengeség
|
gyümölcshullató
|
|
gladiator.
|
gunyosan.
|
gyengeség.
|
gyümölcsnek középső csucsorodása
|
|
gladiatorhoz tartozó
|
gúnyszikra.
|
gyengít
|
gyümölcsök
|
|
gladiatori harc.
|
gúnyszó.
|
gyengít.
|
gyümölcsök lágy héja, külső burka
|
|
gladiatori harcjáték.
|
gunyt üző
|
gyengítés
|
gyümölcsös
|
|
gladiatori játékot adó.
|
gúnyt, csúfságot űz.
|
gyengítetlen
|
gyümölcsös (kert).
|
|
gladiatornak megkegyelmezni vagy parancsolni, hogy hagyja magát megölni;
|
gunytárgy
|
gyengített;
|
gyümölcsös kosárka.
|
|
gladiatorok magokat a vivásban gyakorolták
|
gunytárgy volt előtted;
|
gyengíti
|
gyümölcsös.
|
|
gladiatorok próbája.
|
gúnytárgyul szolgálni
|
gyengíti,
|
gyümölcsöt
|
|
Glauciasnak, a Taulantinusok fejedelmének neje.
|
gúnyvers
|
gyengítik.
|
gyümölcsöt illető
|
|
glét
|
gúnyvers.
|
gyengítő
|
gyümölcsöt nem termő
|
|
Gn. tanítványai
|
gunyversiró.
|
gyengítve
|
gyümölcsöt s több effélét tartottak
|
|
göcs
|
gurgulázás
|
gyengül
|
gyümölcsöt télire besózó, és ily sós árut áruló
|
|
göcs a fákon vagy az ágakon
|
gutaütésre hajlandó
|
gyengül és erőtlenedik
|
gyümölcsöt terem
|
|
göcs a fatörzsön
|
gutta.
|
gyengül.
|
gyümölcsöt terem.
|
|
göcs kötőn, szalagon
|
gúzs
|
gyengülnek.
|
gyümölcsözés után új virágot hajt.
|
|
göcsös
|
guzsaly
|
gyengült
|
gyümölcsözés.
|
|
göcsöse
|
gy kézre játszik
|
gyep
|
gyümölcsözik.
|
|
göcsösen
|
gyahut ébresztő
|
gyeplő
|
gyümölcsöző
|
|
göcsösödés
|
gyakori
|
gyeplő.
|
gyümölcsöző.
|
|
göcsössé tesz
|
gyakori baj
|
gyeppel benőtt
|
gyümölcsözőleg berendezett
|
|
göcsösség
|
gyakori és gyors mozgás,
|
gyepü
|
gyümölcsről, zsendül, érik, lágyul, savanyu izét elveszti és ehető lesz;
|
|
göcsösség.
|
gyakori használat
|
gyér
|
gyümölcsszedés
|
|
gödény.
|
gyakori ismétlés
|
gyér szakállu.
|
gyümölcstartóhely
|
|
godirclével készített kenőcs.
|
gyakori jövetele által
|
gyér szövetből
|
gyümölcstelen
|
|
gödölye
|
gyakori látogató
|
gyerek
|
gyümölcstelenül
|
|
gödölyéből való
|
gyakori mozgás v. mozgatás
|
gyéren
|
gyümölcstermő
|
|
gödölyét, kecskét illető
|
gyakori olvasással elnyű
|
gyéren épült
|
gyümölcstermő;
|
|
gödör
|
gyakori, ismételt
|
gyéren, ritkásan kél.
|
gyünév
|
|
gödör.
|
gyakoriság
|
gyérít
|
gyűnév. nemzedék
|
|
gödörbe
|
gyakorivá v. erőssé lesz
|
gyérítés
|
gyűnevek mellett
|
|
gödörbe tesz
|
gyakorlani.
|
gyermek
|
gyűnévileg öltözet
|
|
gödörbe ültetés
|
gyakorlás
|
gyermek sirja, a melyet rendesen fecskefészek módjára az eresz alá csináltak
|
gyűnévileg: genyedő hólyagcsák, meggenyedés, és mint
|
|
gödörbe visszatesz
|
gyakorlás az irásbeli előadásban
|
gyermek v. utódok
|
gyúr
|
|
gödrös
|
gyakorlás kedveért rendezett hadgyakorlat
|
gyermek-
|
gyűrű
|
|
gödröz
|
gyakorlás,
|
gyermek-kitétel,
|
gyűrü nélkül való
|
|
Goestől ajánlott olvasás az agrimensorok müveiben 245.
|
gyakorlás.
|
gyermek.
|
gyürü-üreg,
|
|
gőg
|
gyakorlásból elmondott beszédek
|
gyermekágyas asszony
|
gyűrű.
|
|
gőgnek vesz.
|
gyakorláshoz való
|
gyermekáldozók
|
gyűrűcske
|
|
gőgös
|
gyakorlásra való.
|
gyermekápoló
|
gyűrűk
|
|
gőgös.
|
gyakorlat
|
gyermekápoló nő
|
gyűrűzés
|
|
gőgösen
|
gyakorlathoz tartozó
|
gyermekbarát
|
gyutacs
|
|
gőgösen viseli magát
|
gyakorlati
|
gyermekcsörgetyü
|
|